Az I. Ppn. jelentősen racionálisabbá tette a keresetváltoztatás szabályait a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek tárgyában folyó perekben. Akár az elmaradt jövedelem mint kártérítés, akár a munkaviszony helyreállításával egyidejűleg az elmaradt munkabér és egyéb járandóságok iránti követelések esetén jellemző, hogy hónapról hónapra nő az esedékessé váló igény összege, ezért a kereseti kérelem havonta korrekcióra szorulhat. Míg a Pp. eredeti szövege ezzel kapcsolatban jelentős adminisztrációs terhet rótt a felekre és a bíróságra – megkövetelve a havi szintű keresetváltoztatást –, jelenleg a törvény megengedi azt, hogy a felperes keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nélkül a tárgyalás berekesztéséig emelje kereseti kérelme összegét az esedékessé váló részletekre, továbbá e körben utólagos bizonyítással éljen [vö. a Pp. 521. § (2)–(3) bekezdés I. Ppn. előtt és után hatályos szövegét]. Vagyis a keresetváltoztatás, utólagos bizonyítás feltételeit formálisan nem kell alátámasztani, az emelést nem kell havonta elvégezni, hanem praktikusan a per során akár nagyobb időközönként (például akkor, ha a felperes munkahelyváltásával összefüggően az elmaradt jövedelem havi összege változik).