MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Visegrád 19.0
A XIX. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai
A bedolgozói jogviszony
A hatályos Mt. szabályozása alapjaiban változtatta meg a bedolgozói jogviszony jogi természetét. Az Mt. hatálybalépését megelőzően a bedolgozói jogviszonyt rendeletek szabályozták. A korábbi szabályozás értelmében,1 a bedolgozói jogviszony sui generis jogviszony volt, amelynek néhány eleme átvette a munkajogviszony tartalmi elemeit. A foglalkoztatási és a rendelkezésre állási kötelesség szempontjából a jegyzetben hivatkozott 24/1994. (II. 24.) Korm. rendelet 24. §-át indokolt megemlíteni. Ennek értelmében „a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodhat abban, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel a bedolgozót ellátja, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeresen munkát végez (a továbbiakban: biztosított bedolgozói jogviszony, illetve biztosított bedolgozó)”. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ez a konstrukció gyakorlatilag – legalábbis a díjazás tekintetében – mintegy kvázi munkajogviszonnyá tette ezt a foglalkoztatási-munkavégzési formát.
Tartalomjegyzék
- Visegrád 19.0 • A XIX. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai
- Impresszum
- Dr. Berke Gyula
- Berke Gyula hatvanéves
- Egyes munkajogi kérdések
- A foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelesség teljesítése atipikus munkajogviszonyokban
- Elmélkedés és álmélkodás 7.0
- Evidenciák és dilemmák a munkaszerződés és a munkaviszony jogi természete körül
- Ha én egyszer kinyitom a számat – a véleménynyilvánítás szabadsága és a visszaélés-bejelentés
- Az időhatározás – a jogviszony határozott idejének megállapítása
- Kártérítési felelősség
- Munkáltatói kárfelelősségről „másképpen” – a biztosítási logika lehetőségei?
- A kártérítési szabályok érvényesítése a kötelező munkáltatói kárfelelősség mellett – elméleti nehézségek gyakorlati szabályok nélkül
- Vállalati problémakezelési megoldásként vagy állami finanszírozási igényként jelenik meg a munkáltatói felelősségbiztosítás?
- Az előreláthatósági korlát alkalmazása vezető állású munkavállalók esetében
- 1. Bevezetés
- 2. A vezető jogi státusza a Ptk.-ban és az Mt.-ben
- 3. A vezető tisztségviselő és a vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége
- 4. Az előreláthatóság alanya – milyen az ideális vezető?
- 5. Mit kell előre látnia a vezetőnek?
- 6. Mentesíthet-e a rossz/szakszerűtlen utasítás?
- 7. Következtetések
- 1. Bevezetés
- A munkaügyi perek
- Az új Pp. kihívásai elsőfokú munkaügyi perekben
- 1. A peres eljárás célja és jellegadó alapelvei a Pp.-ben – avagy a Pp. tényleg eltörölte a pertaktikát?
- 2. Egy jó indítás – a keresetlevél kellékei
- 2.1. A keresetlevél szerkezete, részei
- 2.2. A felek azonosító adatai
- 2.3. A kereseti kérelem
- 2.4. A keresetet megalapozó tény- és jogállítások, a jogi érvelés
- 2.5. Bizonyítékok, bizonyítási indítványok
- 2.6. A pertárgy értéke, joghatóság, hatáskör, illetékesség
- 2.7. Tudnivalók keresethalmazat esetén
- 2.8. Speciális kötelező elemek munkaügyi perekben
- 2.9. A keresetlevél hiányosságainak pótlása
- 2.1. A keresetlevél szerkezete, részei
- 3. Itt még szabad taktikázni? – a perfelvételi szak lehetőségei és korlátai
- 4. Ha a kapuk bezárultak – újdonságok az érdemi tárgyalási szakban
- 4.1. Új tények előadása
- 4.2. A jogállítások és a kérelem (ellenkérelem) módosítása
- 4.3. Új bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, új bizonyítási indítványok előterjesztése
- 4.4. Az érdemi tárgyalási szakban való keresetváltoztatás és az utólagos bizonyítás speciális szabályai munkaügyi perekben
- 4.5. Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok
- 4.1. Új tények előadása
- 5. Zárógondolatok
- 1. A peres eljárás célja és jellegadó alapelvei a Pp.-ben – avagy a Pp. tényleg eltörölte a pertaktikát?
- A kereset és módosítása a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben
- Jogértelmezési kérdések a munkaügyi perekben
- Az új Pp. kihívásai elsőfokú munkaügyi perekben
- A köztulajdonban álló munkáltató
- Az Mt. 205. §-a és 282. §-a közötti viszony – kényszer vagy lehetőség?
- 1. A köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó egyes speciális rendelkezések
- 2. A kollektív megállapodás fenntartásának kötelezettsége a munkáltató személyének változása során
- 3. Az Mt. 205. § és 282. §-ának egymásra vonatkoztatása
- 4. Alkotmányos kérdések
- 5. Az Európai Unió Bírósága egyes ítéleti megállapításai
- 1. A köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó egyes speciális rendelkezések
- A köztulajdonban álló munkáltató kollektív szerződésével kapcsolatban a jogalkalmazás során felmerülő egyes kérdések és felvetések
- 1. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányosságával összefüggő kérdések, különös tekintettel az Mt. 205. § (1) bekezdésének rendelkezéseire
- 2. Az Mt. köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó további szabályainak aktuális megítélése és gyakorlati kérdései
- 3. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezések jelenlegi megítélése és lehetséges jövője
- A munka törvénykönyve egy átmeneti szabályáról – tíz év után
- 1. Bevezetés
- 2. Az Mt. 205. § (1) bekezdése és az átmeneti szabály lehetséges értelmezése
- 3. Az Mth. 11. § (1) bekezdésének alperesi (munkáltatói) értelmezése
- 4. Az Mth. 11. § (1) bekezdésének felperesi (munkavállalói) értelmezése
- 5. A jogerős ítéletek
- 6. A Kúria joggyakorlata
- 7. Az alkotmányjogi panasz
- 1. Bevezetés
- Az Mt. 205. §-a és 282. §-a közötti viszony – kényszer vagy lehetőség?
- Kollektív munkajog
- A kollektív szerződéskötési szabadság alkotmányos keretei
- 1. Bevezető gondolatok
- 2. A kollektív szerződéskötés joga a nemzetközi egyezményekben és a magyar Alaptörvényben
- 3. A magyar közszféra kollektív szerződései
- 4. A kollektív jogok korlátozhatósága a nemzetközi egyezmények és az EJEB gyakorlata fényében
- 5. A kollektív alkuhoz való jog korlátozhatósága az Alkotmánybíróság értelmezésében
- 6. Következtetések
- 1. Bevezető gondolatok
- A szakszervezet kártérítési felelőssége a munkaügyi kapcsolatokban
- 1. A munkaügyi kapcsolatok
- 2. A szakszervezet mint jogi személy
- 3. A szakszervezet jogai és kötelezettségei
- 4. A szakszervezet kártérítési felelőssége
- 4.1. Alkalmazandó eljárásjogi szabályok
- 4.2. Alkalmazandó anyagi jogi szabályok
- 4.3. A jogági jogellenesség kérdése
- 4.4. A felróhatóság és annak bírói gyakorlata
- 4.5. Sztrájk szervezésével okozott kár
- 4.6. Jognyilatkozat pótlása
- 4.7. Személyiségi jogok megsértése
- 4.8. Üzleti titoksértés
- 4.9. Ki és miként felel: a szakszervezet vagy a szakszervezeti tisztségviselő?
- 4.1. Alkalmazandó eljárásjogi szabályok
- 5. Összegzés
- 1. A munkaügyi kapcsolatok
- A kollektív szerződéskötési szabadság alkotmányos keretei
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 111 7
A XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadások szerkesztett, írásos változatát tartalmazó konferenciakötetet haszonnal olvashatják, akik esetleg nem tudtak részt venni a konferencián. A tanulmánykötetben munkajogi területen dolgozó előadók gondolatait ismerhetik meg, a kiadvány 17 tudományos értékű tanulmányt tartalmaz.
Hivatkozás: https://mersz.hu/visegrad-190//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
