A jelenkori körülmények között mindenképpen szokatlannak tűnő meghatározás kiindulópontját elsősorban az adja, hogy sokáig, így a korai polgári viszonyok között sem találhattuk meg a napjaink kontinentális jogrendszereiben megfigyelhető jogági tagozódást. E szempont ugyanakkor ma sem jelentéktelen az alkotmányos rendelkezések vizsgálata során, tekintettel arra, hogy az egyes országok nem mindig azonos „jogági” – pl. alkotmányjogi vagy büntetőjogi, esetleg fegyelmi – felfogásban szabályozzák az intézményt. Ennélfogva a felelősség jellege, természete kifejezés alatt azt a benyomást értjük, amely annak kapcsán alakul ki, hogy a tárgyalt jogintézmény egyes elemei, pl. alanyok köre, eljáró szervek, a felelősségre vonás alapjául szolgáló cselekmények, az eljárási szabályok, illetőleg az alkalmazható jogkövetkezmények milyen kidolgozott felelősségi formához illeszkednek leginkább. A miniszteri felelősség természetét tekintve mind az elméletben, mind a gyakorlatban számos jellegváltozáson ment keresztül elsősorban attól függően, hogy az illető országban milyen tartalommal, illetőleg milyen jogi és társadalmi környezetben szabályozták az intézményt.