Az új Ptk. meghatározza az előzetes és a közbenső szerződésszegés fogalmát is. Előzetes szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását nem tudja szerződésszerűen teljesíteni. Ha a várható késedelem miatt a teljesítés a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogait. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt az válik nyilvánvalóvá, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. Közbenső szerződésszegés akkor fordulhat elő, ha az egyik fél teljesítéséhez szükség van a másik fél nyilatkozatára vagy intézkedésére (például a szerződéses ellenérték kifizetésének feltétele rendszerint a számla kiállítása a másik fél részéről). Az új Ptk. általánosságban szerződésszegésnek minősíti, ha az egyik fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Ha az egyik fél elmulasztja az őt terhelő intézkedést vagy nyilatkozatot, akkor az emiatt nem teljesíthető kötelezettség megszegése a másik fél részéről nem állapítható meg.