Tartalomjegyzék

• PSZICHOLÓGIA
• Impresszum
• chevron_right1. A pszichológia a 21. században
  • chevron_right1.1. Naiv és tudományos emberismeret
    • 1.1.1. A pszichológia mint átfogó embertudomány
  • 1.2. Az öntudatos új évezred
  • chevron_right1.3. Új módszerek és adatproblémák
    • 1.3.1. Finomabb viselkedési vizsgálómódszerek
    • 1.3.2. Új adatszerzési módok és nagy nyilvános adatbázisok
    • 1.3.3. A hálózati gondolkodás megjelenése a pszichológiában
    • 1.3.4. A statisztikai módszerek finomítása és szembenézés az adatválsággal
  • chevron_right1.4. Az evolúciós pszichológia mint új paradigma
    • chevron_right1.4.1. Az evolúciós pszichológia megkérdőjelezése
      • 1.4.1.1. Az evolúciós pszichológia változatai
    • 1.4.2. Az emberi elme építménye az evolúciós pszichológiában
  • chevron_right1.5. A társas élet mint biológiai adaptáció
    • 1.5.1. A kulturális tanulás mint fajspecifikus adaptáció
    • 1.5.2. A tudatelmélet mint a társas megismerés központi aspektusa
  • chevron_right1.6. Az agy és a lelki élet közti kapcsolat új megközelítései
    • 1.6.1. Kifinomultabb agy–lélek kapcsolat modell
    • 1.6.2. Az agyi képalkotás diadalmenete
    • 1.6.3. Elméleti agymodellek a lelki életről
    • 1.6.4. Kettős kognitív rendszerek és kettős agyi rendszerek
    • 1.6.5. Az idegtudomány és az elemi szocialitás
  • chevron_right1.7. Az EVO-DEVO: az evolúció és az egyedfejlődés összekapcsolása
    • chevron_right1.7.1. A genetikai gondolkodás és érvelés két fajtája a pszichológiában
      • 1.7.1.1. Generikus örökség elv
      • 1.7.1.2. Az innátizmus és az okos csecsemők
      • 1.7.1.3. Öröklés és egyéni különbségek
      • 1.7.1.4. Fejlődési zavarok és a moduláris fejlődés
  • Irodalom
• chevron_right2. Agy és lélek
  • chevron_right2.1. Történeti és fogalmi mozzanatok
    • 2.1.1. A lélek keresésének története. Az ókortól az agy-lélek dualizmusig
    • 2.1.2. Technológiai metaforák hatása a lelki élet megközelítésében
    • 2.1.3. Mesterséges intelligencia és az emberi elme
  • chevron_right2.2. Mai agymodellek
    • 2.2.1. Az emberi agy mint hálózat
    • 2.2.2. A főbb kognitív funkciók agyi reprezentációi (anatómia)
    • 2.2.3. Tanulás és plaszticitás az agyban
    • 2.2.4. Az információtárolás és -előhívás
    • 2.2.5. A külvilág modellje
    • 2.2.6. A szociális agy
    • 2.2.7. A Bayes-alapú agymodellek
    • 2.2.8. Különleges-e az emberi agy?
    • 2.2.9. Az oszcillációk szerepe az agyműködésben
  • chevron_right2.3. A lélek és a tudat kapcsolata
    • 2.3.1. A Tudat kérdése. Angolszász és kontinentális megközelítés
    • 2.3.2. A tudat mint éberség
    • 2.3.3. A tudat mint öntudat
    • 2.3.4. A kognitív hierarchia
  • 2.4. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right3. Etológia és pszichológia
  • chevron_right3.1. Bevezető: az etológia definiálása, elhelyezése más tudományterületekhez képest
    • 3.1.1. Az etológia definíciója
    • 3.1.2. Az etológia mint interdiszciplináris tudomány
    • 3.1.3. A kísérletes és megfigyelésen alapuló viselkedéskutatás
  • chevron_right3.2. Tudománytörténet: az etológia születésétől napjainkig
    • 3.2.1. Az etológia és pszichológia párhuzamos történelme
    • 3.2.2. A modern etológia
  • chevron_right3.3. Az etológia és a pszichológia határain
    • 3.3.1. Az emberi viselkedés evolúciós kontextusban
    • 3.3.2. Humánetológia ‒ Humán Viselkedési Komplex
    • chevron_right3.3.3. Összehasonlító (komparatív) pszichológia
      • 3.3.3.1. Filogenetikai rokonaink ‒ viselkedési homológiák
      • 3.3.3.2. Az emberi viselkedés analóg modellje ‒ domesztikált állatok vizsgálata
      • 3.3.3.3. Evolúciósan ősi viselkedések
      • 3.3.3.4. Mesterséges ágensek viselkedése
    • chevron_right3.3.4. Egy másik határ ‒ Az állati viselkedés mechanizmusai
      • 3.3.4.1. Genetikai háttér
      • 3.3.4.2. Agyi mechanizmusok
    • 3.4.3. Hormonális mechanizmusok
    • 3.4.4. A mikrobiom hatása a viselkedésre
  • Irodalom
• chevron_right4. A főemlősök és az ember: egy rokoni kapcsolat biológiai és pszichológiai alapjai
  • 4.1. Hogyan segít a főemlősök tanulmányozása megérteni az embert: témakörök és módszerek
  • chevron_right4.2. A főemlősök rendszertana és evolúciós múltja
    • 4.2.1. A jelenlegi főemlősfajok rendszertani besorolása
    • 4.2.2. A főemlősök és az ember evolúciója: a genomkutatás tanulságai
    • 4.2.3. A főemlősök szociális rendszerei
  • chevron_right4.3. A főemlősök személyisége és érzelmei
    • 4.3.1. Személyiségjegyek főemlősöknél
    • 4.3.2. A szülő és az utód kötődésének jellemzői
    • 4.3.3. Agresszió és morál
    • 4.3.4. A machiavelliánus intelligencia
    • 4.3.5. Depresszió, szorongás, lelki sebezhetőség
  • 4.4. A főemlősök vokális és nem vokális kommunikációja
  • chevron_right4.5. A megismerés lehetőségei és korlátai a főemlősöknél
    • 4.5.1. Az emlékezet összehasonlító elemzése
    • 4.5.2. A kognitív kontroll jelentősége: a viselkedés flexibilitása főemlősöknél
    • 4.5.3. Az érzelmek és a szociális képességek szabályozása
    • 4.5.4. Jutalmazásért felelős rendszerek a főemlősagyban: az emberi függőség gyökerei?
  • chevron_right4.6. Életstratégiák
    • 4.6.1. A főemlős-életciklus:l-e a majmoknál gyermekkor?
    • 4.6.2. Az agyméret jelentősége, evolúciós változása és hatása az életciklusra
    • 4.6.3. A korosodó főemlős: az öregedés biopszichológiája
  • chevron_right4.7. A főemlőskultúra
    • 4.7.1. Helyi tradíciók főemlőscsoportokban
    • 4.7.2. A kultúra evolúciója és kognitív háttere
    • 4.7.3. A főemlősök művészete: szimbolizmus, esztétikai érzékenység vagy csak játék
  • 4.8. Összegzés
  • 4.9. Köszönetnyilvánítás
  • Irodalom
• chevron_right5. A világ leképezése: az észlelés szerveződése és kifejlődése
  • chevron_right5.1. Látás
    • chevron_right5.1.1. A fény útja a látórendszerben
      • 5.1.1.1. Alacsony szintű feldolgozás – A retina
      • 5.1.1.2. Fotoreceptorok
      • 5.1.1.3. A fototranszdukció
      • 5.1.1.4. Az információ útja a receptoroktól a látókéregig
      • 5.1.1.5. Középszintű feldolgozás
      • 5.1.1.6. Dorzális és ventrális rendszer
      • 5.1.1.7. Tárgyészlelés
      • 5.1.1.8. Perceptuális konstanciák
      • 5.1.1.9. Kategorikus észlelés
      • 5.1.1.10. „Binding” probléma
    • chevron_right5.1.2. A látás fejlődése
      • 5.1.2.1. Prenatális fejlődés – Születés előtt
      • 5.1.2.2. Neonatális fejlődés – Újszülöttkor
    • chevron_right5.1.3. Színlátás
      • 5.1.3.1. A színek elméletei
      • 5.1.3.2. Az emberi színlátás
    • chevron_right5.1.4. Látásproblémák
      • 5.1.4.1. A látásélesség zavarai
      • 5.1.4.2. A színlátás zavarai
      • 5.1.4.3. A térlátás zavarai
      • 5.1.4.4. Vakság
    • chevron_right5.1.5. Amikor becsap minket a szemünk
      • 5.1.5.1. Pislogás
      • 5.1.5.2. Változási vakság
      • 5.1.5.3. Vaklátás
      • 5.1.5.4. Vizuális illúziók
    • 5.1.6. Tudattalan látás
  • chevron_right5.2. Hallás
    • chevron_right5.2.1. A hallás anatómiája
      • 5.2.1.1. Külső fül
      • 5.2.1.2. Középfül
      • 5.2.1.3. Belső fül
      • 5.2.1.4. Corti-féle szerv
    • 5.2.2. A mechanotranszdukció folyamata
    • 5.2.3. Tonotópia
    • chevron_right5.2.4. A hallás fejlődése
      • 5.2.4.1. A hallás fejlődésének folyamatai
      • 5.2.4.2. A hallórendszer fejlődése
    • chevron_right5.2.5. Halláskárosodás, öregedés
      • 5.2.5.1. Vezetéses halláskárosodás
      • 5.2.5.2. Érzékszervi-idegi halláskárosodás
      • 5.2.5.3. Kevert halláskárosodás
      • 5.2.5.4. Neurális halláskárosodás
      • 5.2.5.5. Hallókészülékek és cochleáris implantátum
    • chevron_right5.2.6. A hang
      • 5.2.6.1. Egyszerű hangok, összetett hangok, zajok
      • 5.2.6.2. A hang észlelése
    • chevron_right5.2.7. Hallási jelenetelemzés
      • 5.2.7.1. Mi a hallási jelenetelemzés?
      • 5.2.7.2. Primitív hallási jelenetelemzés
      • 5.2.7.3. Csoportosítási szakasz
      • 5.2.7.4. Gestalt-elvek a hallási jelenetelemzésben
      • 5.2.7.5. Kiválasztási/versengési szakasz
    • chevron_right5.2.8. Beszédészlelés
      • 5.2.8.1. A beszéd akusztikája
      • 5.2.8.2. A beszéd elemei
      • 5.2.8.3. Elméletek a beszédészlelésről
    • chevron_right5.2.9. A zene és az agy
      • 5.2.9.1. Harmónia, ritmus, dallam, hangnem
      • 5.2.9.2. A zene észlelésének neurológiai alapjai
      • 5.2.9.3. A zenei előadás
      • 5.2.9.4. Motoros funkciók a zenében
      • 5.2.9.5. Auditoros-motoros interakciók
      • 5.2.9.6. A zenész agy
      • 5.2.9.7. A zene és a nyelv
      • 5.2.9.8. Abszolút hallás
  • chevron_right5.3. Tapintás
    • chevron_right5.3.1. A tapintási érzékelés összetevői
      • 5.3.1.1. Mechanorecepció
      • 5.3.1.2. Propriocepció
      • 5.3.1.3. Thermorecepció
      • 5.3.1.4. Nocicepció
    • 5.3.2. A szomatoszenzoros pálya
  • chevron_right5.4. Szaglás
    • 5.4.1. A szaglás folyamata
    • chevron_right5.4.2. A szaglás központi idegrendszeri feldolgozása
      • 5.4.2.1. Szagadaptáció
      • 5.4.2.2. Nemi különbségek
    • 5.4.3. Szaglás és epizodikus emlékek
    • 5.4.4. Feromonok
  • chevron_right5.5. Ízlelés
    • 5.5.1. Az ízlelés folyamata
    • 5.5.2. Az ízérzet
  • 5.6. Multimodális integráció
  • Irodalom
• chevron_right6. Az emlékezet pszichológiája az agykutatás korában
  • chevron_right6.1. Egyedülálló emberi emlékezet?
    • 6.1.1. Egy kutya visszaemlékezései
    • 6.1.2. Egy meghatározó emlékezeti rendszertan és új kihívói
    • 6.1.3. Kizárólag emberre jellemző emlékezeti jelenségek születése az emlékezet és a kultúra interakciójából
    • chevron_right6.1.4. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban
      • 6.1.4.1. Az összehasonlítás alapjai
      • 6.1.4.2. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban – van eltérés?
      • 6.1.4.3. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban – a fókusz a hasonlóságon
    • 6.1.5. Az emberi emlékezet az emlékezeti rendszerek evolúciójának csúcsa?
    • 6.1.6. Az epizodikus emlékezet mint az egyedfejlődés csúcsa?
    • 6.1.7. Egy teszt, amely végre eldöntheti, hogy különleges-e az emberi emlékezet
  • chevron_right6.2. Az örökké változó agy és dinamikus emlékeink
    • 6.2.1. Az agy meglepő változékonysága
    • 6.2.2. Törölhető, újra előhívható és beültethető emlékek?
    • 6.2.3. Az emléknyom – engram – kutatása: a lokalizációtól a dinamikus neurokognitív hálózatokig
    • 6.2.4. Agyi komputációk: az emlékezet megvalósításának alappillérei
    • 6.2.5. Edzhető az emlékezetünk?
    • 6.2.6. A tudomány rögös útján: egy válasz helyett sok válasz, még több kérdés és paradigmaváltás az emlékezetkutatásban
    • 6.2.7. Mit tudtunk meg, és hová tart az emlékezetkutatás?
  • )Irodalom
• chevron_right7. Gondolkozás és emlékezés a gyermeknél s a kultúrában
  • chevron_right7.1. A kompetens csecsemő
    • 7.1.1. Alaptudás
    • 7.1.2. Tanulékonyság
    • 7.1.3. Társas támogatás
  • chevron_right7.2. A csecsemő- és kisgyermekkori kompetenciák mint az evolúció és a kultúra ajándékai
    • 7.2.1. Evolúciós örökségünk
    • 7.2.2. Kulturális hatások
    • 7.2.3. Biológiailag és kulturálisan meghatározott fejlődés
  • chevron_right7.3. A kognitív fejlődés és az agyfejlődés kapcsolata
    • 7.3.1. A moduláris megközelítés és az agyterületekhez kötött megismerési képességek elképzelése
    • 7.3.2. A neurokonstruktivista megközelítés
    • chevron_right7.3.3. Agyi plaszticitás
      • 7.3.3.1. Agyi plaszticitás és a környezet
  • chevron_right7.4. A megismerés fejlődése
    • chevron_right7.4.1. A fizikai világ megismerése
      • 7.4.1.1. Takarás
      • 7.4.1.2. Támasztás
      • 7.4.1.3. Számosság
  • 7.5. A tárgyak mint a kulturális tudás hordozói
  • chevron_right7.6. A társas világ megismerése
    • chevron_right7.6.1. A tudás tárháza, az emlékezet
      • 7.6.1.1. A nem deklaratív emlékezet fejlődése
      • 7.6.1.2. A deklaratív emlékezet fejlődése
      • 7.6.1.3. Szocio-kulturális hatások az emlékezet fejlődésében
  • 7.7. Útravaló
  • Irodalom
• chevron_right8. A nyelv mint rendszer
  • 8.1. Definíciók és keretek
  • chevron_right8.2. A nyelvek egyetemes jellemzői
    • 8.2.1. A génekben kódolt nyelv
    • chevron_right8.2.2. A nyelv mint szabályrendszer
      • 8.2.2.1. Kivétel vagy alszabály
  • chevron_right8.3. A nyelv különböző fizikai megvalósulásai
    • 8.3.1. Jelnyelvek és nyelvfejlődés
    • 8.3.2. Írás, olvasás mint tanult nyelvi képességeink
    • 8.3.3. Füttynyelvek
  • chevron_right8.4. A nyelvi elemzés szintjei
    • chevron_right8.4.1. Fonológia – Hangtan
      • 8.4.1.1. Hangok és hangváltozatok
    • 8.4.2. Morfológia – Alaktan
    • 8.4.3. Lexikon és szemantika
    • 8.4.4. Szintaxis – Mondattan
    • chevron_right8.4.5. A nyelv mint cselekvések rendszere – Pragmatika és diskurzus
      • 8.4.5.1. Társalgási stratégiák
  • 8.5. Nyelvi relativizmus
  • chevron_right8.6. Honnan jön ez a tudás? – A nyelv mint evolúciósan kibontakozott rendszer
    • 8.6.1. Állati kommunikáció vs. emberi nyelv – Kontinuitás vagy inkontinuitás
    • chevron_right8.6.2. Mitől nyelv a nyelv?
      • 8.6.2.1. A hangzó nyelv evolúciós jelentősége
    • 8.6.3. Eltérő vélekedések – Nyelv és törzsfejlődés
  • chevron_right8.7. A nyelv mint mentalizációs rendszer
    • 8.7.1. Társas kogníció
  • Irodalom
• chevron_right9. Nyelvfeldolgozás
  • chevron_right9.1. A nyelv mint pszichológiai és biológiai entitás
    • 9.1.1. A nyelv biológiai beágyazottsága a nyelvtanulásban
    • 9.1.2. A nyelv biológiai beágyazottságának genetikai háttere
    • 9.1.3. A nyelv elsajátításának kritikus periódusa
    • 9.1.4. A nyelv agyi reprezentációja
  • chevron_right9.2. Nyelvelsajátítás és nyelvfejlődés
    • 9.2.1. Beszédpreferencia, az anyanyelv felismerése és a nyelvtanulás kezdeti állapota: az újszülöttek nyelvi képességei
    • 9.2.2. A nyelv hangalakjának elsajátítása: hangok, fonotaktika, hangsúly, prozódia
    • 9.2.3. A szókincs elsajátítása
    • 9.2.4. A nyelvtan elsajátítása
  • chevron_right9.3. A felnőtt nyelvi rendszer
    • 9.3.1. Hangrendszerek
    • 9.3.2. A szavak megértése és produkciója
    • 9.3.3. Morfológiailag komplex alakok feldolgozása
    • chevron_right9.3.4. A mondatok megértése és produkciója
      • 9.3.4.1. A mondatok megértése
      • 9.3.4.2. Mondatprodukció
  • chevron_right9.4. A nyelv szerepe a kognícióban: mentális tartalom és jelentés
    • 9.4.1. A nyelv mint az elme nyelve
    • 9.4.2. Kognitív nyelvészet
    • 9.4.3. Metaforák és kogníció: rendhagyó nyelvfeldolgozás?
  • 9.5. Pragmatika, avagy a nyelv használata
  • 9.6. Nyelvi zavarok
  • 9.7. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_right10. A számok megértése
  • chevron_right10.1. A számmegértés alapmechanizmusai
    • 10.1.1. Mentális számegyenes
    • 10.1.2. A mentális számegyenes alternatívái
  • 10.2. A nyelv szerepe a számok megértésében
  • chevron_right10.3. A számok megértésének fejlődése
    • 10.3.1. Mit érthetnek a csecsemők?
    • 10.3.2. Hogyan kezdik meg megérteni a pontos számokat az óvodások?
  • 10.4. A számmegértés képességének sérülései
  • Irodalom
• chevron_right11. A szextől a szerelemig
  • chevron_right11.1. A szexualitás biológiai alapjai
    • 11.1.1. A szexualitás eredete
    • 11.1.2. A szexuális működés idegrendszeri háttere
    • 11.1.3. A szexualitás és a nemi identitás biológiai gyökerei
    • 11.1.4. A biológiai nem változatai
    • 11.1.5. A szexuális válaszkör
  • chevron_right11.2. A szexualitás pszichológiája
    • 11.2.1. Szexuális vágy, motiváció, orgazmus
    • 11.2.2. Párválasztási preferenciák: egyetemes és kontextuális hatások
    • 11.2.3. Személyiség és szexualitás
    • 11.2.4. A nemi identitás pszichoszociális összetevői
    • chevron_right11.2.5. A nemi orientáció
      • 11.2.5.1. A szexuális orientáció mérése
      • 11.2.5.2. A szexuális orientáció eredete
  • chevron_right11.3. Szexualitás és kultúra
    • 11.3.1. A szexuális viselkedési komplex és a kulturális szabályok
    • chevron_right11.3.2. Házasság: többnejűség, többférjűség, monogámia
      • 11.3.2.1. A többnejűség mai példája
      • 11.3.2.2. Az emberi monogámia tényezői
    • 11.3.3. Házasság: szülői választás vs. szabad választás
    • 11.3.4. Házasság, élettársi kapcsolat, válás
  • chevron_right11.4. Szerelem és pszichológia
    • 11.4.1. Mi a szerelem?
    • 11.4.2. Szerelemelméletek
    • 11.4.3. A szerelem biológiája
    • 11.4.4. A szerelem evolúciója
    • 11.4.5. A szerelem mint prototípus
  • chevron_right11.5. Zavarok a szexuális működésben
    • 11.5.1. A nemi identitás kifejeződése
    • 11.5.2. A szexuális működés zavarai: okok
    • 11.5.3. A szexuális működés zavarai: típusok
  • chevron_right11.6. Szex, szerelem, szövetség
    • 11.6.1. A párkapcsolatok fejlődése: az életciklusmodell
    • chevron_right11.6.2. A házastársi elégedettség
      • 11.6.2.1. A jó párkapcsolat jellemzői
    • 11.6.3. Stressz és párkapcsolati megküzdés
  • Irodalom
• chevron_right12. A csoporttól a hálózatig: egyén a társas közegben
  • 12.1. Csoportok
  • 12.2. Társas identitás és kategorizáció
  • 12.3. Szociológiai identitáselméletek
  • 12.4. Hálózatok
  • 12.5. Moreno és a szociometria
  • 12.6. Mérei magyar szociometriája
  • 12.7. Hálózatkutatás – kapcsolatháló-elemzés
  • 12.8. Van-e csoport a hálózatban?
  • 12.9. Big data
  • 12.10. Fizikusok a hálózatkutatásban
  • 12.11. A csoporteredet mint kapcsolatszervező
  • 12.12. Társas szerepek helyett kognitív modellek
  • 12.13. Hálózat- és csoportelméletek egymás mellett
  • 12.14. Emberi természet és társadalmi változás
  • chevron_right12.15. A csoportos agy
    • 12.15.1. A társas háló ösztönös megértése
  • 12.16. Egymást kiegészítő hálózat- és csoportelméletek
  • 12.17. Konklúzió, avagy kell-e egyesített modell?
  • Irodalom
• chevron_right13. Önzetlenség, megbízhatóság és együttműködés
  • chevron_right13.1. Biológiai gyökerek
    • 13.1.1. Önzetlenség és együttműködés az állatvilágban
    • chevron_right13.1.2. Segítségnyújtás rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek – evolúciós elméletek
      • 13.1.2.1. Az önzetlenség mint evolúciós rejtély
      • 13.1.2.2. Rokonszelekció
      • 13.1.2.3. Reciprok altruizmus – kölcsönös önzetlenség
      • 13.1.2.4. A fogolydilemma
    • chevron_right13.1.3. Idegenekkel szembeni önzetlenség evolúciós elméletei
      • 13.1.3.1. Önzetlenség mint nem előnyös viselkedés
      • 131.3.2. Költséges jelzés
      • 13.1.3.3. Csoportszelekció
  • chevron_right13.2. Társas/társadalmi normák
    • 13.2.1. Erős reciprocitás
    • 13.2.2. Altruista büntetés
    • 13.2.3. Általános társas normák
    • 13.2.4. Segítség válsághelyzetben
    • 13.2.5. A körülmények hatalma
  • chevron_right13.3. A normákon, szabályokon túl: társas hatások
    • 13.3.1. Hasonlóság, csoporttagság
    • 13.3.2. A csalók azonosítása
    • 13.3.3. Mutasd magad, megmondom, bízom-e benned!
  • chevron_right13.4. „Belső” tényezők: empátia és oxitocin
    • 13.4.1. Negatív állapot enyhítés modell
    • 13.4.2. Empátia-altruizmus modell
    • 13.4.3. Oxitocin
  • 13.5. Mindenki másként csinálja – nemi különbségek
  • 13.6. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right14. A politikai pszichológia
  • 14.1. A politikai pszichológia gyökerei
  • chevron_right14.2. Az evolúciós pszichológiai megközelítés
    • chevron_right14.2.1. Evolúciós megalapozottságú problémamegoldások, döntési mechanizmusok
      • 14.2.1.1. Döntés az elosztásról, az érdekekről: az igazságosságról
      • 14.2.1.2. A saját csoport mint a politikai viselkedés adaptív háttere
      • 14.2.1.3. Az evolúciósan megalapozott erkölcsi érzék és az ideológiai irányultság
    • 14.2.2. A genopolitika
  • chevron_right14.3. A neurobiológiai megközelítés („neuropolitika”)
    • 14.3.1. A faji előítélet és a csoportközi kapcsolatok
    • 14.3.2. Jobb- és baloldali politikai orientáció és az agyi aktivitások
    • 14.3.3. Az érzelmek szerepe a politikai viselkedésben
  • chevron_right14.4. Szociális és kulturális hatások
    • 14.4.1. Az értékek és a politika
    • 14.4.2. A kulturális kontextus hatásának rejtett útjai
    • 14.4.3. A csoportszintű döntések és érzelmek
  • chevron_right14.5. Személyiség a politikában
    • chevron_right14.5.1. A politikai orientáció fejlődése
      • 14.5.1.1. A politikai szocializáció
      • 14.5.1.2. Életciklus-megközelítés
    • chevron_right14.5.2. Személyiségpszichológiai megközelítés a politikában
      • 14.5.2.1. A szociális és politikai attitűdök motivációs megközelítései
      • 14.5.2.2. A személyiség Big Five megközelítése és a politika
    • chevron_right14.5.3. Az információfeldolgozás és a politikai viselkedés
      • 14.5.3.1. A vezetői információfeldolgozás
      • 14.5.3.2. A választók/közönség információfeldolgozási módja
  • 14.6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_right15. A humor szerepe a pszichológiában és a társalgásban
  • chevron_right15.1. Humor és pszichológia: különböző területek érdeklődésének középpontjában
    • 15.1.1. A humor univerzalitása
    • 15.1.2. A humor társas kontextusa
    • 15.1.3. A humor formái
  • chevron_right15.2. A humor pszichológiai funkciói – Kognitív és társas funkciók
    • 15.2.1. A humor etimológiája és társadalmi jelentése
  • chevron_right15.3. Humorelméletek
    • 15.3.1. Analitikus szemlélet
    • 15.3.2. Felsőbbrendűség-teória
    • 15.3.3. Arousalelméletek
    • 15.3.4. Átforduláselmélet (Reversal Theory)
    • 15.3.5. Kognitív elméletek – Összeférhetetlenség-elmélet
  • chevron_right15.4. A humor kognitív pszichológiája
    • 15.4.1. Sémák, forgatókönyvek, összeférhetetlenség
  • chevron_right15.5. A humor nyelvészeti megközelítései
    • 15.5.1. A társalgási humor formái és kognitív folyamatai – Az irónia
    • 15.5.2. A társalgási irónia fajtái
  • chevron_right15.6. A humor társas keretei – Társas-kognitív és szociálpszichológiai megfontolások
    • 15.6.1. A humor a társas célok szolgálatában – Státusz- és hierarchiaharcok
    • 15.6.2. Csoportidentitás és kohézió
    • 15.6.3. Humor és szociolingvisztika – Arculatvédő stratégiák a társalgásban
    • 15.6.4. Társalgás és humor
    • 15.6.5. Humor és meggyőzés, sztereotípiák, előítéletek
  • chevron_right15.7. A humor mint kognitív játék – Evolúciós szempontok
    • 15.7.1. A humor evolúciós értéke és előnyei
    • 15.7.2. Humor és párválasztás – A humorérzék fogalma és változásai: reaktív és produktív funkciók
    • 15.7.3. Humor és nemi különbségek
  • chevron_right15.8. Gyermekhumor – A humorértés fejlődési vonatkozásai
    • 15.8.1. Játék vs. humor a gyermeki fejlődésben
    • 15.8.2. Humor és kognitív fejlődés
    • 15.8.3. A humorértés fejlődésének empirikus tesztje
    • 15.8.4. Nonverbális, képi viccek – Kognitív kongruencia
  • chevron_right15.9. A humor biológiai és neurokognitív alapjai
    • 15.9.1. Az iróniaértés agykérgi folyamatainak empirikus tesztje
    • 15.9.2. A humorértés idegtudományi folyamatai és a jó neurokognitív képességekkel való kompenzáció
  • 15.10. Konklúziók, a humor alkalmazhatósága és pozitív társadalmi hatásai
  • Irodalom
• chevron_right16. A siker és az érvényesülés meghatározói
  • chevron_right16.1. Az evolúciós pszichológiai nézőpont a sikerről
    • 16.1.1. A párválasztás szempontjai
    • 16.1.2. Együttműködés és versengés: kikkel működünk együtt?
    • 16.1.3. Miért erős osztási norma az egyenlőség?
    • 16.1.4. Mi tesz valakit magas presztízsűvé?
  • chevron_right16.2. A társadalmi nézőpont a sikerről
    • 16.2.1. A siker kulturális értelmezései
    • 16.2.2. Struktúrakonzerváló mechanizmusok
    • 16.2.3. A siker és a biológiai, valamint társadalmi nem
  • chevron_right16.3. A neurobiológiai megközelítés a sikerről
    • 16.3.1. A célelérésben szerepet játszó idegrendszeri területek
    • 16.3.2. A célelérést és el nem érést kísérő élettani jelenségek és azok jelentősége a hatékony alkalmazkodásban
  • chevron_right16.4. A sikert és érvényesülést befolyásoló proximális hatások: a személyiség és a környezet szerepe
    • chevron_right16.4.1. A célkitűzésben, célelérésben és célkövetésben szerepet játszó személyiségtényezők
      • 16.4.1.1. Teljesítményigény
      • 16.4.1.2. A promóciós és prevenciós fókusz
      • 16.4.1.3. Fejlődési szemlélet
      • 16.4.1.4. A kudarccal való megküzdés mint a későbbi siker lehetséges előzménye
      • 16.4.1.5. A versengéssel kapcsolatos felfogásmód
    • chevron_right16.4.2. A célelérést és célkövetést befolyásoló viselkedésválasztások
      • 16.4.2.1. Eredményes célkitűzés
      • 16.4.2.2. Eredményes célkövetés és célelérés
    • chevron_right16.4.3. A siker környezeti, helyzeti meghatározói
      • 16.4.3.1. A teljesítmény társas kontextusa
      • 16.4.3.2. A cselekvő státusza
  • 16.5. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_right17. A versengő ember
  • chevron_right17.1. A versengés helye az emberképben
    • 17.1.1. A versengés definíciója
  • chevron_right17.2. A versengő magatartás biológiai összetevői
    • chevron_right17.2.1. A versengő magatartás evolúciós, filogenetikai alapjai
      • 17.2.1.1. A versengés és az együttműködés evolúciós jelentősége
      • 17.2.1.2. A győzelem és a vesztés evolúciós perspektívában
    • 17.2.2. A versengő magatartás genetikai alapjai
    • chevron_right17.2.3. A versengő magatartás neuropszichológiája
      • 17.2.3.1. A győzelem és a vesztés neuropszichológiája
    • chevron_right17.2.4. A versengés neuroendokrinológiája és pszichofiziológiája
      • 17.2.4.1. Kardiovaszkuláris változások
  • chevron_right17.3. A versengő magatartás fejlődése
    • 17.3.1. Evolúciós és biológiai magyarázatok
    • chevron_right17.3.2. A versengő magatartás életkori fejlődése
      • 17.3.2.1. A győzelem és a vesztés a gyermekkorban
  • chevron_right17.4. A versengés kulturális megközelítése
    • 17.4.1. Antropológiai kutatások a versengéssel kapcsolatban
    • 17.4.2. Kulturális különbségek a laboratóriumban
    • 17.4.3. A versengés kulturális különbségeinek feltárása a laboratóriumon túl
    • 17.4.4. A győzelem és a vesztés átélésének kulturális különbségei
  • 17.5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_right18. A kognitív képességek és a tehetség természete és meghatározói
  • 18.1. Kognitív képességek
  • 18.2. Mi a tehetség?
  • 18.3. A tehetség előfordulásának gyakorisága
  • 18.4. Tehetségmodellek
  • chevron_right18.5. A (kognitív) tehetség meghatározói
    • 18.5.1. Tehetség és intelligencia
    • chevron_right18.5.2. Tehetség és kreativitás
      • 18.5.2.1. A kreatív folyamat
      • 18.5.2.2. A kreatív személyiség
      • 18.5.2.3. Kreativitás mint produktum
      • 18.5.2.4. Kreativitás és környezet
    • chevron_right18.5.3. Tehetség és motiváció
      • 18.5.3.1. Érdeklődés és flow-élmény
    • chevron_right18.5.4. Jóllét és teljesítmény
      • 18.5.4.1. A környezet szerepe a tehetség kibontakozásában
  • 18.6. A tehetség fejlődése
  • 18.7. A tehetségkutatás és -gondozás jövője
  • Irodalom
• chevron_right19. A személyiség és az emberek típusai
  • 19.1. Történeti áttekintés: ókori tipológiák és naiv személyiségelméletek
  • chevron_right19.2. A személyiség evolúciója: szubhumán eredet és adaptivitás
    • 19.2.1. Az állatok személyiségéről
    • 19.2.2. A személyiségjegyek adaptivitásának kérdése
  • chevron_right19.3. A személyiség biológiai alapjai
    • 19.3.1. A temperamentum fogalma és elméletei
    • 19.3.2. Az affektív temperamentum
    • 19.3.3. Cloninger biopszichológiai temperamentumelmélete
  • chevron_right19.4. A személyiség átfogó modelljei
    • 19.4.1. Modern tipológiák a személyiség-lélektanban
    • chevron_right19.4.2. Bevezetés a vonáselméletekbe
      • 19.4.2.1. A biológiai szemléletű vonáselméletek
      • 19.4.2.2. A lexikális hipotézisen alapuló vonáselméletek
  • chevron_right19.5. A személyiség zavarai
    • 19.5.1. A Dark Triad és Dark Tetrad modellek mint a személyiség pszeudopatológiái
    • 19.5.2. Bevezetés a személyiségzavarokba
  • chevron_right19.6. A személyiség fogalma a kultúrában: érintkezések és konfliktusok
    • 19.6.1. A személyiség szerepe a társas viselkedésben
    • 19.6.2. A személyiség kulturális „változékonysága”
    • 19.6.3. A személyiség kultúraközisége
    • 19.6.4. A személyiség pozitív fejlődése
  • Irodalom
• chevron_right20. A nemek pszichológiai eltérései
  • 20.1. A pszichológiai nemi eltérések kutatása mint érzékeny téma
  • chevron_right20.2. Kognitív eltérések a nemek között. Sztereotípiák és valós eltérések
    • 20.2.1. Érzékelési és észlelési eltérések
    • 20.2.2. Szenzomotoros működések
    • 20.2.3. Téri képességek és téri orientáció
    • 20.2.4. Nemi eltérések az emlékezetben és a tanulásban
    • 20.2.5. Eltérések a nemek között iskolai jellegű feladatokban és az intelligencia szerkezetében
    • chevron_right20.2.6. Hogyan magyarázzuk a fenti kognitív nő/férfi eltéréseket?
      • 20.2.6.1. Társas moduláló tényezők
  • chevron_right20.3. A nyelv és a nyelvhasználat eltérései
    • 20.3.1. A szótár és a szókincs eltérései a két nem között
    • 20.3.2. Társalgási stratégiák eltérései a két nem között
  • chevron_right20.4. Az érzelmek és az érzelemfeldolgozás eltérései a két nemnél
    • 20.4.1. Arckifejezések és érzelmek a két nemnél
    • 20.4.2. Az érzelmek tényezői a két nemnél
  • chevron_right20.5. A nemek személyiségeltérései és az erre vonatkozó sztereotípiák
    • 20.5.1. A személyiségvonások eltérései
  • chevron_right20.6. A nemi különbségek kibontakozása az életút során
    • 20.6.1. Nemi eltérések csecsemőkorban
    • chevron_right20.6.2. Gyermekkor
      • 20.6.2.1. Agresszió és szövetségek alakulása a gyermekeknél
      • 20.6.2.2. A játék nemi különbségei iskolás korban
  • chevron_right20.7. Következtetések
    • 20.7.1. Vissza a sztereotípiák kérdéséhez
  • Irodalom
• chevron_right21. Kultúrák és személyiség
  • chevron_right21.1. A személyiség kontextuális beágyazottsága
    • 21.1.1. Kultúradefiníciók
  • chevron_right21.2. A kultúra–személyiség vizsgálatának módszertani buktatói
    • 21.2.1. A személyiség megismerésének integratív modellje
  • chevron_right21.3. A kultúrák hatása a személyiségvonások szintjén
    • 21.3.1. A személyiségvonások struktúrájának azonossága
    • 21.3.2. A személyiségvonások kvantitatív egyenértékűsége
    • 21.3.3. Egy lehetséges integratív megoldás
  • chevron_right21.4. A kultúrák hatása a karakterisztikus adaptációk szintjén
    • 21.4.1. A humán motiváció elméletek
    • 21.4.2. A szelfdetermináció-elmélet és viszonya a kultúrához
    • 21.4.3. A szociális-kognitív modellek kultúrafelfogása
  • chevron_right21.5. Integratív élettörténetek a kultúra hálójában
    • 21.5.1. Az identitás eriksoni koncepciója
    • 21.5.2. A narratív identitás
    • 21.5.3. A narratív identitásmodellek és a kultúra összefonódása
  • 21.6. Zárszó
  • Irodalom
• A kötet szerkesztői és szerzői
• Tárgyszójegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 295 858 3

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Példatárunk foglalkozik többek között az áfaalanyiság, az egyes forgalmi adóztatás alá eső ügyletek kérdésével, a teljesítés helyének és idejének, az adóalapnak, az adómentességeknek, valamint a közösségi és az egyéb külföldi ügyleteknek a gyakorlatban előforduló legfontosabb problémáival. Ezen túl számos példát és megoldást tartalmaz a számlázással, a különös adózási módokkal, valamint a fordított adózása alá eső esetkörökkel kapcsolatban is. A példákon keresztül történő szemléltetés hathatós segítséget nyújt a jogalkalmazóknak a gyakorlatban felmerülő áfaügyletek könnyebb kezeléséhez, megoldásához.

A könyv rövid elméleti ismertetés mellett az egyes példák gyakorlati megoldására helyezi a hangsúlyt. Így hasznos gyakorlati kiegészítője a Kiskönyvtár az áfáról sorozatunkban eddig megjelent, elsősorban az elméleti joganyagok ismertetését célzó korábbi köteteinknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/peldak-az-afatorveny-alkalmazasahoz//