Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


Az árverés időtartama

Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak (ingatlanárverés esetén 60. napnak) a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Tehát amennyiben a 9 óra 00 perckor befejeződő árverés esetén 8 óra 59 perckor újabb vételi ajánlat érkezik, úgy az árverés időtartama 9 óra 04 percig meghosszabbodik. Amennyiben 9 óra 03 perckor újabb vételi ajánlat érkezik, úgy az árverés időtartama 9 óra 08 percig meghosszabbodik. Semmilyen körülmények között nem történhet meg az, hogy az az árverező nyerje meg az árverést, aki a befejező időponthoz legközelebbi időpontban (pl. 8 óra 59 perc 59 másodperckor) tesz érvényes vételi ajánlatot. Az EÁR használata során a ténylegesen legmagasabb ajánlatot tevő árverező lesz a nyertes árverező. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját és azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára. Közzétételre kerül az árverési időszakon belüli azon időszak kezdő és befejező időpontja, mely között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára. A Vht. miniszteri indokolása szerint az elektronikus licitálásra ingatlanok esetében 60 nap biztosított, a gyakorlatban azonban lényegében az utolsó percekben történik licitálás. A törvény az e-árverések hatékonyságának és átláthatóságának fokozása, az e-árverési rendszert terhelő kockázatok csökkentése, továbbá annak érdekében, hogy a magasabb összegű licit megtételére – vagyis az árversenyre – minél több lehetőség adódjon, rugalmasabbá teszi az árverések befejezésének időpontjára vonatkozó szabályozást. A módosítás egyik eleme az, hogy a hirdetmény közzétételének napjától számított 60. napnak nem a törvényben meghatározott órája lesz a befejezés időpontja, hanem az az adott napon rugalmasan határozható meg (8 és 20 óra között) az elektronikus árverési rendszer egyenletes terhelése, illetve a több árverésben is érdekelt vevők zökkenőmentes joggyakorlása érdekében. Az árverés időtartama emellett immár nem feltétlenül csak az előre rögzített befejezési időponttal érhet véget, hanem automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. A törvényben a meghosszabbodás tartama arra tekintettel került meghatározásra, mert az árverezők racionális magatartása akként prognosztizálható, hogy az árverés záró időpontja előtti – egyébként kellően hosszú – időben már nyomon követik a vételi ajánlatok alakulását, s így fel vannak készülve arra, hogy milyen nagyságrendű licit tételével vennének részt az árversenyben. Ez a fajta rugalmas lezárás az előárverezési jog gyakorlására is módot ad külön meghosszabbítás nélkül, hiszen minden vételi ajánlat esetében van további ideje az előárverezési jog jogosultjának a vételi ajánlata megtételére. Megjegyzendő, hogy a percekben számított határidő egyáltalán nem jellemző sem a polgári peres, sem a nemperes eljárásokban. Amennyiben a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó – ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót. A licitnapló nyilvános és díjmentesen megtekinthető. Az EÁR az árverés befejezésének időpontjában automatikusan zárja le a licitnaplót. Ezt követően vételi ajánlat megtétele nem lehetséges: az elektronikus árverés befejeződik. A rendszer a licitnapló automatikus lezárásának időpontját megelőzően a végrehajtó részére is biztosítja a licitnapló lezárásának lehetőségét, ha már nem állnak fenn a vagyontárgy értékesítésének feltételei. Ebben az esetben az utolsóként közzétett vételi ajánlat is érvényét veszti, a továbbiakban előárverezési jog gyakorlására sincs lehetőség.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave