Ezen Legfelsőbb Bírósági határozatot követően született meg a Fővárosi Bíróság 1.K.34.301/2009/5. számú határozata közigazgatási ügyben,198 mely az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett bűnügyi zárlat tényének sorsát tárgyalja az árverést követően. A perben a végrehajtást foganatosító önálló bírósági végrehajtó (felperes) indított pert a Fővárosi Földhivatal (alperes) ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára. A bíróság a felperes keresetét elutasította. A történeti tényállás szerint az elsőfokú közigazgatási hatósághoz a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalhoz megkeresést küldött a felperesi végrehajtói iroda. A 2009. február 24-én megtartott ingatlanárverésen az ingatlant 1/1 hányadban megvették. A kérelmező kérte az elsőfokú ingatlanügyi hatóságot (a földhivatalt), hogy jegyezze be a vevő tulajdonjogát és a végrehajtásra vonatkozó összes bejegyzést törölje. Ennek érdekében csatolta az ingatlanárverési jegyzőkönyvet. Ezt követően az ingatlanügyi hatóság megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. kerületi Rendőrkapitányságát, és a megkeresett szerv közölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte az ingatlan tekintetében a lefoglalást és a bűnügyi zárlatot, ami jelenleg is érvényben van és az nem törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a tulajdonjogot bejegyezte az árverési vevő javára, azonban a tulajdoni lapról a zár alá vételt és a bűnügyi zárlatot nem törölte, azokat továbbra is hatályos adatként szerepeltette. Ez utóbbi okból az önálló bírósági végrehajtó fellebbezést terjesztett elő és ennek folytán eljárt másodfokú ingatlanügyi hatóság helybenhagyta az elsőfokú döntést. A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság változtassa meg az alperes határozatát és rendelje el a tulajdoni lapon bejegyzett zár alá vétel és bűnügyi zárlat törlését. A felperes (végrehajtó) hivatkozott a Vht. 202. § (2) bekezdésére, és az Inytv. vhr. 31. §-ára. Előadta, hogy a hatóság olyan tényeket vizsgált (felosztási terv, a zárlat jogosultjának nyilatkozata), amely nem tartozik a hatáskörébe, mert a felosztási tervet a végrehajtó készíti. A felperes önálló bírósági végrehajtó hivatkozott az EBH2008. 1879. számon közzétett (a fentiekben tárgyalt) határozatra is, mely az (álláspontja szerint) az ő előadását támasztja alá. Az alperes ingatlanügyi hatóság a kereset elutasítását kérte. A bíróság álláspontja szerint a felperes (végrehajtó) keresete nem volt alapos. A Vht. 202. § (2) bekezdése szerint a bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgárjogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Vht. 165. §-a a kielégítési sorrendet állapítja meg, a Vht. 137. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Az Inytv. 30. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság határozata, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. Az Inytv. vhr. 31. § (2) bekezdése szerint a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése után jogokat, jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá az Inytv. 16. § e)–f) pontjáig meghatározott jogok kivételével csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni, erre a bejegyzésben utalni kell. Az Inytv. 26. § (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre, vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes határozata ténybelileg és jogilag is megalapozott. A földhivatal a feljegyzett tényt akkor törölheti, ha a jogosult a kötelező alakiságokkal rendelkező okiratban ahhoz hozzájárul, vagy akkor, ha jogszabály egyértelműen rendelkezik erről. A földhivatal nyilvántartási szerv, és az okiratok alapján jár el, ahogy azt az okirati elv megfogalmazza (korábban hatályos Inytv. 8. §). A tárgybeli esetben a tény jogosultja a törléshez nem járult hozzá, és a jogszabály egyértelmű rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy mely tények terhelhetik az ingatlanárverésen szereplő vevő tulajdonjogát. A bíróság álláspontja szerint a hivatkozott bírósági határozat (EBH2008. 1879.) csak arra vonatkozóan adott eligazítást, hogy bűnügyi zárlat fennállása esetén az ingatlan árverésére sor kerülhet-e. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint igen. A perbeli esetben az árverés megtörtént, ebben a kérdésben nincs vita a felek között. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint abban a vonatkozásban viszont, hogy a bűnügyi zárlat, mint tény törölhető-e az ingatlan-nyilvántartásból, a Legfelsőbb Bíróság nem adott iránymutatást. A földhivatal a fent felsorolt jogszabályok alapján járt el, minthogy a szigorú jogszabályi rendelkezésekhez kötve van, ezért a tényt, tehát a zár alá vételt és a bűnügyi zárlatot nem törölhette az ingatlan-nyilvántartásból. A Fővárosi Bíróság egyetértett azzal a felperesi előadással, hogy a hatóság olyan tényeket nem vizsgálhat, amelyre nincs hatásköre, de éppen ezért nem vizsgálhatja azt, hogy a zár alá vétel és a bűnügyi zárlat jogosultja milyen módon talál majd kielégítést az árverési vételárból. A jogszabályok szerint nem törölhette ezeket a tényeket a földhivatal, így a bíróság a határozat tekintetében jogszabálysértést nem tudott megállapítani, így a felperes keresetének nem adott helyt.