A negyedik kielégítési kategóriában található a jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj [Vht. 165. § b) pont]. A 2011-es Vht. Novella 52. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a behajtandó követelések kielégítése a jogcímük szerint, a Vht. 165. §-ában meghatározott sorrendben történik (kielégítési sorrend). Ez tükrözi az egyes követelések mielőbbi – más követeléseket megelőző – megtérüléséhez fűződő kiemelt társadalmi, gazdasági, szociális stb. érdekeket. Az előnyösen rangsorolt [a nem „egyéb” jogcímcsoportba (kilencedik kielégítési kategóriába) tartozó] követelések között több olyan található, amely a feleken kívül harmadik személyek életviszonyait is közvetlenül érinti, ilyen például a harmadik helyen szereplő gyermektartásdíj, illetve a negyedik helyen szereplő jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj. A tartásdíjak között további differenciálást végez a törvény. A Vht. 165. § b) pontjában a privilegizált kielégítési – negyedik – ranghellyel rendelkező egyéb tartásdíjak körét a jogszabályon alapuló tartásdíjakra szűkítette. A módosítás célja az volt, hogy azon, „egyéb tartásdíjra” jogosultak részesüljenek a továbbiakban a kielégítési sorrendben elfoglalt kedvezményezett sorrend előnyeiből, akik vonatkozásában a jogalkotó már közérdekből, illetve különös méltánylást érdemlő magánérdekből jogszabályban írta elő a tartásdíjra való jogosultságot. Ilyen például a hozzátartozók, családtagok közötti tartási kötelezettség, vagy az eltartásra való kötelezettség akkor, ha a kötelezett károkozó magtartásának következményeként nem képes a jogosult a saját vagy hozzátartozója létfenntartásának biztosítására, emiatt szorul tartásra. Így a 2011-es Vht. Novella hatálybalépését követően azon tartási jogviszonyokban, amelyekben a tartási kötelezettség kizárólag a felek polgári jogi szerződésén alapul, anélkül, hogy a tartásra jogszabály a tartás kötelezettjét kötelezné, a tartásra jogosult tartásdíj iránti igényét a jövőben „egyéb” jogcímű követelésként (a kilencedik kielégítési kategóriában) tudja a végrehajtási eljárás során érvényesíteni. A tartásdíjak kielégítési elsőbbségének jogpolitikai indoka az, hogy a tartásra jogosultak mindennapi ellátásához szükséges minimális összegek akkor is rendelkezésre álljanak, ha a tartásra kötelezett ellen más végrehajtást kérők is érvényesítenek követeléseket. Ezt tartja szem előtt a szabályozás akkor is, amikor nemcsak a végrehajtás elrendelésekor lejárt, hanem a végrehajtás foganatosítása során lejáró részletek tekintetében is lehetővé teszi a behajtást és a befolyó összegek előnyös elszámolását.