A Legfelsőbb Bíróság egy ügyben kimondta, hogy a zálogjog dologi hatályú jogosultság, ebből következően mindenki, aki a zálogtárgyon az elzálogosítást követően valamilyen jogot szerzett, köteles tűrni, hogy a jogosult a zálogtárgyból a követelését kielégítse. Amennyiben a jogosult a zálogjog kötelezettje ellen fordul, az nem léphet fel olyan igénnyel, hogy a jogosult a követelését előbb az adóstól, vagy más kötelezettől kísérelje meg behajtani [Legfelsőbb Bíróság Gf.I.31.519/2003. számú határozata (BH2004. 6278.)]. Felmerül a kérdés, hogy milyen eljárásban érvényesítheti igényét a zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát megszerző harmadik féllel szemben. Végrehajtási záradék kiállításának ilyenkor a harmadik személlyel szemben nincs helye, ugyanis nincs olyan közjegyzői okiratban vállalt kötelezettsége, amelyet a Vht. 23/C. § szerint lehetne záradékolni. A bírósági gyakorlat szerint a zálogjogosult egy tűrésre kötelezés iránti pert indíthat a zálogtárgy tulajdonosa ellen (EBH2000. 316.). Ebben a perben a bíróság megállapítja, hogy a harmadik személy tűrni köteles, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárgyból a jogosult kielégítést keressen. Felmerül a kérdés, hogy a per folyamatban léte alatt, vagy a határozat jogerőre emelkedése előtt – az elidegenítési tilalom hiányára tekintettel – mi akadályozhatja meg a zálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonosát abban, hogy azt ismét elidegenítse egy negyedik fél számára. A hitelező ilyenkor az Inytv. 64. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a perfeljegyzés jogintézményének alkalmazásával kereshet jogvédelmet. Ennek értelmében a bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzáloggal biztosított követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.262