Wopera Zsuzsa

Az európai családjog gyakorlata

Az Európai Unió Bíróságának családjogi tárgyú uniós rendeletekkel kapcsolatos joggyakorlata


VII. Fejezet: A gyermek visszavitele iránti eljárás (11. cikk)

Értelmezett rendelkezések:
  • a gyermek visszavitelének megtagadása
  • a gyermek visszavitelének megtagadását követő nemzeti eljárás
  • a gyermek meghallgatása
  • nemzeti jogban rendelkezésre álló leggyorsabb eljárás
 
11. cikk
A gyermek visszavitele
 
(1) A (2)–(8) bekezdést kell alkalmazni, amennyiben a felügyeleti jogokat gyakorló személy, intézmény vagy más szerv egy tagállam illetékes hatóságaihoz folyamodik azért, hogy azok a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény) alapján hozzon határozatot annak érdekében, hogy kérelmezze annak a gyermeknek a visszavitelét, akit közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba jogellenesen elvittek, illetve ott visszatartottak.
(2) Az 1980. évi Hágai Egyezmény 12. és 13. cikkének alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a gyermek lehetőséget kapjon az eljárások során történő meghallgatásra, kivéve, ha ez a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt nem tűnik célszerűnek.
(3) Annak a bíróságnak, amelyhez az (1) bekezdésben említettek szerint a gyermek visszavitele iránti kérelmet nyújtanak be, a lehető leggyorsabban kell eljárnia a kérelemmel kapcsolatban, igénybe véve a nemzeti jogában rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat.
Az első albekezdés sérelme nélkül, a bíróság – amennyiben rendkívüli körülmények nem gátolják meg – a kérelem benyújtását követően legkésőbb hat héten belül határozatot hoz.
(4) A bíróság nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény 13b. cikke alapján, amennyiben megállapítják, hogy megfelelő intézkedések történtek annak érdekében, hogy visszavitele után biztosítsák a gyermek védelmét.148
(5) A bíróság nem utasíthatja el a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet, kivéve, ha a gyermek visszavitelét kérelmező személy lehetőséget kapott a meghallgatásra.
(6) Amennyiben a bíróság határozott a visszavitel iránti kérelem elutasításáról az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján, a bíróságnak akár közvetlenül, akár központi hatóságán keresztül, a nemzeti jog által meghatározottak szerint haladéktalanul el kell juttatnia a visszavitel elutasításáról szóló bírósági végzést és a vonatkozó okiratokat, különösen a bírósági tárgyalások jegyzőkönyvének másolatát azon tagállam joghatósággal rendelkező bíróságához vagy központi hatóságához, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett. A bírósághoz a visszavitel elutasításáról szóló határozat keltétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani az összes említett okiratot.
(7) Kivéve, ha a felek egyike már felkereste azon tagállam bíróságait, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, a (6) bekezdésben említett határozatot átvevő bíróságnak vagy központi hatóságnak tájékoztatnia kell ezekről a feleket, és fel kell kérnie őket arra, hogy az értesítéstől számított három hónapon belül a nemzeti joggal összhangban nyújtsanak be a bírósághoz egy beadványt az iránt, hogy a bíróság megvizsgálhassa a gyermekre vonatkozó felügyeleti jog kérdését.
Az e rendeletben szereplő joghatóságról szóló rendelkezések sérelme nélkül a bíróság lezárja az ügyet, amennyiben a határidőn belül a bírósághoz nem érkezik beadvány.
(8) Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke szerinti visszavitelt elutasító határozat ellenére, e rendelet szerint joghatósággal rendelkező bíróság által kibocsátott későbbi, a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok az alábbi III. fejezet 4. szakaszával összhangban hajthatók végre a gyermek visszavitelének biztosítása érdekében.
148  A Kúria Pfv.II.20.018/2016/5. sz. határozatában megállapította, hogy a rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szűkítette a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény 13. cikkének b) pontját. Az egyezmény és a rendelet vélelmezi, hogy a szokásos tartózkodási helyre való azonnali visszavitel felel meg leginkább a gyermek érdekének és ezt a vélelmet csak egyedi, különösen indokolt esetben lehet megdönteni. A perbeli adatok alapján az iskolai bántalmazás ténye kétséget kizáró bizonyítást nem nyert, az pedig, hogy esetlegesen egy alkalommal megtörtént, a visszavitel megtagadását nem alapozhatja meg. Nem minősül jogszabálysértőnek a bizonyítási indítvány (pszichológus szakértő) kirendelésének mellőzése sem. A visszavitelről döntő eljárás jellegéből adódóan soron kívüli eljárás, célja, hogy a jogszabálysértő állapot minél hamarabb megszűnjön. A bíróság tehát nem a szülői felügyelet gyakorlásáról dönt. Nem jogszabálysértő, ha a perbeli adatok alapján a bíróság a 13. cikk b) pontja szerinti körülmények tisztázására a gyermek személyes meghallgatásán túlmenően a magyarországi körülményeket illetően a további bizonyítási indítványokat mellőzte.

Az európai családjog gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 818 7

A kézikönyv a családjog területét érintő uniós jogalkotás európai bírósági joggyakorlatát elemzi, döntően a jelenleg revízió alatt álló Brüsszel IIa rendeletét.

E joggyakorlat elemzésének jelentőségét az adja, hogy 2008 óta folyamatosan emelkedik a nemzetközi párok száma, így a nemzetközi házasságok felbontásának száma is. 2008-2012-ig minden évben hozzávetőlegesen 200 000 polgár érintett a nemzetközi házasságok felbontásával, és 175 000 - 240 000 nemzetközi család tartozik a rendelet hatálya alá.

Az Európai Unió Bírósága eddig 26 ítéletet hozott a rendelet értelmezése tárgyában, az utóbbi években a Bíróság különösen aktívnak bizonyult, ami nemcsak a határon átnyúló családjogi ügyek számának fokozatos növekedését mutatja, hanem azt is, hogy 10 évvel a rendelet hatálybalépése után még bőven vannak „fehér foltok” a rendelet nemzeti bíróságok általi értelmezése körül.

E gyakorlat-centrikus kötet megjelentetésének indoka, hogy mind Magyarországon, mind külföldön hiányoznak azok az up-to-date, a gyakorlatot bemutató és magyarázó összefoglalók, amelyek biztos fogódzót adnak a rendelet egyes cikkeinek megfelelő alkalmazásához, ezt a hiányt kívánja pótolni a kötet.

Ott, ahol a legutóbbi évek magyar joggyakorlata is szervesen kapcsolódik a bemutatott bírói gyakorlathoz, a kézikönyv azt is idézi. A könyv döntően a hatállyal, joghatósággal, közrenddel kapcsolatos joggyakorlatra fókuszál.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-az-europai-csaladjog-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave