Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A teljesítés követelése

A Ptk. 6:154. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett késedelme esetén a jogosult követelheti a teljesítést. Ez a szabály egyik nézőpontból a Ptk. 6:138. § rendelkezésének – mely valamennyi szerződésszegésre nézve rögzíti ezt a főszabályt – megismétlése, más szempontból viszont a jogosultat megillető választási lehetőség egyik nyitva álló útja. Ez a jogosulti döntés természetesen nem merevíti meg a jogviszonyt: egyrészt a jogosult a teljesítés sikertelen kikényszerítése esetén utóbb is elállhat a szerződéstől (póthatáridő tűzésével vagy az érdekmúlás bizonyításával), vagy a kötelezett magatartása, megtagadásként értékelve a szerződésszegést a Ptk. 6:183. § szabályánál és a jogosult választási jogának gyakorlásánál fogva a késedelemből a lehetetlenülés jogkövetkezményei felé terelheti. Az sem kizárt, hogy a késedelem időszaka alatt a szolgáltatás teljesítése lehetetlenné válik, ilyenkor a Ptk. 6:179. § vagy a Ptk. 6:180. § válik alkalmazhatóvá. Mindenesetre a teljesítés követelésére vonatkozó jogosultságot a Ptk. a szerződésszegés esetében általában, a késedelem tárgykörében ismételten rögzíti.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave