Tartalomjegyzék

• Szerződésszegés a polgári jogban
• Impresszum
• chevron_rightI. fejezet: A szerződésszegés kérdéskörének elméleti megközelítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A szerződésszegés megközelítése a kötelem fogalmán keresztül
  • 3. A pacta sunt servanda követelménye
  • 4. Negatív megközelítés és pozitív tartalom
  • 5. A szerződésszegés, mint a kötelemszerű szolgáltatás lehetetlenülése
  • 6. A szerződésszegés jogkövetkezményeiről általában
  • 7. Szerződési szabadság a jogkövetkezmények terén
  • 8. Szerződésszegés és érvénytelenség
  • 9. A szerződésszegési jogkövetkezmények a Ptk.-ban
  • 10. Egyes különleges helyzetekről
  • 11. Együttműködési kötelezettség és szerződésszegés
  • 12. Óvó- és védőkötelezettség
  • 13. A szerződésszegés intézményének jogosultra tekintő oldala
  • chevron_right14. A szerződésszegési igények perbeli érvényesítéséről
    • 14.1. Bevezető gondolatok
    • 14.2. A kereset elemei, a jogállítás, jogalap megjelölése
    • 14.3. Néhány gondolat az anyagi pervezetésről
    • 14.4. További – szerződésszegési – példák az anyagi pervezetés témaköréhez
    • chevron_right14.5. Néhány szó a látszólagos (eshetőleges) keresethalmazatokról
      • 14.5.1. Általában
      • 14.5.2. Szerződésszegési és érvénytelenségi kérelmek halmazatban
      • 14.5.3. Eshetőleges kérelem és a keresetváltoztatás
    • 14.6. Állítási és bizonyítási szükséghelyzet
    • 14.7. Bizonyítás magánszakértővel
• chevron_rightII. fejezet: A szolgáltatás és teljesítése: a tartalom és szerződésszegés kapcsolata
  • 1. Általános megjegyzések. Szolgáltatás, teljesítés és szerződésszegés
  • 2. A szerződéses kötelem tartalmáról, a szerződésszegés szemszögéből
  • 3. A szerződő felek szándéka és a szerződési érdek
  • 4. A szerződésszegés, mint a tartalom visszatükröződése
  • 5. A szerződésszegés, mint a szerződés önálló létszaka
• chevron_rightIII. fejezet: Objektív és szubjektív szerződésszegés
  • 1. A szerződésszegés megközelítései
  • 2. Objektív szerződésszegés
  • 3. A felelősség objektivizálása
  • 4. A szerződésszegés szubjektív és objektív jogkövetkezményei
  • 5. Gondossági visszterhes szerződések és az „objektív szerződésszegés”
• chevron_rightIV. fejezet: Érdekérzékenység és szerződésszegés
  • 1. Általános megjegyzések
  • 2. Szerződésszegés és érdekleengedés
  • chevron_right3. Az adós kötelezettségének áldozati határa
    • 3.1. Az áldozati határ általában véve
    • 3.2. Példák az áldozati határ kérdéskörére
    • 3.3. A kötelezettség teljesítése és e „fel nem róható” lehetetlenülés
    • 3.4. Az áldozati határ megtalálásának nehézsége
    • 3.5. Korlátozás helyett „súlyosbítás”
    • 3.6. További határkérdések – érdekmérlegelés
• chevron_rightV. fejezet: A szerződésszegés általános szabályai
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A teljesítés követeléséhez való jog
  • chevron_right3. A visszatartási jog
    • 3.1. Általában
    • 3.2. A visszatartási jog egyes kérdései
    • 3.3. A visszatartási jog, mint „kötelmi egyensúlyőr”
    • 3.4. A visszatartási jog időlegessége
  • chevron_right4. Elállás és felmondás, érdekmúlás
    • 4.1. Általános megközelítés
    • 4.2. Szerződésszegés és érdekmúlás
    • 4.3. Elállás vagy felmondás visszaélésszerű gyakorlása
    • 4.4. Elállás és felmondás visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül
    • 4.5. Követelés érdekmúlás ellenére
  • 5. A fedezeti szerződés
  • chevron_right6. Közreműködőért való felelősség
    • 6.1. Bevezető megjegyzések
    • 6.2. A közreműködő
    • 6.3. Felelősség a közvetlen vagy közvetett közreműködőért
    • 6.4. A közreműködővel szembeni visszkereseti jog
    • 6.5. A jogosult közvetlen igénye a közreműködővel szemben
    • 6.6. A közvetlen marasztalás
  • 7. A szerződésszegésért való felelősség kizárása
• chevron_rightVI. fejezet: A részleges szerződésszegés
  • 1. A részleges szerződésszegés főszabálya
  • 2. Kivételek a főszabály alól
  • 3. Oszthatóság vagy oszthatatlanság
• chevron_rightVII. fejezet: A közbenső szerződésszegés
  • 1. A közbenső szerződésszegés fogalma
  • 2. A közbenső szerződésszegés jogi természete
  • 3. A közbenső szerződésszegés esetköreiről
  • 4. A számlaadási kötelezettség elmulasztása
  • 5. A megrendelő fizetési késedelme és a közbenső szerződésszegés
  • 6. A közbenső szerződésszegés jogkövetkezménye
• chevron_rightVIII. fejezet: Az előzetes szerződésszegés
  • 1. Az előzetes szerződésszegés megközelítése
  • 2. A késedelemben álló előzetes szerződésszegés
  • 3. Előzetes szerződésszegés a hibás teljesítés miatt
• chevron_rightIX. fejezet: A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • chevron_right2. Kimentés a felelősség alól
    • 2.1. Az ellenőrzési kör
    • 2.2. Az előreláthatóság
    • 2.3. A kár elkerülése vagy elhárítása
  • 3. Egy gondolat az okozatosság kérdéséhez
  • chevron_right4. A kártérítés mértéke
    • 4.1. A szolgáltatás tárgyában bekövetkező („tapadó”) károk
    • 4.2. Következménykárok és elmaradt haszon
    • 4.3. Felelősség a szándékosan okozott károkért
    • 4.4. Általános kártérítés
  • 5. A párhuzamos igényérvényesítés kizárása. A non-cumul szabály
  • 6. Felelősség a teljesítés során bekövetkező károkért
  • 7. Kártérítési felelősség ingyenes szerződések esetében
  • 8. Felelősség a károsodás veszélye esetén
• chevron_rightX. fejezet: A késedelem
  • 1. Általános megjegyzések
  • chevron_right2. A kötelezett késedelme
    • 2.1. A kötelezetti késedelem intézményéről általában
    • 2.2. A késedelem szerződésszegés a teljesítési időre nézve
    • 2.3. További általános kérdések
    • 2.4. „Késedelem nélküli” helyzetek
    • 2.5. A teljesítésre adott halasztás
  • chevron_right3. A késedelem jogkövetkezményeiről
    • 3.1. A teljesítés követelése
    • chevron_right3.2. Elállás az érdekmúlás miatt
      • 3.2.1. Elállás az érdekmúlás bizonyításával
      • 3.2.2. Elállás az érdekmúlás bizonyítása nélkül. Szigorú lejáratú kötelmek
      • 3.2.3. A természetüknél fogva szigorú kötelmek
      • 3.2.4. Elállás szigorú (fix) határidő kikötése alapján
      • 3.2.5. Póthatáridő tűzése
  • chevron_right4. A jogosult átvételi késedelme
    • 4.1. A jogintézményről általában
    • 4.2. Az átvételi késedelem esetkörei
    • 4.3. A jogosulti átvételi késedelem megszűnése
    • 4.4. A jogosult átvételi késedelmének következményei
    • 4.5. A jogosult átvételi késedelmének egyéb szabályai
  • 5. Fogyasztói adásvétel és késedelem miatti elállás
• chevron_rightXI. fejezet: A pénztartozás késedelmére vonatkozó szabályok
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A késedelmi kamatról általában
  • 3. A késedelmi kamat mértéke
  • 4. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetében irányadó késedelmi kamat
  • 5. Az ún. vegyes kamat
  • 6. A negatív kamat
  • 7. A késedelmi kamatot meghaladó kárigény érvényesítése
  • 8. Vállalkozások szerződéseire vonatkozó különös szabályok
  • 9. A kamatfizetési kötelezettség és a törvényi kamatmérték védelme
  • 10. Szerződő hatóság kamatfizetési kötelezettsége
  • 11. Mentesülés a késedelmi kamat fizetése alól
  • 12. A behajtási költségátalány
• chevron_rightXII. fejezet: A hibás teljesítés fogalma és közös szabályai
  • 1. A hibás teljesítés szűkebb és tágabb értelme
  • 2. Az aliud szolgáltatás
  • chevron_right3. A hibás teljesítés közös szabályai
    • 3.1. A hibás teljesítés törvényi fogalma
    • 3.2. A szolgáltatás terjedelme és a hibás teljesítés
    • 3.3. Mennyiségi hiba és hibás teljesítés
    • 3.4. A hibás teljesítés időpontja
    • 3.5. A hiba ismerete és vélelmezett ismerete
    • 3.6. A hiba ismerete és az érdekleengedés
    • 3.7. A hiba ismeretének vélelme
• chevron_rightXIII. fejezet: A kellékszavatosság
  • 1. Áttekintés
  • 2. A törvényen és szerződésen alapuló minőségi követelmények
  • 3. Többlet minőségi követelmény vállalása
  • 4. A szabvány kötelező – a szolgáltatás mértékét meghatározó – természetéről
  • 5. Az ún. járulékos kötelezettségek teljesítése
  • 6. Megvizsgálási kötelezettség
  • 7. A kellékszavatossági igények tartalma és érvényesítése
  • chevron_right8. Az elsőlépcsős igényekről
    • 8.1. A kijavítás
    • 8.2. A kicserélés
    • 8.3. A kijavítási költségigény – átmenet a második lépcsőbe
  • chevron_right9. A második lépcsős kellékszavatossági igényekről
    • 9.1. Árleszállítás
    • chevron_right9.2. Az elállási jog
      • 9.2.1. Elállási jog kijavítás és kicserélés hiányában. Az érdekmúlás
      • 9.2.2. A jelentéktelen hiba kérdésköréről
  • chevron_right10. A szavatossági igények teljesítéséről
    • 10.1. Általános megjegyzések
    • chevron_right10.2. A hiba közlése, a szavatossági igény megjelölése és az igény terjedelme
      • 10.2.1. A hiba közlése
      • 10.2.2. A szavatossági igény megjelölése
      • 10.2.3. Az érvényesített jog terjedelméről
  • 11. Ius variandi – áttérés más szavatossági jogra
  • 12. Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól
  • 13. A kellékszavatossági igény elévülése
  • 14. Kártérítési igény kellékhibás teljesítés esetén
• chevron_rightXIV. fejezet: A hibás teljesítés további szabályai
  • 1. A termékszavatosság
  • 2. A jótállás
  • chevron_right3. A jogszavatosság
    • 3.1. A jogszavatosságról általában
    • 3.2. Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt
    • 3.3. Jogszavatosság a joggyakorlást korlátozó vagy értéket csökkentő terhekért
    • 3.4. A jogszavatosság különleges szabályai
  • chevron_right4. A hibás teljesítés különös szabályai
    • 4.1. Különös szabályok eredmény létrehozására irányuló szerződések esetében
    • 4.2. A hibás teljesítés különös szabályai használati vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
• chevron_rightXV. fejezet: A szerződésszegés egyéb esetei
  • 1. A szolgáltatás lehetetlenülése, mint szerződésszegés
  • chevron_right2. A lehetetlenné válás esetei
    • 2.1. A fizikai lehetetlenülés
    • 2.2. Jogi lehetetlenülés
    • 2.3. Érdekbeli lehetetlenülés
  • 3. A lehetetlenülés jogkövetkezményei
  • 4. A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa
  • 5. A vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása
  • 6. A teljesítés megtagadása
  • 7. A jognyilatkozat tételének elmaradása
  • chevron_right8. Egyéb – szerződésszegési – különféleségek
    • 8.1. A limitártól eltérés a bizományi szerződésnél
    • 8.2. Szerződésszegés és fokozott – veszélyre is kiterjedő – felelősség
    • 8.3. A kezes szabadulása a kötelemből
• chevron_rightXVI. fejezet: A szerződéses kötelem megerősítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. Általános megközelítés
  • 3. Sokszínűség a biztosítékok körében
  • chevron_right4. A szerződés megerősítése a Ptk. szerint
    • 4.1. Bevezető gondolatok
    • 4.2. Szankciós természet
    • 4.3. A kárátalány jelleg
  • 5. A foglaló
  • chevron_right6. A kötbér
    • 6.1. Kitérő: beszámítási igény a polgári perben
    • 6.2. A késedelem esetére kikötött kötbér
    • 6.3. Meghiúsulási vagy nem teljesítési kötbér
    • 6.4. A hibás teljesítési kötbér
  • 7. Átalány-kártérítés objektív formában
  • 8. Jogvesztés kikötése
• Bibliográfia

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Megjelenés éve: Második, átdolgozott kiadás

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//