Nagy Adrienn, Wopera Zsuzsa (szerk.)

Polgári eljárásjog I.

2., átdolgozott kiadás


A személyes adatok kezelése

A személyes adat törvényi fogalmát az Info. tv. értelmező rendelkezései akként határozzák meg, hogy az az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés [Info. tv. 3. § 2. pont]. Az adatkezelés az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése [Info. tv. 3. § 10. pont]. Az adatkezelő pedig az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja [Info. tv. 3. § 9. pont]. Adatkezelési törvényi elv, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie [Info. tv. 4. § (1) bek.]. A személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) [Info. tv. 5. § (1) bek. a) és b) pont]. A bírósághoz forduláshoz való jog, a tisztességes eljáráshoz és a jogviták észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő igazságszolgáltatási alapelvekből eredeztethető [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.] a bíróságnak a személyes adatok kezeléséhez, az Info. tv.-ben meghatározott, közérdeken alapuló célhoz kötött felhatalmazása. Ennek megfelelően a bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, az érintett hozzájárulása nélkül, az ügyel összefüggésben megismert személyes adatokat a Pp. rendelkezéseinek megfelelően kezeli. A bíróság adatkezelése célhoz kötött és időben korlátozott. A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A bíróság e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja [Pp. 162. § (6) bek.]. A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából tudomására jutott személyes adatot kezeli, egyúttal azonban a perbeli személyek vonatkozásában, az adatok megismerhetőségének korlátaiként érvényesülő, adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket érvényesítenie kell. Ennek megfelelően a bírósági eljárásban, a bíróság által kezelt személyes adatok nem válnak korlátozás nélkül hozzáférhetővé bármely perben érintett személy részére.

Polgári eljárásjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 825 5

Új polgári perrendtartási kódex lépett hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 1952. évi III. törvényt. Az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek elsajátítása, az összefüggések megismerése és megértése, nemcsak a jogalkalmazókat állította kihívás elé, hanem azokat is, akik a polgári eljárásjog tananyagából kívánnak felkészülni. Jelen tankönyv elsősorban számukra készült: a polgári eljárásjog tantárgyból vizsgára készülő hallgatóknak, de haszonnal forgathatják a kötetet a szakvizsgára készülő jogászok is. A kötet a tananyagírás szempontjait szem előtt tartva magyarázza és elemzi az egyes jogintézményeket, a Pp. által bevezetett újdonságokat, mellyel az olvasók perjogi ismereteinek megalapozására törekszik. A kötet a Pp. „Határozatok” című Ötödik Részével zárul, amelyet jövő tavasszal követni fog a Pp. fennmaradó szabályanyagát feldolgozó második rész. A kötet szerzői és szerkesztői hat egyetem állam-és jogtudományi karának oktatói, és valamennyien olyan szakemberek, akik az új kódex koncepciójának kialakításától kezdve részt vettek a törvény kodifikációjában, így ismerik egy-egy jogintézmény, eljárási szak vagy törvényi rendelkezés „keletkezéstörténetét”, így hitelesen tudják magyarázni és közvetíteni az elsajátítandó tananyagot.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-wopera-polgari-eljarasjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave