Az eljáró bíróság kijelölésére három esetben kerülhet sor. Egyrészt, ha az ügyben jogerős határozatok alapján negatív hatásköri vagy illetékességi összeütközés merült fel, azaz az egyik bíróság külön fellebbezéssel is támadható jogerős végzésével elrendelte a keresetlevél egy másik bírósághoz történő áttételét, az utóbbi pedig – tekintettel arra, hogy nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította – saját hatáskörének vagy illetékességének a hiányáról rendelkezik – kifejezett szabály hiányában nem fellebbezhető végzéssel –, és az iratokat az arra jogosult bíróság részére felterjeszti. Másrészt kijelölésnek van helye akkor, ha az illetékes bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, ilyen esetben a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. Harmadrészt ki kell jelölni az eljáró bíróságot, ha kizárás miatt az egész bíróság nem járhat el, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Pp. 14. § értelmében azért nem járhat el a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, a törvényszék vagy az ítélőtábla, mert a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, a per tárgyát egészben vagy részben a maga részére követeli, vagy jogaira, kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, valamint ha elnöke, elnökhelyettese a Pp. 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében kizárt, vagy pedig azért, mert a kizárás a bíróság valamennyi bírájára (tanácsára) vonatkozik.