637  A közigazgatási és a polgári jog határán található fogyasztóvédelmi szabályok terén is nagy jelentősége van annak, hogy melyik állam joga alkalmazandó és melyik állam bíróságai járhatnak el. Míg azonban az adójog területén az állam azért megy a polgárai után, hogy megadóztassa őket, addig a fogyasztóvédelmi joghatósági szabályok célja az állampolgár mint fogyasztó védelme. Az online kereskedelem elterjedése kapcsán például felmerül a kérdés, hogy ha egy magyar fogyasztó egy másik államban székhellyel rendelkező vállalkozástól rendel meg egy könyvet vagy egy számítógépet, akkor melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal, illetve melyik állam jogát kell alkalmazni a jogvita eldöntése során. Amennyiben a fogyasztónak külföldi bíróság előtt kellene jogait érvényesítenie, akkor az esetek nagy részében jogvédelem nélkül maradna, hiszen a fogyasztói cikkek teljes értéke sem éri el a külföldi jogérvényesítés költségeit. Éppen ezért a kereskedőknek elemi érdekük, hogy ne a fogyasztó államában kelljen pereskedniük, hiszen ha a jogvitát saját államukba viszik, oda a külföldi fogyasztók nagy része nem jut el. A nemzetközi jogi szabályok nem korlátozzák a kereskedőket abban, hogy általános szerződési feltételeikbe olyan joghatósági rendelkezéseket foglaljanak, amelyekkel „hazaviszik” a jogvitát és ezzel megakadályozzák a fogyasztó jogérvényesítését. Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján, függetlenül attól, hogy a kereskedő ÁSZF-je mit tartalmaz, a fogyasztó államában a kereskedő perelhető.348