MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nemzetközi jog
2., átdolgozott kiadás
D) A felmondás
1145 Mivel az emberi jogi kötelezettségek az államok joghatósága alatt álló személyek irányában állnak fenn, logikus lenne, ha az emberi jogi egyezmények kizárnák a felmondás (456) lehetőségét. Ennek ellenére az egyezmények meghatározott eljárási feltételek teljesítése esetén általában lehetővé teszik a felmondást [lásd például az Emberi jogok európai egyezményének (1200) 58. cikkét]. Ennek oka, hogy a felmondás kizárása szűkítené a részes államok körét. Sajátos kivételt jelent a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, amelyről nem kötelező kommentárjában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága megállapította, hogy az nem felmondható.628 Nem egyértelmű, hogy az európai egyezmény és más emberi jogi szerződések kiegészítő jegyzőkönyvei önállóan felmondhatóak-e vagy sem.
Tartalomjegyzék
- NEMZETKÖZI JOG
- Impresszum
- Előszó
- I. RÉSZ A nemzetközi jog fogalma, története, sajátosságai
- 1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története
- 2. fejezet A nemzetközi jog sajátosságai
- I. A nemzetközi jog természete
- II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai
- III. A nemzetközi jog szankciórendszere
- IV. A nemzetközi jog funkciói
- A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása
- B) A nemzetközi rend védelme, stabilizálása
- C) Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása
- D) A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása
- E) A politikai kultúra közvetítése
- F) A nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozása
- G) A nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése
- A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása
- II. RÉSZ Önrendelkezés, szuverenitás, állam
- III. RÉSZ A nemzetközi jog forrásai és viszonyuk a belső joghoz
- 8. fejezet A nemzetközi jog forrásai
- I. Bevezetés
- II. A nemzetközi szokásjog
- III. Általános jogelvek
- IV. A nemzetközi jog egyéb forrásai
- V. Kisegítő eszközök
- VI. A jogforrások megkülönböztetése – jus cogens és jus dispositivum kötelezettségek
- VII. A jogforrások megkülönböztetése: az erga omnes és az inter partes jogok, illetve kötelezettségek
- VIII. Relatív szerkezet, objektivizálódás és objektív rezsimek
- IX. A jogforrási hierarchia kérdése
- X. A nemzetközi soft law
- 9. fejezet A nemzetközi szerződések joga
- I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben
- II. A szerződési jog kodifikációja
- III. A nemzetközi szerződés meghatározása, megnevezése
- IV. A szerződéskötési eljárás
- V. Pacta sunt servanda, a szerződés hatálya és a harmadik államok helyzete
- VI. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások
- VII. A szerződések értelmezése
- VIII. Szerződésmódosítás, a szerződések megváltoztatása
- IX. A szerződések megszűnése
- X. A szerződések érvénytelensége
- XI. A szerződés érvénytelensége, megszűnése és felfüggesztése esetén követendő eljárás és a joghatások
- XII. A nemzetközi szervezetek szerződéseinek jogát kodifikáló 1986. évi egyezmény
- I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben
- 10. fejezet A belső jog és a nemzetközi jog viszonya
- I. Bevezetés
- II. A monizmus és a dualizmus
- III. A nemzetközi jog nézőpontja: a normatív helyzet
- IV. A belső jog nézőpontja: a nemzetközi jog alkalmazása a belső jogban
- V. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog
- VI. Az uniós jog és a magyar jog
- I. Bevezetés
- 8. fejezet A nemzetközi jog forrásai
- IV. RÉSZ A joghatóság, mentesség a joghatóság alól, a diplomáciai és a konzuli jog
- 11. fejezet A joghatóság
- 12. fejezet Az államimmunitás
- I. Az immunitás fogalma, kialakulása és fajtái
- II. Az államimmunitás
- III. Állam- és kormányfők, külügyminiszterek immunitása
- IV. Egyéb speciális státusok és az azokkal járó mentességek
- A) Diplomáciai és konzuli mentesség
- B) Különleges diplomáciai missziók
- C) Az ENSZ kiváltságai és mentességei
- D) Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei
- E) Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete
- F) A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények
- A) Diplomáciai és konzuli mentesség
- 13. fejezet A diplomáciai és a konzuli jog
- I. A diplomáciai jog
- A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége
- B) A diplomáciai jog forrásai
- C) A diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése
- D) A diplomáciai képviselet személyzete és feladatköre
- E) A diplomáciai könnyítések, kiváltságok, mentességek
- 1. A kiváltságok és mentességek természete
- 2. A képviselet helyiségeinek sérthetetlensége
- 3. A diplomáciai menedékjog
- 4. A diplomáciai poggyász és a szabad érintkezés egyéb módjai
- 5. A diplomaták személyéhez fűződő mentességek
- 6. A vagyontárgyakhoz kapcsolódó mentességek
- 7. Lobogó- és címerhasználat, egyéb kiváltságok és könnyítések
- 8. Lemondás a mentességről
- 1. A kiváltságok és mentességek természete
- A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége
- II. A konzuli jog
- I. A diplomáciai jog
- V. RÉSZ A terület és használata
- 14. fejezet Az állam, az államterület és az államhatárok
- 15. fejezet A tengerek és a sarkvidékek
- 16. fejezet A légtér
- 17. fejezet A folyók
- 18. fejezet A világűr
- I. A világűr-tevékenység története
- II. A világűrjog intézményrendszere és az alapszerződések
- III. A világűrjog fő csomópontjai
- I. A világűr-tevékenység története
- 19. fejezet Az emberiség egészének javát szolgáló területek, erőforrások
- 20. fejezet A környezetvédelem
- I. A környezetvédelmi szabályozás története
- II. A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei
- III. A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái
- IV. A szabályozás területei
- I. A környezetvédelmi szabályozás története
- VI. RÉSZ Az egyén helyzete
- 21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok
- I. Az emberi jogok csoportjai
- II. Természetjogi felfogás, univerzalizmus, kulturális relativizmus
- III. A nemzetközi jogi védelem jellemzői
- IV. Az emberi jogi szerződések sajátosságai
- V. Emberi jogok védelme az ENSZ keretében
- A) Az ENSZ Alapokmánya
- B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
- C) Az ENSZ emberi jogi intézményei
- D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények
- E) Végrehajtási mechanizmusok
- F) A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
- G) A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
- H) A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma
- A) Az ENSZ Alapokmánya
- VI. A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma
- VII. Az emberi jogok regionális védelme
- I. Az emberi jogok csoportjai
- 22. fejezet A kisebbségek nemzetközi jogi védelme
- 23. fejezet Állampolgárság, idegenjog
- 24. fejezet A menekültjog
- 25. fejezet Nemzetközi büntetőjog
- 21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok
- VII. RÉSZ Nemzetközi szervezetek
- 26. fejezet Az Egyesült Nemzetek Szervezete
- 27. fejezet A NATO
- 28. fejezet Az Európa Tanács
- 29. fejezet Nemzetközi gazdasági szervezetek, nemzetközi gazdasági jog
- I. Bevezető
- II. Nemzetközi kereskedelmi jog
- A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek
- B) A WTO
- 1. Tagság, felépítés, szervezetrendszer
- 2. A GATT 1994 és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények
- 3. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS)
- 4. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS)
- 5. A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM)
- 6. Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM)
- 7. A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU)
- 1. Tagság, felépítés, szervezetrendszer
- C) Az árukereskedelmet szabályozó nemzetközi megállapodások
- A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek
- III. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
- IV. Beruházásvédelem
- V. Nemzetközi pénzügyi jog
- I. Bevezető
- VIII. RÉSZ A felelősség és a békés vitarendezés
- 30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége
- I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze
- II. Kodifikációtörténet
- III. Az objektív felelősségi elmélet
- IV. Az államfelelősség elméletének elemei
- V. A nemzetközi szervezetek felelőssége
- I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze
- 31. fejezet A vitarendezés nem bírói útjai
- 32. fejezet Választottbíráskodás és a Nemzetközi Bíróság
- 30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége
- IX. RÉSZ Az erőszak alkalmazásának szabályai
- 33. fejezet Háború, erőszak, agresszió
- I. Háború, erőszak, agresszió
- II. Az 1945 előtti jogi helyzet
- III. A fegyveres erőszak és az agresszió fogalma, tényállásai
- A) Az erőszak fogalma
- B) Az agresszió fogalma
- C) Az agresszió tényállásai
- 1. Támadás, megszállás, annexió
- 2. Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata
- 3. Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja
- 4. Fegyveres erők megtámadása
- 5. Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata
- 6. Terület átengedése agresszió végrehajtására
- 7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése
- 1. Támadás, megszállás, annexió
- D) Egyéb értelmezési kérdések
- A) Az erőszak fogalma
- I. Háború, erőszak, agresszió
- 34. fejezet Az egyéni és kollektív önvédelem joga
- I. Egyéni önvédelem
- II. Kollektív önvédelem
- 35. fejezet A kollektív biztonság rendszere és a békefenntartás
- I. Az ENSZ és a fegyveres erőszak alkalmazása a VII. fejezet alapján
- II. Felhatalmazások államoknak és államok csoportjainak
- III. Fegyveres erőszak alkalmazása a békefenntartó műveletek során
- 36. fejezet Az erőszak és az önvédelem vitatott kérdései
- 37. fejezet A nemzetközi humanitárius jog
- I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása
- II. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere
- III. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei
- IV. Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok
- V. A humanitárius jog által biztosított védelem
- VI. A nemzetközi humanitárius jog működésének biztosítása
- VII. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága
- I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása
- 38. fejezet Fegyverzetkorlátozás
- 33. fejezet Háború, erőszak, agresszió
- Névmutató
- Tárgymutató
- Fontosabb szerződések és dokumentumok
- Jogesetek jegyzéke
- Hivatkozott irodalom jegyzéke
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 295 908 5
Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket? Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak. A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát. Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
