1777  A nemzetközi közösség létformája kettős, egyszerre jellemzi azt a konfliktus és az együttműködés. Az államok érdekei ugyanis egyszerre diktálják mind a kettőt, és a változások kikényszerítése csupán a konfliktusok vállalása útján lehetséges. A területi igények, politikai félelmek vagy gazdasági okok miatt kialakuló konfliktusok mögött mindig valamilyen konkrét kérdésre vagy kérdésekre irányuló vita húzódik meg, és az érintett államok közötti ellentmondás folyamatosan újratermelődik. Ha a konfliktus nem intenzív, azt a nemzetközi jogban «helyzetnek», ha intenzív, akkor «vitának» nevezik a nemzetközi jogászok. A «helyzetben» az érintett felek között nincs szükségszerűen véleménykülönbség, míg a „vita” során a felek között valamilyen jogi vagy ténykérdésben a jogi értékelés eltérő. Egy helyzetben nincs szükség vitarendezésre, egy viszály esetében azonban van.989 A 2011-ben a Grúzia és Oroszország közötti jogvitában990 az orosz fél arra hivatkozott, hogy a felek között nincs vita, hanem csak egy helyzet van közöttük. A bíróság megállapította: az a kérdés, hogy van-e a felek között vita, érdemi kérdés, bizonyítás tárgya lehet és a bíróság a tények alapján megállapíthatja, hogy fennáll-e a felek között vita, és a konkrét esetben a vitának azzal a szerződéssel kell kapcsolatosnak lennie, amire a bíróság a joghatóságát alapítja. Az államközi viták politikai és nemzetközi jogi jellege nem választható el egymástól.