MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Nemzetközi jog
2., átdolgozott kiadás
A) A nemzetközi szokásjog lényege
265 A nemzetközi szokást a 38. cikk „mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát” említi. Már ez a fordulat is jelzi azt a két elemet, amelyből a nemzetközi szokásjog felépül: az általános gyakorlat, mint az objektív tényező és a „jog gyanánt elismert” jelleg, mint a szubjektív tényező. Az objektív tényező ezek szerint az államok tényleges magatartásából, cselekvéseiből kirajzolódó gyakorlat (materiális elem), míg a szubjektív elem az a meggyőződés, hogy az így követett magatartást a jog írja elő (pszichológiai elem). A Nemzetközi Bíróság a Líbia v. Málta ügyben a szokásjog lényegét abban ragadta meg, hogy azt „elsősorban az államok tényleges gyakorlatában és az opinio juris-ban kell keresni”.138
Tartalomjegyzék
- NEMZETKÖZI JOG
- Impresszum
- Előszó
- I. RÉSZ A nemzetközi jog fogalma, története, sajátosságai
- 1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története
- 2. fejezet A nemzetközi jog sajátosságai
- I. A nemzetközi jog természete
- II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai
- III. A nemzetközi jog szankciórendszere
- IV. A nemzetközi jog funkciói
- A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása
- B) A nemzetközi rend védelme, stabilizálása
- C) Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása
- D) A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása
- E) A politikai kultúra közvetítése
- F) A nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozása
- G) A nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése
- A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása
- II. RÉSZ Önrendelkezés, szuverenitás, állam
- III. RÉSZ A nemzetközi jog forrásai és viszonyuk a belső joghoz
- 8. fejezet A nemzetközi jog forrásai
- I. Bevezetés
- II. A nemzetközi szokásjog
- III. Általános jogelvek
- IV. A nemzetközi jog egyéb forrásai
- V. Kisegítő eszközök
- VI. A jogforrások megkülönböztetése – jus cogens és jus dispositivum kötelezettségek
- VII. A jogforrások megkülönböztetése: az erga omnes és az inter partes jogok, illetve kötelezettségek
- VIII. Relatív szerkezet, objektivizálódás és objektív rezsimek
- IX. A jogforrási hierarchia kérdése
- X. A nemzetközi soft law
- 9. fejezet A nemzetközi szerződések joga
- I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben
- II. A szerződési jog kodifikációja
- III. A nemzetközi szerződés meghatározása, megnevezése
- IV. A szerződéskötési eljárás
- V. Pacta sunt servanda, a szerződés hatálya és a harmadik államok helyzete
- VI. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások
- VII. A szerződések értelmezése
- VIII. Szerződésmódosítás, a szerződések megváltoztatása
- IX. A szerződések megszűnése
- X. A szerződések érvénytelensége
- XI. A szerződés érvénytelensége, megszűnése és felfüggesztése esetén követendő eljárás és a joghatások
- XII. A nemzetközi szervezetek szerződéseinek jogát kodifikáló 1986. évi egyezmény
- I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben
- 10. fejezet A belső jog és a nemzetközi jog viszonya
- I. Bevezetés
- II. A monizmus és a dualizmus
- III. A nemzetközi jog nézőpontja: a normatív helyzet
- IV. A belső jog nézőpontja: a nemzetközi jog alkalmazása a belső jogban
- V. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog
- VI. Az uniós jog és a magyar jog
- I. Bevezetés
- 8. fejezet A nemzetközi jog forrásai
- IV. RÉSZ A joghatóság, mentesség a joghatóság alól, a diplomáciai és a konzuli jog
- 11. fejezet A joghatóság
- 12. fejezet Az államimmunitás
- I. Az immunitás fogalma, kialakulása és fajtái
- II. Az államimmunitás
- III. Állam- és kormányfők, külügyminiszterek immunitása
- IV. Egyéb speciális státusok és az azokkal járó mentességek
- A) Diplomáciai és konzuli mentesség
- B) Különleges diplomáciai missziók
- C) Az ENSZ kiváltságai és mentességei
- D) Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei
- E) Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete
- F) A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények
- A) Diplomáciai és konzuli mentesség
- 13. fejezet A diplomáciai és a konzuli jog
- I. A diplomáciai jog
- A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége
- B) A diplomáciai jog forrásai
- C) A diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése
- D) A diplomáciai képviselet személyzete és feladatköre
- E) A diplomáciai könnyítések, kiváltságok, mentességek
- 1. A kiváltságok és mentességek természete
- 2. A képviselet helyiségeinek sérthetetlensége
- 3. A diplomáciai menedékjog
- 4. A diplomáciai poggyász és a szabad érintkezés egyéb módjai
- 5. A diplomaták személyéhez fűződő mentességek
- 6. A vagyontárgyakhoz kapcsolódó mentességek
- 7. Lobogó- és címerhasználat, egyéb kiváltságok és könnyítések
- 8. Lemondás a mentességről
- 1. A kiváltságok és mentességek természete
- A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége
- II. A konzuli jog
- I. A diplomáciai jog
- V. RÉSZ A terület és használata
- 14. fejezet Az állam, az államterület és az államhatárok
- 15. fejezet A tengerek és a sarkvidékek
- 16. fejezet A légtér
- 17. fejezet A folyók
- 18. fejezet A világűr
- I. A világűr-tevékenység története
- II. A világűrjog intézményrendszere és az alapszerződések
- III. A világűrjog fő csomópontjai
- I. A világűr-tevékenység története
- 19. fejezet Az emberiség egészének javát szolgáló területek, erőforrások
- 20. fejezet A környezetvédelem
- I. A környezetvédelmi szabályozás története
- II. A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei
- III. A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái
- IV. A szabályozás területei
- I. A környezetvédelmi szabályozás története
- VI. RÉSZ Az egyén helyzete
- 21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok
- I. Az emberi jogok csoportjai
- II. Természetjogi felfogás, univerzalizmus, kulturális relativizmus
- III. A nemzetközi jogi védelem jellemzői
- IV. Az emberi jogi szerződések sajátosságai
- V. Emberi jogok védelme az ENSZ keretében
- A) Az ENSZ Alapokmánya
- B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
- C) Az ENSZ emberi jogi intézményei
- D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények
- E) Végrehajtási mechanizmusok
- F) A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
- G) A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
- H) A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma
- A) Az ENSZ Alapokmánya
- VI. A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma
- VII. Az emberi jogok regionális védelme
- I. Az emberi jogok csoportjai
- 22. fejezet A kisebbségek nemzetközi jogi védelme
- 23. fejezet Állampolgárság, idegenjog
- 24. fejezet A menekültjog
- 25. fejezet Nemzetközi büntetőjog
- 21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok
- VII. RÉSZ Nemzetközi szervezetek
- 26. fejezet Az Egyesült Nemzetek Szervezete
- 27. fejezet A NATO
- 28. fejezet Az Európa Tanács
- 29. fejezet Nemzetközi gazdasági szervezetek, nemzetközi gazdasági jog
- I. Bevezető
- II. Nemzetközi kereskedelmi jog
- A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek
- B) A WTO
- 1. Tagság, felépítés, szervezetrendszer
- 2. A GATT 1994 és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények
- 3. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS)
- 4. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS)
- 5. A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM)
- 6. Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM)
- 7. A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU)
- 1. Tagság, felépítés, szervezetrendszer
- C) Az árukereskedelmet szabályozó nemzetközi megállapodások
- A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek
- III. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
- IV. Beruházásvédelem
- V. Nemzetközi pénzügyi jog
- I. Bevezető
- VIII. RÉSZ A felelősség és a békés vitarendezés
- 30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége
- I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze
- II. Kodifikációtörténet
- III. Az objektív felelősségi elmélet
- IV. Az államfelelősség elméletének elemei
- V. A nemzetközi szervezetek felelőssége
- I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze
- 31. fejezet A vitarendezés nem bírói útjai
- 32. fejezet Választottbíráskodás és a Nemzetközi Bíróság
- 30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége
- IX. RÉSZ Az erőszak alkalmazásának szabályai
- 33. fejezet Háború, erőszak, agresszió
- I. Háború, erőszak, agresszió
- II. Az 1945 előtti jogi helyzet
- III. A fegyveres erőszak és az agresszió fogalma, tényállásai
- A) Az erőszak fogalma
- B) Az agresszió fogalma
- C) Az agresszió tényállásai
- 1. Támadás, megszállás, annexió
- 2. Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata
- 3. Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja
- 4. Fegyveres erők megtámadása
- 5. Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata
- 6. Terület átengedése agresszió végrehajtására
- 7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése
- 1. Támadás, megszállás, annexió
- D) Egyéb értelmezési kérdések
- A) Az erőszak fogalma
- I. Háború, erőszak, agresszió
- 34. fejezet Az egyéni és kollektív önvédelem joga
- I. Egyéni önvédelem
- II. Kollektív önvédelem
- 35. fejezet A kollektív biztonság rendszere és a békefenntartás
- I. Az ENSZ és a fegyveres erőszak alkalmazása a VII. fejezet alapján
- II. Felhatalmazások államoknak és államok csoportjainak
- III. Fegyveres erőszak alkalmazása a békefenntartó műveletek során
- 36. fejezet Az erőszak és az önvédelem vitatott kérdései
- 37. fejezet A nemzetközi humanitárius jog
- I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása
- II. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere
- III. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei
- IV. Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok
- V. A humanitárius jog által biztosított védelem
- VI. A nemzetközi humanitárius jog működésének biztosítása
- VII. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága
- I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása
- 38. fejezet Fegyverzetkorlátozás
- 33. fejezet Háború, erőszak, agresszió
- Névmutató
- Tárgymutató
- Fontosabb szerződések és dokumentumok
- Jogesetek jegyzéke
- Hivatkozott irodalom jegyzéke
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 295 908 5
Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket? Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak. A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát. Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
