Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Az emberi gondolkodás az ember teremtette lényekről – eszmetörténeti és társadalomelméleti kiindulópont

Már az ókori gondolkodók fantáziáját is megragadta, hogy élettelen tárgyakat miként lehetne élettel megtölteni, intelligens rendszereket, gépeket építeni és hogyan lehetne azokat emberi tulajdonságokkal felruházni. Ennek a gondolatiságnak szép példája a klasszikus római irodalomból ismert ciprusi szobrász, Pügmalión (latinosan Pygmalion) személye. Róma aranykorának költője, Ovidius, a görög és római átváltozásmítoszokat tartalmazó Metamorphoses (Átváltozások) című munkájában a híres szobrász Pygmalion beleszeret az általa alkotott női szoborba, és miután „arany Venus átértette” a szobrász imáját, életre keltik a lányt. Az élettelen tárgy élővé válik, ember által teremtett, emberszerű élőlény jön létre.661 Hasonló emberi törekvés olvasható ki a zsidó hagyományban kialakult (prágai) Gólem történetéből is. A zsidó folklór népmondájának elbeszélése értelmében a 16. századi prágai gettóban Maharal (Júda Löw ben Becalél) rabbi életet varázsolt egy agyagból készült műemberbe. Az élettelen tárgy a szájába elhelyezett varázserejűnek mondott papír segítségével kelt életre és szolgálta a rabbit. Az élettelenből élővé teremtés és az újra élettelenné alakítás a történetben oda-vissza lehetséges, hiszen ha Maharal az Isten nevével ellátott cédulát eltávolította, úgy a gólem ismételten élettelen agyagtömeggé vált.662 Az ember által teremtett emberi lény leírására használták továbbá az alkimisták (elsők között Paracelsus663) a homunculus (emberke, kicsi ember) kifejezést (erre utal a címbeli kifejezés is), amely egy lombikban, tisztán vegyi, kémiai úton, laboratóriumban előállított emberszerű lény képzetét jelentette. A gazdag irodalmi példák sorában – jelentőségénél fogva – még szükséges megemlíteni Faust doktor mitologikus alakját. A Faust-legendárium számos feldolgozásában visszatérő mozzanat, amikor a lelkét a sátánnak eladó tudós-alkimista vegykonyhájában, lombikban mesterséges embert állít elő.664

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave