Cicero

Az állam

Harmadik könyv

Mivel ennek a kérdésnek a kifejtését a következő napra halasztották, erről a harmadik könyvben esett szó, melynek során heves összeütközésre került sor. Philus vállalta ugyanis magára azoknak a szerepét, akik úgy vélték, miszerint igazságtalanság nélkül egy állam sem kormányozható, de közben mindenekelőtt ama gyanú alól tisztázta magát, hogy ez az ő valódi nézete volna. Nagy buzgalommal pártolta az igazságtalanságot az igazságossággal szemben, melynek során a valóság látszatát tükröző fejtegetések és példák révén azt kísérelte bizonygatni, hogy míg az egyik hasznos az állam számára, addig a másik arra nézve haszonnal nem jár. Ezt követően Laelius valamennyiük kérésére hozzákezdett az igazságosság védelmezéséhez, és amennyire csak tudta, azt állította, hogy az állam számára semmi sem oly hátrányos, mint az igazságtalanság, s az állam csakis az igazságosság alapján irányítható és tartható fenn. Miután ezt a kérdést megfelelő mértékben megtárgyalták, Scipio visszatér a félbehagyott fejtegetéshez, és megismétli, s egyúttal elfogadásra ajánlja az állam tőle származó rövid meghatározását, melyben úgy fogalmaz, hogy az a nép ügye; a nép azonban nem tekinthető egyjelentésűnek egy tömeg akármilyen csoportosulásával, hanem az megállapítása szerint olyan csoportosulás, amely a jog és az érdek közössége elismerésének alapján keletkezett. Majd arra mutat rá, hogy milyen nagy a haszna egy vita során a fogalommeghatározásnak, és e meghatározásainak az alapján arra a következtetésre jut, miszerint abban az esetben van szó államról, azaz a nép ügyéről, ha azt jól és igazságos módon irányítják, legyen bár a vezető egy király, vagy csekély számú optimata, vagy az egész nép. Ha azonban a király igazságtalan, akit a görögöket követve tyrannusnak nevezett, vagy az optimaták igazságtalanok, kiknek összefonódását érdekszövetség jelölte meg, vagy a nép maga igazságtalan, egy ilyen nép megjelölésére nem talált szokásos nevet azonfelül, hogy azt magát is tyrannusnak kellene nevezni; az már többé nem csupán elfajzott államnak nem tekinthető, miképpen erről egy nappal korábban szólt, hanem az, miként ama definíciók alapján való következtetés mutatja, egyáltalán semmiféle államnak nem tekinthető, mivel az többé már nem a nép ügye, ha azt egy tyrannus vagy egy érdekcsoport veszi a kezébe, s a nép maga sem nép már többé, amennyiben igazságtalan volna, mivel már nem olyan tömeg, amely a jog és az érdek közössége elismerése alapján egyesült a nép már említett meghatározása értelmében. (August. civ. II. 21.)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 707 4

Ókortudomány Filozófia

Cicero az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a „Cicero századának” is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására. Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cicero-az-allam//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero