Cicero

Az állam

A beszélgetés résztvevői

AELIUS TUBERO, Q. – Néptribunus Kr. e. 129-ben. Scipio unokaöccse, L. Aemilius unokája, továbbá Laelius egyik legjobb barátja. Politikai nézeteire jellemző, hogy Scipio minorhoz hasonlóan a Gracchusok ellensége. 129-ben hiába pályázott a praetori tisztségre. A gens Aelia egyik ágából származott, amelynek tekintélye ugyan nagy volt, azonban a politikai életben még nem jutott megfelelő elismeréshez. Apja részt vett a püdnai győző, L. Aemilius Paulus macedóniai hadjáratában, valószínűleg mint annak legatusa. Nagy valószínűséggel már az apa is senatori rangú. Mint jogtudós nem tévesztendő össze az ugyancsak ebből a családból származó és ugyancsak jogtudós Q. Aelius Tuberóval, aki Ofilius tanítványa. Aelius Tubero egész pályája során következetes híve a sztoikus filozófiai irányzatnak, amit jól dokumentál Panaitiosszal való barátsága. Cicero igen sokra értékeli – Brutus c. munkájában (117.) – jellemét, ugyanakkor szónoki képességeiről már nincs ilyen kedvező véleménnyel. Aelius Tubero ars oratoria-ja negatív megítélésének alapja döntően abban keresendő, hogy a sztoikus irányzat képviselője megvet minden külsőséget, ami nyilvánvalóan rossz hatással van stílusára.

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 707 4

Ókortudomány Filozófia

Cicero az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a „Cicero századának” is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására. Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cicero-az-allam//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero