Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Az érintetti kapcsolatok különböző formái: három stratégiai kommunikációs megközelítés

Az érintettelmélet megjelenése óta a stratégiai menedzsment egyik legfontosabb alapjává vált. Ma már alig van olyan stratégiai menedzsmentterület, amely ne abból a felismerésből indulna ki, hogy a vállalat nem transzmissziós szíj a tulajdonos, a munkavállalók és a fogyasztók között, hanem egy bonyolult érintetti hálózat meghatározó szereplője. Az üzleti siker kiemelkedően fontos feltétele, hogy a vállalat milyen sikeresen menedzseli érintettjeit, milyen mértékben tárja föl az érintettek által megjelenített kockázatokat, mennyire azonosítja az érintettek által képviselt lehetőségeket, illetve milyen mértékben térképezi fel helyesen az érintettek értékeit, érdekeit, követeléseit és a közös értékteremtésbe beépíthető céljait. Mindez nem csupán a vállalati társadalmi felelősségvállalás területe számára érdekes. Az érintetti megközelítést a stratégiai menedzsment számos területén használják, ugyanakkor három olyan stratégiai terület van, melynek értelmezése a stratégiai kommunikációban – így a vállalat és érintett közötti kommunikációvezérelt kapcsolat kialakításában – kiemelkedően fontos. Ezek a felelősségvállalás kommunikációs menedzsmentje, a reputációmenedzsment és a márka menedzsmentje. Az alábbiakban a három terület közötti hasonlóságokat és különbözőségeket vesszük számba, annak érdekében, hogy lássuk, mikor melyik kommunikációs terület kínálta eszközrendszer használandó az érintettek hatékony menedzsmentjének kialakítása során.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero