Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


A vállalatirányítás szabályozása

A felelős vállalatirányítás irányába tett egyik legfontosabb szabályozó lépés az Egyesült Államok tőzsdéin jegyzett, ám globálisan működő vállalatokat érintő Sarbanes–Oxley törvény, teljes nevén „Nyilvános társaságok számviteli és befektetővédelmi reformjáról szóló, 2002-es törvény (SOX)”. A jogszabály célja, hogy a befektetők, részvényesek érdekében növelje az amerikai tőzsdéken jegyzett vállalatok pénzügyi átláthatóságát, jelentéseik megbízhatóságát, és ellenőrizhetőbbé tegye a működésüket. A törvényt Paul Sarbanes szenátor és Michael Oxley kongresszusi képviselő terjesztette be. A törvény hatással van a vállalatirányítás és a számviteli tevékenységek számos területére. A jogszabály egyebek mellett szigorítja és egyben korlátozza a menedzsment jogait, fokozza a cégvezetők számonkérhetőségét (előírja például a prémiumok visszafizetését, a korábbinál sokkal részletesebb összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg), erősíti a felügyelőbizottsági és számvizsgáló bizottsági tagok függetlenségét, pontosabban és a korábbiaknál szigorúbban szabályozza a számviteli eljárásokat, tevékenységeket, valamint az azokat végzőket érintő szabályokat, a korábbiaknál sokkal részletesebb és körültekintőbb jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a nagyvállalatok számára, jelentősen megszigorította a könyvvizsgálókkal kapcsolatos előírásokat, fokozza a vállalatok nyilvánosságát és átláthatóságát, szigorította a törvénytelenségek és etikai vétségek büntetőjogi következményeit, erősíti a belső ellenőrzési szabályokat és intézményeket, létrehozott hivatalos bejelentő intézményeket (whistleblowing), valamint előírja, hogy az ellenőrzési rendszer megfeleléséért és a szükséges óvintézkedések megtételéért a vállalatok első számú vezetője és a pénzügyi vezető a felelős, mellyel kapcsolatos nyilatkozatot a mérleghez kell mellékelni. A törvény kapcsán létrehozott bejelentőrendszer célja a nemzetközi pénzügyi piacok biztonságának és stabilitásának garantálása, valamint a korrupció, a banki és pénzügyi bűnözés, a bennfentes kereskedelem elleni harc. További szabályozást jelent az igazgatóság összetételére vonatkozó előírások változása.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave