Tartalomjegyzék

• Vállalati társadalmi felelősségvállalás A vállalatok politikája
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész: A felelősségvállalás elmélete
  • chevron_right1. Felelősségvállalás
    • 1.1. A Body Shop
    • 1.2. Mi a CSR?
    • 1.3. A vállalati társadalmi felelősségvállalás meghatározása
    • chevron_right1.4. A CSR fejlődésének története
      • Ki és miért felelős?
      • A Friedman-doktrína
      • A hármas eredménykritérium (triple bottom line)
      • Környezeti tragédiák és vállalati botrányok
      • Társadalmi jelentések
      • Intézményi legitimáció és felelősségvállalás
      • A felelősségvállalás intézményesülése
      • Társadalmi és gazdasági paradigmaváltás
      • Felelős márka, felelős kommunikáció
      • A CSR kritikája
  • chevron_right2. Érintettek
    • 2.1. A GE párbeszéde
    • chevron_right2.2. Kik az érintettek?
      • Az érintettelmélet története
      • Az érintettek meghatározása
      • Az érintetti kapcsolatok különböző formái: három stratégiai kommunikációs megközelítés
    • 2.3. Statikus és dinamikus érintetti megközelítések
  • chevron_right3. Vállalati politika – érintetti demokrácia
    • 3.1. Az előrejelzés nehézsége
    • chevron_right3.3. Megatrendek
      • Globalizáció, demográfiai változások, egészségügyi forradalom
      • Környezeti és klímaváltozás, illetve a természeti erőforrások szűkössége
      • Urbanizáció, individualizáció, értékpluralizmus
      • Digitalizáció, összeköttetés és technológiai konvergencia
      • Nemi szerepek egyenrangúsága, közösségiség, tudatosság
    • chevron_right3.3. A vállalati társadalmi felelősségvállalás politikája
      • Politikai CSR
      • Érintetti demokrácia
      • Időutazás – abszolutista vállalatok és késő modern érintettek
      • CSR – a vérontás nélküli forradalom
      • A generációk szerepe a CSR folyamatában
      • Egyenrangúság és kommunikáció az érintetti hálózatban
• chevron_rightII. rész: A felelősségvállalás alkalmazása
  • chevron_right4. Felelős vállalatirányítás
    • 4.1. Az Enron-story
    • 4.2. A vállalatirányítás elmélete
    • 4.3. Vállalatirányítási modellek
    • chevron_right4.4. Intézményi etikai kérdések
      • Független irányító testületek
      • Vezetői javadalmazás
      • Átláthatóság
    • 4.5. A vállalatirányítás eszközei
    • 4.6. A vállalatirányítás szabályozása
    • 4.7. Az érintetti demokrácia intézményei
  • chevron_right5. Felelős működés
    • 5.1. A Wal-Mart eset
    • chevron_right5.2. Környezeti felelősség
      • A környezetvédelem elmélete
      • Környezeti stratégiák
      • Környezeti érintetti demokrácia
    • chevron_right5.3. Felelős ellátásilánc-menedzsment
      • Az ellátási lánc elmélete
      • Felelős ellátásilánc-menedzsment
      • A felelős ellátásilánc-menedzsment gyakorlata
    • chevron_right5.4. Fenntartható humánerőforrás-menedzsment
      • Stratégiai humánerőforrás-menedzsment
      • A fenntartható humánerőforrás-menedzsment elmélete
      • Politikai humánerőforrás-menedzsment
  • chevron_right6. Felelős marketing
    • 6.1. Miért fél a péklegény?
    • chevron_right6.2. A felelős marketing elmélete
      • Marketingetika
      • Piackutatás
      • Etikus reklám
      • Egyéb marketingetikai területek
    • chevron_right6.3. Társadalmi hatású marketing
      • Márkaközösség és érintettek
      • Politikai társadalmi marketing
  • chevron_right7. Felelős pénzügyek
    • 7.1. Bűnös élvezet
    • 7.2. A felelős befektetés története
    • chevron_right7.3. Felelős alapok
      • A felelős alapok teljesítménye
      • A felelős kiválasztás folyamata
      • Társadalmihatás-alapú befektetés
    • chevron_right7.4. Felelős bankok
      • Társadalmi és etikus bankok
    • 7.5. A felelős pénzügyek politikája
• chevron_rightIII. rész: A CSR működése
  • chevron_right8. Szabványok és ajánlások
    • 8.1. A GRI története
    • chevron_right8.2. A felelősségvállalás intézményeinek elmélete
      • Episztemológiai közösségi ajánlások
      • Legitimációs szabványok
      • Politikai eljárások, ajánlások
    • chevron_right8.3. A kilátáselmélet és az érintettek
      • A kilátáselmélet
  • chevron_right9. Érintetti bevonás és demokrácia
    • 9.1. A GAP fordulata
    • 9.2. Az érintetti bevonás elmélete
    • 9.3. Az érintetti bevonás folyamata
    • chevron_right9.4. Az érintetti demokrácia intézményei
      • A kilátáselmélet politikája
• ESETLEÍRÁSOK
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//