Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

A felelős kiválasztás folyamata

A felelős alapok különböző módszereket alkalmaznak befektetési célpontjaik megfelelő megválasztására. Az alapok jelentős része nem egyetlen módszert használ, hanem a különböző módszerek, szűrők és eljárások összességét. A legalapvetőbb kiválasztási szempont, amit a felelős alapok használnak: a szűrők. A szűrők definíció szerint „olyan kritériumok meghatározása, melyek a potenciális befektetési univerzumból kirostálják a nem alkalmas jelölteket” (Kinder–Domini, 1997). Alapesetben kétféle szűrőt lehet megkülönböztetni: negatív és pozitív szűrőket. A negatív szűrők olyan vizsgálatot jelentenek, melyek kizárják a befektetési portfólióból azokat a vállalatokat, melyek bizonyos iparágakban vagy régiókban, országokban tevékenykednek. A hagyományos negatív szűrők a „vétkes” iparágakra – alkohol, dohány, fegyver, szex, szerencsejáték – vonatkoznak, de negatív szűrők vonatkozhatnak a fenntarthatósági vagy érintetti teljesítmény különböző negatív forgatókönyveire, a munkahelyi balesetek magas számától a beszállítókkal való nem etikus együttműködés gyakorlatáig vagy a fogyasztói panaszok nem hatékony kezeléséig. Az iparági meghatározottság esetén a negatív szűrők alkalmazása során meghatározható az, hogy a kizáráshoz az árbevétel mekkora része kell a negatívan megítélt iparágakból származzon. Természetesen speciális alapok használhatnak sajátos negatív – vallási, kisebbségi, nem hagyományos etikai elveken nyugvó – szűrőket is, amennyiben az alapok befektetői ilyen szűrőket igényelnek vagy elfogadnak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero