A stratégiaalkotás racionális tervezési megközelítése széles körben elterjedt a vállalati gyakorlatban. Az empirikus vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a racionális döntéshozatal feltételei kevésbé érvényesülnek a stratégiák kialakításánál. A racionális tervezés kritikája vezetett el a szervezeti tényezők szerepének feltárásához a stratégiaalkotás és -megvalósítás során. A szervezet meglévő folyamatai és struktúrái befolyásolják a jövőre vonatkozó stratégiai célok kialakítását. Az érdek- és hatalmi viszonyok hatására a stratégia kidolgozása egy tárgyalási és alkudozási folyamatot is magában foglal. A szervezeti tanulás jellemzői ugyancsak megfigyelhetőek a stratégiák kidolgzása során. A szervezeti tényezők figyelembevétele többféle stratégiai iskola azonosítását eredményezte, amelyeket Mintzberg és munkatársai foglaltak össze. A számos – párhuzamosan létező – stratégiai iskola kezelhetővé tétele felerősítette a szintetizálási kisérleteket a stratégiai menedzsment területén. Az eddigi kísérletek csak részleges eredményeket nyújtottak, folyamatban vannak a kutatások az integráció megvalósítási lehetőségeinek feltárására. A stratégia végrehajtásának szerepe felértékelődött a stratégiai menedzsment koncepciókban.