Blahó András, Kutasi Gábor (szerk.)

Erőközpontok és régiók

a 21. század világgazdaságában


Megerősödhet-e a világkormányzás?

A G20 egyeztetési kör és a nemzetközi szervezetek és integrációk aktivitása és mélyülése is jelzi, hogy egyre több kérdés optimális megoldása nemzetközi szinten található. A kérdés eldöntése nem egyszerű, amit jelez az is, hogy több évtizede tart a piacpárti és az intézményi irányításban hívők között az elméleti vita, hogy több vagy kevesebb globális felügyeletre volna szükség (Gilpin 2001, Kindleberger 1988, Minsky 1982). Joseph Stiglitz (2009), aki az 1970-es évek vége óta szorgalmazza a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer szerkezeti átalakítását, a 2008-as válság alapvető kiindulási okait is abban látja, hogy senki nem tett semmit az egyensúlytalanságok ellen (ti. az USA laza hitelezési szabályozása, a hektikus FED-kamatpolitika és a hitelminősítők ellenőrizetlensége ellen), így a felhalmozódott és egymást erősítő problémák kezeletlenségének árát fizeti meg a piac. Ezenkívül a nemzetközi intézményi kontroll mellett szokták említeni, hogy a piaci szereplők viselkedését nem a racionális mérlegelés, hanem a mohóság és a félelem váltakozása irányítja, amely – Susan Strange kifejezésével élve – „kaszinókapitalizmus” kialakulásához vezetett, jelentős ingadozásokkal, bizonytalansággal és nehezen előrelátható reakciókkal. Az intézménypártiak ezek alapján arra a következtetésre jutottak – nem csak most, hanem már a korábbi pénzügyi világválságok kapcsán is –, hogy át kell alakítani a globális pénzügyi rendszert, méghozzá olyan irányba, amely tökéletesíti és egységesíti a szabályozási rendszert, összehangolja a monetáris politikákat és a finanszírozási programokat. Emellett szükséges volna a dollárt helyettesíteni képes globális tartalékvalutára, amelynek értéke nincs kitéve az amerikai gazdaságpolitika hibáinak és az amerikai gazdaság recessziójának. Az egységes szabályozás arra is alkalmas lenne, hogy a banki számvitel alapjaiban megváltozzon, és elkerülhető legyen, hogy a bankpiac szereplői tömegesen rejtve tartsák könyvelési technikákkal az újabban „mérgezőnek” (toxic) hívott rossz hitelállományukat.

Erőközpontok és régiók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 788 3

Vajon értjük-e, hogy mi zajlik a világgazdaság különböző pontjain? Hogyan lennének elkerülhetők a negatív sokkhatások és hogyan lehetne kihasználni a kedvező tendenciákat, ha nem ismerjük a világgazdasági környezetet? E kötet az Európai Unión kívüli világgazdaság megértéséhez nyújt segítséget. A következő három-négy évtized hangsúlyváltásai nagy vonalakban már kiolvashatóak a kötetből. Kiváló szakértők elemzik a nagyhatalmakat (USA, Kína, Oroszország, Brazília, India). Emellett feltárják a regionálisan jelentős hatalmak (többek között Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália) vagy országcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, Közép-Ázsia) gazdasági állapotát és a bennük rejlő lehetőségeket is. A világgazdasági ismeretek alapján a kötet záróakkordja egy külgazdasági stratégiai elemzés Magyarországra vonatkozóan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave