Blahó András, Kutasi Gábor (szerk.)

Erőközpontok és régiók

a 21. század világgazdaságában


A makrogazdasági háttér

Kínában a GDP felhasználási összetétele az utóbbi években a következőképpen alakult: a fogyasztás 50%-ot (ebből magánfogyasztás 36%, közösségi fogyasztás 14%), a beruházás 41%-ot, a nettó export, azaz az export és az import különbsége 9%-ot tett ki (NBS, 2006-os adatok). 1978-ban a fogyasztás még 68%-ot, a beruházás 32%-ot tett ki, az export és az import egyenlege 0 volt. A 2005-ben meghirdetett 11. ötéves terv rögzíti, hogy bár Kína továbbra is számít az export erős hozzájárulására a GDP-hez, ugyanakkor lépéseket fog tenni a hazai fogyasztási kereslet ösztönzése irányában a fenntartható növekedés és az egyensúlytalanságok kiküszöbölése, valamint a külföldi függés csökkentése érdekében. Ezzel a még jóval a válság előtt megfogalmazott céllal egybevágnak a globális válság kapcsán megszületett elemzői javaslatok is, melyek szerint a 36%-os hazai magánfogyasztást kellene ösztönözni, és 50%-ig felfuttatni, ellensúlyozandó az export visszaesését (Goldman Sachs, 2009). Anderson ugyanakkor rámutat, hogy Kína sosem volt exportvezérelt gazdaság, sokkal inkább a hazai gazdaság dominált mindig is az elmúlt 30 év alatt. A hazai kereslet jelenleg is nagyon erős, így a hazai fogyasztás ösztönzésének vannak korlátai, bár a magas megtakarítási hányad miatt vannak tartalékok a rendszerben. A fogyasztás erősítése tehát reális cél, de hazai fogyasztási boomra nem szabad számítani, a hazai kereslet ugyanis eddig is erőteljesen növekedett: 2002–2006 között 9,3%-kal évi átlagban. A háztartási kiadások fő húzóereje várhatóan továbbra is a városiasodás, a lakásépítés, a középosztály növekedése és az agrárjövedelmek növekedése lesz (Anderson 2006).

Erőközpontok és régiók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 788 3

Vajon értjük-e, hogy mi zajlik a világgazdaság különböző pontjain? Hogyan lennének elkerülhetők a negatív sokkhatások és hogyan lehetne kihasználni a kedvező tendenciákat, ha nem ismerjük a világgazdasági környezetet? E kötet az Európai Unión kívüli világgazdaság megértéséhez nyújt segítséget. A következő három-négy évtized hangsúlyváltásai nagy vonalakban már kiolvashatóak a kötetből. Kiváló szakértők elemzik a nagyhatalmakat (USA, Kína, Oroszország, Brazília, India). Emellett feltárják a regionálisan jelentős hatalmak (többek között Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália) vagy országcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, Közép-Ázsia) gazdasági állapotát és a bennük rejlő lehetőségeket is. A világgazdasági ismeretek alapján a kötet záróakkordja egy külgazdasági stratégiai elemzés Magyarországra vonatkozóan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave