A Goldman Sachs elemző közgazdászai a 2000-es évek elején készítettek egy növekedési becslést arra vonatkozóan, hogy a XXI. század közepére miként oszlik meg a gazdasági hatalom a világban.10 A fő következtetésük az volt, hogy 2040-re Kína abszolút összegben nagyobb piaccá válik, mint az Egyesült Államok. Sőt, további népes gazdaságok, mint India vagy Brazília további fejlett gazdaságokat, mint Németország vagy Franciaország fog a század első felében maga mögé utasítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a világ felvevőpiaci súlypontjai fokozatosan áthelyeződnek a felemelkedő gazdaságok felé. Többek között ezért is vált indokolttá, hogy a világméretű ügyeket ne csupán a G7/G8 országcsoport, hanem a G20-ak tárgyalják. A Goldman Sachs a XXI. században felemelkedő jelentős új piacok közé sorolja Brazíliát, Indiát és Kínát, ezenkívül Mexikót, Indonéziát, Pakisztánt is nagy abszolút népességszámuk és javuló gazdasági teljesítményük miatt (BRIC-országcsoport). Furcsamód Oroszországot a(z újra) felemelkedő hatalmak közé sorolják, amelynek alapja a kőolaj- és földgázárak robbanásszerű emelkedése. Ugyanakkor Oroszország kőolajpiaci függősége megmutatkozik abban is, hogy a 2008-as gazdasági válság eredményeképpen 2009-ben 7,5% körüli visszaesés volt tapasztalható, míg az említett felemelkedő gazdaságok csupán enyhe lassulást szenvedtek el (lásd 1.4. ábra). Mindezek mellett, amit a XXI. század elején megállapíthatunk, az az, hogy összességében az Európai Unió a világ legnagyobb piaca az összes elkölthető jövedelem szempontjából, bár nem sokkal, mindössze 6%-os eltéréssel marad le mögötte az USA.