Blahó András, Kutasi Gábor (szerk.)

Erőközpontok és régiók

a 21. század világgazdaságában


Gazdasági szerkezet

A kínai gazdaság szerkezete jelentős változáson ment keresztül az 1978-as nyitás és modernizáció óta. A GDP-hez való hozzájárulás szerinti szektorális bontás 1978-ban azt mutatta, hogy Kína egy nagyon nagy súlyú mezőgazdasággal rendelkező ország, a GDP-növekedés 28,2%-át az agrárszektor produkálta. Ez az arány az 1980-as évek elejére 33% fölé is kúszott, mutatva, hogy a reformpolitika elején a mezőgazdaság rendbetétele és a lakosság élelmiszerrel való ellátása volt a legfontosabb feladat. 1990 után kezdett érdemben csökkenni a mezőgazdaság súlya, de még napjainkban is 10% feletti a szektor hozzájárulása a GDP-hez. Az ipar súlya egy érdekes hullámvölgy után újra az 1978 körüli súlyának megfelelő értéket mutatja: 1978-ban a szektor GDP-hez való hozzájárulása közel 48%, 2008-ban 49% volt, közben 1990-ben 41,3%-kal érte el mélypontját. A szolgáltatások szerepének változása éppen ellentétes a mezőgazdasággal: míg 1978-ban 24%-os súllyal járult hozzá a GDP-hez, és az 1980-as évek elején pár százalékot vissza is esett az aránya, addig 2001 óta rendre minden évben 40–41% körül teljesít a szektor. Ez azt is jelenti, hogy az utóbbi nyolc évben a mezőgazdaság térvesztését nem a szolgáltatások súlyának növekedése, hanem az ipar megerősödése ellensúlyozta (NBS 2008).

Erőközpontok és régiók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 788 3

Vajon értjük-e, hogy mi zajlik a világgazdaság különböző pontjain? Hogyan lennének elkerülhetők a negatív sokkhatások és hogyan lehetne kihasználni a kedvező tendenciákat, ha nem ismerjük a világgazdasági környezetet? E kötet az Európai Unión kívüli világgazdaság megértéséhez nyújt segítséget. A következő három-négy évtized hangsúlyváltásai nagy vonalakban már kiolvashatóak a kötetből. Kiváló szakértők elemzik a nagyhatalmakat (USA, Kína, Oroszország, Brazília, India). Emellett feltárják a regionálisan jelentős hatalmak (többek között Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália) vagy országcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, Közép-Ázsia) gazdasági állapotát és a bennük rejlő lehetőségeket is. A világgazdasági ismeretek alapján a kötet záróakkordja egy külgazdasági stratégiai elemzés Magyarországra vonatkozóan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave