Esettanulmány – Dr. Keller Elemér Ügyvédi Iroda

Dr. Keller Elemér negyvenedik születésnapján elhatározta, hogy saját ügyvédi irodát nyit, bár korábban nem volt bátorsága önállósodni. Az önkormányzati ingatlankezelő cégnél szerzett tapasztalatait felhasználva 2006 szeptemberében megnyitotta irodáját, ahol két ügyvédjelölttel dolgozott együtt. Kezdetben ismerősök és barátok révén szerzett megbízásokat, majd egy komolyabb ügy révén folyamatos munkát kapott. Az iroda gyorsan növekedett, és 2007-ben már komoly szervezést igényelt a nyári szabadságok miatt kieső munkaerő pótlása. Dr. Keller néha aggódott a sok megbízás miatt, de a sikerre is vágyott. A nyári utazás és az irodai élet lendületet adott neki, és 2008 januárjában négy új taggal bővült az iroda, köztük dr. Tóth Rudolf ügyvéddel. Az új tagok érkezése kaotikus helyzetet teremtett, mivel a vezetői szerepek nem voltak egyértelműek. Dr. Keller megoldást keresett a szervezeti problémákra, és javaslatokat dolgozott ki a jövőbeli működésre. Az esettanulmány arra ösztönöz, hogy elemezzük az iroda szervezetét, értékeljük a lehetséges szervezeti változatokat, és javaslatot tegyünk a legjobb megoldásra.

Dr. Keller Elemér születésnapi tortáján negyven gyertya égett. Amikor elfújta, valami szokatlant kívánt magának. Saját irodáról álmodott, de nem volt hozzá bátorsága, hogy önállósodjon. Mindig volt főnöke, és sosem kellett megbízásokat felhajtania. Egy önkormányzati ingatlankezelő cég vezető jogászaként változatos és kényelmes életet élt. Ezt a kényelmet a vállalat vezérigazgatójával és értékesítési vezetőjével állandósuló konfliktusok kezdték ki, így az elmúlt négy év önmarcangoló tipródásai e szimbolikus születésnapra beérni látszottak.

Két hónappal 41. születésnapja előtt – 2006 szeptemberében – kezdte meg működését a Dr. Keller Elemér Ügyvédi Iroda. Az Andrássy úti bérház 2. emeletén bérelt lakásban két ügyvédjelölt segítségével több – jórészt korábbi ingatlanos tapasztalatait hasznosító – szakterületen kínálta szolgáltatásait az iroda (79., 80. ábra).

search

79. ÁBRA. Dr. Keller ELEMÉR ügyvédi iroda szakterületei (2006. szeptember)

search

80. ÁBRA. Dr. Keller Elemér ügyvédi iroda szervezete (2006. szeptember)

Dr. Keller minden korábbi partnerét levélben és telefonon is értesítette élete nagy változásáról, majd regisztráltatta magát a Magyar Ügyvédi Portál Ügyvédi Névjegyzékében.

 

„Megkerestem a régi cégem informatikusát és megkértem, hogy segítsen megvenni a számítógépeket. Én nem értek igazán hozzá, egyszerű mezei felhasználó vagyok. Aztán Péter eljött az irodába, és két este alatt üzemképes állapotba hozta a gépeket. Ezek nélkül nem lehet ügyvédi irodát működtetni, így ha valami baj van például a levelezéssel vagy az internet hozzáféréssel, szólok Péternek. Sokszor távirányítással is tud segíteni, ha nem, munka után beugrik, és megbűvöli a gépeket.” (Dr. Keller Elemér)

 

Elemér kezdetben a megbízásokat – társasági szerződések módosítását, ingatlan-adásvételi szerződések elkészítését – ismerősöktől, barátoktól szerezte. Az első komolyabb ügyét egy, az utcáról beeső és munkajogi kérdésekről érdeklődő ügyfelének köszönhette, aki traktor-alkatrészek kereskedelmével és szerelésével foglalkozó, 80 fősre gyarapodott, saját alapítású cégét vezette. A jól sikerült első ügynek köszönhetően folyamatos megbízásokat kapott dr. Keller és kis csapata a vállalkozótól.

A kezdetek amúgy mozgalmasan és mégis egyhangúan peregtek: dr. Keller hozta az ügyeket, szétosztotta a feladatokat az ügyvédjelölteknek, majd ellenőrizte munkájukat.

 

„Nagyon élvezem a munkát. Rengeteget tanulok, és rendkívül változatos a feladatom. Egyik nap az adásvételi sablonszerződést szabom rá a megbízónk speciális igényeire, másnap egy új cég megalapításának jogi dokumentumait kell előkészítenem. Sokszor megyek be úgy dolgozni, hogy nem tudom, aznap mi vár rám. Mindig Elemér adja a munkát, Tivadarral néha nem is találkozom.” (Dr. Horváth Natália)

„Szerintem én kapom a komolyabb, komplexebb ügyeket Elemértől. Natáliának több ügye van, de azok egyszerűbbek. Jó, hogy nem kell egész nap az irodában ülnöm, sokat vagyok ügyfélnél, és a cégbíróságra is sokszor el kell mennem. Valójában már szinte mindent el lehetne intézni elektronikusan, de én szeretek jönni-menni. Elemér meg örül, hogy az ügyfeleinkkel személyesen is tartom a kapcsolatot.” (Dr. Nagy Tivadar)

 

2007 júniusában már annyi ügyük volt, hogy komoly szervezőmunkát igényelt a nyári szabadságok miatt kieső munkatárs pótlása. Dr. Keller néha megijedt a sok megbízástól – jóllehet vágyott is a sikerre –, mivel nem érzett magában elég erőt ahhoz, hogy egy nagy iroda tulajdonos-vezetője legyen. Ősz végéig adott magának időt ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. A jól sikerült nyári szicíliai utazás és a szeptemberi pörgős irodai élet – úgy tűnik – szárnyakat adott Elemérnek.

 

„A szabadság utáni első munkanapomon rengeteg e-mail várt rám. Köztük néhány iwiw-es jelölésről szóló üzenet is. Egy volt ELTE-s csoporttársam is megtalált. Akkoriban nagyon jóban voltunk, együtt készültünk a vizsgákra. Találkoztunk, és egy jót beszélgettünk. Kiderült, hogy Rudi polgári jogi specialista lett, a Budapesti V. Kerületi Ügyészségen dolgozik. És váltani akar.”

 

Néhány találkozó után már nem volt kérdés, hogy dr. Keller Elemér ügyvédi irodája négy új taggal és néhány új szakterülettel bővül (81. ábra): dr. Tóth Rudolf ügyvéddel, dr. Szabó Vilmos és dr. Takács Kálmán ügyvédjelölttel, valamint Kissné Mészáros Éva asszisztenssel.

search

81. ÁBRA. Dr. Keller Elemér ügyvédi iroda szakterületei (2008. január)

Dr. Keller és dr. Tóth úgy állapodtak meg, hogy a következő fél évben nem változik az iroda tulajdonviszonya, előbb kipróbálják egymást, hogy megtudják, képesek-e együtt dolgozni. A közös munka első hónapja igen kaotikusra sikeredett.

 

„Korábban világos volt, hogy Elemér a vezető. Rudolf két hét ismerkedés után elkezdte a főnököt játszani, utasítgatott, számon kért. Elismerem, hogy tapasztalt, jó szakember, de nekem akkor se parancsolgasson.” (Dr. Nagy Tivadar)

„Hirtelen sokan lettünk. Hol Elemér, hol Rudolf osztott feladatot. Két hét után vettem észre, hogy egykét feladatról teljesen elfeledkeztem. Egy hétvégi otthondolgozással utolértem magam, és megfogadtam, hogy néha nemet mondok Rudolfnak.” (Dr. Horváth Natália)

„Más világba csöppentem. Az ügyészségen volt egy főnököm, és volt hat beosztottam. Minden ment, mint a karikacsapás. Itt meg a huzavona ment. Natália húzta a száját, ha kértem valamit, Tivadar készséges volt, ha éppen az irodában volt. Vilmost és Kálmánt én hoztam ide, rájuk mindig számíthattam.” (Dr. Tóth Rudolf)

 

Egy februári vasárnapon Elemér, miután hazaért a népligeti focizásból, íróasztalához ült, hogy megoldást találjon irodája működési problémáira. Három megoldás volt a fejében, így három szervezeti ábrát rajzolt le (82. ábra), majd felhívta Rudit, hogy egyeztesse vele a jövőbeli működést tisztázó megbeszélés időpontját.

search

82. ábra. Javaslatok a jövőbeli működésre

 

AZ ESETTANULMÁNY FELDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI

1. Jellemezze az ügyvédi iroda – Dr. Tóth Rudolf érkezése előtti – szervezetét!
2. Értelmezze a 82. ábrán látható szervezeti változatokat azok lehetséges előnyeivel és hátrányaival együtt! Melyik megoldást javasolná? Milyen szempontokat mérlegelne javaslata megalapozása érdekében?

Tartalomjegyzék

• Vezetés és szervezés Szervezetek kialakítása és működtetése
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. Modelljeink: kontingenciaelmélet és vezetési funkciók
  • chevron_right1. Alapfogalmak
    • 1.1. Vezetés
    • 1.2. Szervezés
    • 1.3. Szervezet
  • chevron_right2. Kontingenciaelmélet
    • Felvezető eset – Textilgépek évszázados fogságában
    • 2.1. A kontingenciaelmélet kialakulása
    • chevron_right2.2. A szervezetek kialakítását, működését, megváltoztatását befolyásoló tényezők
      • chevron_right2.2.1. Környezet
        • 2.2.1.1. Piaci környezet
        • 2.2.1.2. Tudományos-technikai környezet
        • 2.2.1.3. A szervezetközi kapcsolatrendszer
        • 2.2.1.4. Kulturális környezet
      • chevron_right2.2.2. Belső adottságok
        • 2.2.2.1. A szervezet mérete
        • 2.2.2.2. Alapfolyamati és információtechnológia
        • 2.2.2.3. A szervezet eredete
        • 2.2.2.4. A telepítési helyzet
        • 2.2.2.5. A szervezet alapfeladatai, tevékenységi köre
      • 2.2.3. Stratégia
      • 2.2.4. Struktúra
      • 2.2.5. Magatartás
      • 2.2.6. Teljesítmény
    • Összefoglalás
    • Feladat
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
  • chevron_right3. Vezetési tevékenység és vezetési funkciók
    • Felvezető eset – Steve Jobs beszéde a Stanford Egyetem 2005-ös diplomaosztóján
    • 3.1. A vezetés meghatározása
    • 3.2. Vezetői hierarchia és vezetési ismeretek
    • chevron_right3.3. A vezetés megközelítései
      • 3.3.1. Vezetési rendszerek
      • 3.3.2. A vezetés mint problémamegoldó folyamat
      • 3.3.3. Vezetési stílus
      • 3.3.4. Vezetői szerepek
      • 3.3.5. Vezetési funkciók
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – A Metál Olvasztó esete
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
• chevron_rightII. Stratégia
  • chevron_right4. Célkitűzés és stratégiaalkotás
    • Felvezető eset – A Johnson and Johnson küldetése
    • 4.1. A célkitűzés és stratégiaalkotás funkciója
    • chevron_right4.2. A stratégiaalkotás folyamata
      • 4.2.1. Küldetés, jövőkép
      • 4.2.2. Stratégiai célok
      • chevron_right4.2.3. Stratégia
        • 4.2.3.1. Alapstratégia
        • 4.2.3.2. Versenystratégia
        • 4.2.3.3. Funkcionális stratégia
      • 4.2.4. Üzleti terv
      • 4.2.5. Operatív terv
    • 4.3. Tervezési logikák
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Vágóhíd Kft.
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
• chevron_rightIII. Struktúra
  • chevron_right5. Szervezés: szervezettervezés
    • chevron_right5.1. A szervezeti struktúra
      • chevron_right5.1.1. A szervezetek lehetséges értelmezései
        • Felvezető eset – A szervezetek kialakulásának története
        • 5.1.1.1. Formális és informális szervezet
        • 5.1.1.2. Társaságirányítás és munkaszervezet
        • 5.1.1.3. Egységes vállalat és vállalatcsoport
        • 5.1.1.4. Üzemgazdasági és jogi struktúra
        • 5.1.1.5. Vezetési struktúra
        • 5.1.1.6. Felépítési és folyamatstruktúra
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány – Mokaszin Gyár
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
      • chevron_right5.1.2. Strukturális jellemzők
        • Felvezető eset – Borbíró Borászat Kft.
        • 5.1.2.1. Munkamegosztás
        • 5.1.2.2. Hatáskörmegosztás
        • 5.1.2.3. Koordináció
        • 5.1.2.4. Konfiguráció
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány– Ko Libris Zrt.
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
    • chevron_right5.2. Szervezeti modellek
      • chevron_right5.2.1. Egyszerű szervezet
        • Felvezető eset – Patel’s Corner Shop
        • 5.2.1.1. Az egyszerű szervezet kialakulása
        • 5.2.1.2. Az egyszerű szervezet jellemzői
        • 5.2.1.3. Az egyszerű szervezet alkalmazásának körülményei, feltételei
        • 5.2.1.4. Az egyszerű szervezet előnyei
        • 5.2.1.5. Az egyszerű szervezet hátrányai
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány – Dr. Keller Elemér Ügyvédi Iroda
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
      • chevron_right5.2.2. Funkcionális szervezet
        • Felvezető eset – Acélüzem
        • 5.2.2.1. A funkcionális szervezet kialakulása
        • 5.2.2.2. A funkcionális szervezet jellemzői
        • 5.2.2.3. A funkcionális szervezet alkalmazásának körülményei, feltételei
        • 5.2.2.4. A funkcionális szervezet előnyei
        • 5.2.2.5. A funkcionális szervezet hátrányai
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány – A Mézes Édesipari Rt.
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
      • chevron_right5.2.3. Divizionális szervezet
        • Felvezető eset – Városüzemeltető Zrt.
        • 5.2.3.1. A divizionális szervezet kialakulása
        • 5.2.3.2. A divizionális szervezet jellemzői
        • 5.2.3.3. A divizionális szervezet alkalmazásának körülményei, feltételei
        • 5.2.3.4. A divizionális szervezet előnyei
        • 5.2.3.5. A divizionális szervezet hátrányai
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány – Az Alma-Narancs Vállalat
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
      • chevron_right5.2.4. Mátrixszervezet
        • Felvezető eset – A mátrixszervezet első alkalmazása
        • 5.2.4.1. A mátrixszervezet kialakulása
        • 5.2.4.2. A mátrixszervezet jellemzői
        • 5.2.4.3. A mátrixszervezet alkalmazásának körülményei, feltételei
        • 5.2.4.4. A mátrixszervezet előnyei
        • 5.2.4.5. A mátrixszervezet hátrányai
        • Összefoglalás
        • Esettanulmány – Kisokos Vezetési és Szervezési Tanácsadó Kft.
        • Ellenőrző kérdések
        • Fogalmak
      • 5.2.5. A szervezeti modellek válaszképessége, stratégiaalkotási sajátosságai
    • chevron_right5.3. Szervezettervezési folyamat
      • Felvezető eset – Magép Zrt.
      • 5.3.1. A szervezettervezés célja
      • chevron_right5.3.2. A szervezettervezés lépései
        • 5.3.2.1. Helyzetelemzés
        • 5.3.2.2. Működési jövőkép meghatározása
        • 5.3.2.3. Szervezeti változatok kidolgozása
        • 5.3.2.4. Struktúratervezés
        • 5.3.2.5. Megvalósítás
      • Összefoglalás
      • Esettanulmány – Szervezeti változások az Északi Vasmű vállalatnál
      • Ellenőrző kérdések
      • Fogalmak
  • chevron_right6. Szervezés: folyamatszervezés
    • Felvezető eset – IBM Credit
    • 6.1. A folyamatszervezés célja
    • chevron_right6.2. A folyamatszervezés részterületei
      • 6.2.1. Folyamatoptimalizálás
      • 6.2.2. Folyamat-újraszervezés
      • 6.2.3. A folyamatoptimalizálás és a folyamat-újraszervezés összehasonlítása
    • chevron_right6.3. A folyamatszervezés lépései
      • 6.3.1. Előkészítés
      • 6.3.2. Folyamatelemzés
      • 6.3.3. Működési jövőkép
      • 6.3.4. Folyamatoptimalizálás
      • 6.3.5. Folyamattervezés és -szabályozás
      • 6.3.6. A megvalósítás támogatása
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Tárgyelfogadás az Anonymus Egyetemen
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
  • chevron_right7. Szervezés: munkaszervezés
    • Felvezető eset – Bence Kft.
    • 7.1. A munkaszervezés, feladattervezés célja
    • chevron_right7.2. A munkaszervezés, feladattervezés folyamata
      • 7.2.1. Munkaszervezési elvek meghatározása
      • 7.2.2. Feladatcsoportok meghatározása
      • 7.2.3. Standard munkakörök és pozíciók kialakítása és szabályozása
      • 7.2.4. Egyéni munkakörök kialakítása és szabályozása
    • Összefoglalás
    • Feladat – Munkaköri leírások készítése
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
• chevron_rightIV. Szervezeti magatartás
  • Felvezető eset – A magyar vízilabda-válogatott sikerei
  • chevron_right8. Személyes vezetés: motiváció
    • Felvezető eset – Herzberg – még egyszer: hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat?
    • 8.1. A motiváció értelmezése
    • chevron_right8.2. Motivációs elméletek
      • chevron_right8.2.1. Tartalomelméletek
        • 8.2.1.1. Maslow szükséglethierarchiája
        • 8.2.1.2. Alderfer létezés-kapcsolat-fejlődés modellje
        • 8.2.1.3. Herzberg kéttényezős modellje
        • 8.2.1.4. Hunt célstruktúra-modellje
      • chevron_right8.2.2. Folyamatelméletek
        • 8.2.2.1. Skinner megerősítéselmélete
        • 8.2.2.2. Célkitűzés-elmélet
    • chevron_right8.3. Gyakorlati koncepciók
      • 8.3.1. Részvétel (participáció)
      • 8.3.2. Motiváció a munkakör jellemzői által
      • 8.3.3. Autonóm munkacsoportok
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Állásinterjú (szituációs játék)
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
  • chevron_right9. Személyes vezetés: vezetési stílus és vezetői szerepek
    • Felvezető eset – Morita hitvallása a vezetésről
    • chevron_right9.1. Vezetési stílus
      • 9.1.1. Kurt Lewin kísérletei
      • 9.1.2. Hersey és Blanchard szituatív leadershipmodellje
    • chevron_right9.2. Vezetői szerepek
      • 9.2.1. Mintzberg vezetői szerepei
      • 9.2.2. John Kotter: menedzser- és leaderszerepek
    • Esettanulmány – Az Apia-öbölbéli katasztrófa
    • Esettanulmány – „Legkevésbé kedvelt munkatárs” teszt
    • Esettanulmány – Szituációs játék
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
  • chevron_right10. Személyes vezetés: kommunikáció
    • Felvezető eset – Észlelés a kommunikáció során
    • 10.1. A kommunikáció értelmezése, célja
    • chevron_right10.2. A kommunikáció fajtái
      • chevron_right10.2.1. Formális kommunikáció
        • 10.2.1.1. Lefelé irányuló kommunikáció
        • 10.2.1.2. Felfelé irányuló kommunikáció
        • 10.2.1.3. Horizontális kommunikáció
      • 10.2.2. Informális kommunikáció
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Észlelés és kommunikáció (szituációs játék)
    • Esettanulmány – „Azonnali intézkedést!” (szituációs játék)
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
  • chevron_right11. Személyes vezetés: csoportok létrehozása és vezetése
    • Felvezető eset – Az Apolló-szindróma
    • 11.1. A csoport meghatározása
    • 11.2. Csoportok létrejötte és a vezető feladatai
    • chevron_right11.3. Csoporttípusok
      • chevron_right11.3.1. Formális csoportok
        • 11.3.1.1. Funkcionális csoportok
        • 11.3.1.2. Feladatcsoportok
      • chevron_right11.3.2. Informális csoportok
        • 11.3.2.1. Érdekcsoportok, koalíciók
        • 11.3.2.2. Közös érdeklődésen alapuló csoportok
        • 11.3.2.3. Személyes barátságon alapuló csoportok
    • 11.4. Csoportszerepek
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Belbin-féle csoportszerepek
    • Videóesettanulmány – A Marshall University focicsapatának története
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
• chevron_rightV. Teljesítmény
  • chevron_right12. Kontroll
    • Felvezető eset – A Mobilszolgáltatások divízió esete
    • chevron_right12.1. A kontroll meghatározása
      • 12.1.1. Szervezeti célok
      • 12.1.2. Standardok kialakítása
      • 12.1.3. Tényértékek mérése
      • 12.1.4. Összehasonlítás
      • 12.1.5. Beavatkozás
    • chevron_right12.2. Kontroll a szervezetekben
      • chevron_right12.2.1. Kontrolltípusok
        • 12.2.1.1. Piaci kontroll
        • 12.2.1.2. Bürokratikus kontroll
        • 12.2.1.3. Klánkontroll
      • 12.2.2. A kontrolltípusok alkalmazásának feltételei
      • 12.2.3. A különböző szervezeti modellekben megvalósuló kontroll
    • chevron_right12.3. A kontroll mint vezetési funkció
      • chevron_right12.3.1. A kontrollfolyamat tárgya és időhorizontja
        • 12.3.1.1. Stratégiai kontroll
        • 12.3.1.2. Menedzsmentkontroll
        • 12.3.1.3. Feladatkontroll
      • 12.3.2. A hatékony kontroll jellemzői
      • 12.3.3. A kontrollt befolyásoló tényezők
    • Összefoglalás
    • Esettanulmány – Kontroll a szervezetekben
    • Ellenőrző kérdések
    • Fogalmak
• chevron_rightMelléklet A vezetés, a szervezés és a szervezetelméletek fejlődésének legfontosabb állomásai
  • chevron_rightKronológikus áttekintés: a szervezetek mint racionális, társadalmi és nyílt rendszerek
    • Az ipari fejlődés korai szakaszai
    • Taylor, Fayol és Weber kora (1880–1920)
    • A két világháború közötti időszak
    • A második világháborútól az 1990-es évekig
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 826 2

GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY…

- mi a vezető feladata?

- miért készítenek stratégiát a vállalatok?

- miért létezik sokféle szervezeti modell?

- miként lehet motiválni másokat?

- hogyan kontrollálhatja a vezető a kitűzött célok elérését?

- miért lehetnek sikeresek a szervezetek akkor is, ha egészen eltérő módon szervezik meg a munkát, és vezetőik is egészen más személyiséggel bírnak?

Ilyen és ehhez hasonló, egészen mindennapi kérdésekre ad választ könyvünk, amelynek fókuszában a vezető és a szervezet áll. A könyvben a vezető stratégiaalkotási, szervezési, személyes vezetési (leadership-) és kontrolltevékenységéhez kapcsolódó ismereteket vesszük sorra. E vezetési funkciók közül kiemelten foglalkozunk a szervezéssel, illetve a szervezeti struktúrákkal. Illusztratív felvezető esetek, háttéranyagok, ellenőrző kérdések, különböző alkalommal (képzéseken, tréningeken, versenyeken stb.) feldolgozható esettanulmányok, szituációs játékok, szószedet, a szakkifejezések angol és német fordításai segítik a könyv felsőoktatásban történő felhasználását, de a bőséges tudásanyagot haszonnal forgathatják üzleti és közszolgálati szervezetek vezetői is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobak-antal-vezetes-es-szervezes//