Tartalomjegyzék

• A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_right1. Közgazdasági-pénzügyi felsőbb oktatás Magyarországon, 1763–1920 • Szögi László
  • 1.1. A közgazdasági képzés kezdete a Habsburg Birodalomban és Németországban
  • 1.2. A kereskedelmi-közgazdasági képzés kezdetei Magyarországon a József Ipartanoda megalapításáig
  • 1.3. A József Ipartanoda kereskedelmi osztálya
  • 1.4. Az 1848-as reformtervek
  • 1.5. A Műegyetem kereskedelmi és közgazdasági osztálya és tanszékeinek továbbélése az első világháborúig
  • 1.6. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia és szaktanfolyamainak megindítása
  • 1.7. A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam alapítása és akadémiává fejlesztése
  • 1.8. A fiumei Kiviteli Akadémia
  • 1.9. Magyarországi hallgatók külföldi közgazdasági kereskedelmi főiskolákon
• chevron_right2. A Collegium Oeconomicum, Magyarország első közgazdasági és mérnöki iskolája, 1763–1780 • Koltai András–Szekér Barnabás
  • 2.1. Alapítás
  • 2.2. Működés
  • chevron_right2.3. Tananyag
    • 2.3.1. Kamarai és kereskedelmi számtan és kettős könyvelés
    • 2.3.2. Kamarai számvitel és gazdaságtan
    • 2.3.3. Mértan
    • 2.3.4. Építészet és rajz
    • 2.3.5. Szépírás és hivatali stílus
    • 2.3.6. Államtudomány
    • 2.3.7. A megszűnés felé
• 3. A Keleti Kereskedelmi Akadémia, 1899–1920 • Szögi László
• 4. Az egyetemi szintű közgazdasági képzés a 20. századi magyar oktatáspolitikában, 1918–1945 • Ujváry Gábor
• chevron_right5. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, 1920–1934 • Zsidi Vilmos
  • 5.1. Előzmények a századelőtől
  • 5.2. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar megalakulása
  • chevron_right5.3. A Közgazdaságtudományi Kar szervezete és képzései
    • 5.3.1. Szervezet
    • 5.3.2. Nyelvi képzés
    • 5.3.3. A Gazdasági Szaktanárképző Intézet, a Keleti Intézet és egyéb tanfolyamok
  • 5.4. A kar elhelyezése
  • chevron_right5.5. A Közgazdaságtudományi Kar tanárai, dolgozói és hallgatói
    • 5.5.1. Oktatók, dolgozók
    • 5.5.2. Hallgatók
    • 5.5.3. Hallgatói szervezetek • Szécsényi András
  • 5.6. A közgazdászbálok
  • 5.7. A dékáni lánc és talár (1920–1934), öltözetek és egyéb alkotások
  • 5.8. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar helyzete – út az integráció felé
• chevron_right6. A Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, 1934–1948 • Kiss Márton
  • 6.1. A közgazdasági képzés előzményei a Magyar Királyi József Műegyetemen
  • 6.2. A Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakulása
  • 6.3. A műegyetemi Közgazdaságtudományi Kar tanárai és tanszékei, 1934–1948
  • 6.4. Képzések a Közgazdaságtudományi Karon
  • 6.5. Ifjúsági szervezetek a Közgazdaságtudományi Karon
• chevron_right7. Közgazdasági felsőoktatás a visszacsatolt területeken, 1939–1944 • Zsidi Vilmos
  • chevron_right7.1. A Kassai Kereskedelmi Főiskola, 1939–1944
    • 7.1.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.1.2. Tanárok
    • 7.1.3. Hallgatók
  • chevron_right7.2. A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara
    • 7.2.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.2.2. Tanárok
    • 7.2.3. Hallgatók
  • chevron_right7.3. Az újvidéki kereskedelmi felsőoktatás
    • 7.3.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.3.2. Tanárok
    • 7.3.3. Hallgatók
• chevron_right8. Az egyetem szerepe és helye a magyar felsőoktatás-politikában, 1948–2020 • Rónay Zoltán
  • 8.1. 1948–1985: a központosított szabályozás és működés négy évtizede
  • 8.2. 1985–1993: az átmenet évei, avagy úton a demokratikus és autonóm felsőoktatás felé
  • 8.3. Az autonómia rövid tündöklése és lassú sorvadása
• chevron_right9. A marxista Közgazdaságtudományi Egyetem, 1948–1967 • Zsidi Vilmos – Szécsényi András
  • chevron_right9.1. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1948–1957
    • 9.1.1. Az egyetem vezetése
    • 9.1.2. Az oktatás szervezete, a tanagyag
    • 9.1.3. Diplomaterv, szakdolgozat
    • 9.1.4. A tanárok és a tantárgyak
    • 9.1.5. A hallgatók
    • 9.1.6. Az 1956-os forradalom az egyetemen
    • 9.1.7. Az egyetem új helyre költözik – A Fővámpalota története
  • chevron_right9.2. Az egyetem a forradalom és Szabó Kálmán reformja közötti időszakban, 1957–1967
    • 9.2.1. Az egyetem forradalom utáni megszilárdulása és ennek oktatáspolitikai összefüggései
    • 9.2.2. Reformok és szervezeti struktúra
• chevron_right10. Egyetemi reformok, 1967–1990 • Pál Zoltán
  • 10.1. Szabó Kálmán rektor (1967–1973) reformja
  • 10.2. A reformok folytatódása Berend T. Iván rektorsága idején (1973–1979)
  • 10.3. Az egyetem Csizmadia Ernő és Szuhay Miklós rektorsága idején (1979–1985)
  • 10.4. Az egyetem újabb reformja Csáki Csaba rektorsága alatt (1985–1991)
  • 10.5. Az MKKE és a rendszerváltás
• chevron_right11. Ifjúsági élet az egyetemen, 1945–1990 • Ólmosi Zoltán
  • 11.1. Az egyesített ifjúsági mozgalom
  • 11.2. Az ifjúsági szervezet Sztálin halála után
  • 11.3. A Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása és első időszaka
  • 11.4. A hatvanas évektől az ellenzéki hangok megjelenéséig
  • 11.5. A KISZ fokozatos térvesztése a nyolcvanas években
• chevron_right12. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár a közgazdaságtudomány szolgálatában (1920–2020) • Szőnyi Éva
  • 12.1. A Közgazdaságtudományi Kar könyvtárai
  • 12.2. A József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar könyvtára és hálózati könyvtárai
  • 12.3. A marxista egyetem könyvtárai
  • 12.4. A rendszerváltoztatás és következményei
  • 12.5. A Központi Könyvtár és a tanszéki könyvtárak letéti hálózata
  • 12.6. A Történeti Kutatókönyvtár
  • 12.7. Az Egyetemi Levéltár, 1987–2020
• chevron_right13. Az egyetem mint kulturális színtér • Huhák Heléna
  • 13.1. Kiüresedés és szocialista demokrácia
  • 13.2. A Közgáz Klub
  • 13.3. Amatőr művészeti csoportok
  • 13.4. Sportélet
  • 13.5. Üvegfalak
  • 13.6. Robinson-sziget és „nyugalmasabb évek”
  • 13.7. A közgázos örökség
  • 13.8. Az egyetem kulturális életének jelentősége
• chevron_right14. Szakkollégiumok az egyetemen • Szécsényi András
  • 14.1. Előzmények
  • 14.2. Rajk
  • 14.3. TEK
  • 14.4. SZISZ
  • 14.5. EVK
  • 14.6. Heller
  • 14.7. FAKT
  • 14.8. GYDSZ
  • 14.9. Egyéb szakkollégiumok
• chevron_right15. A Közgáz a rendszerváltozástól napjainkig, 1990–2020 • Rostoványi Zsolt
  • chevron_right15.1. A Csáki–Zalai-féle képzéskorszerűsítési reform hatása a rendszerváltozás után
    • 15.1.1. Képzési struktúra
    • 15.1.2. Szervezeti struktúra: új karok létrehozása
    • 15.1.3. Oktatáskoordinációs egységek
  • chevron_right15.2. Kilencvenes évek: felsőoktatási integrációs törekvések
    • 15.2.1. FEFA és Phare
    • 15.2.2. Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ)
    • 15.2.3. Budapesti Universitas
    • 15.2.4. A Budapesti Tudományegyetem terve
    • 15.2.5. A BKE integrációs dilemmái
  • chevron_right15.3. Kétezres évek: megvalósult integrációk
    • 15.3.1. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
    • 15.3.2. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
    • 15.3.3. 2010-es évek: a dezintegráció évei
    • 15.3.4. Budapesti Egyetemi Hálózat/Szövetség
    • 15.3.5. A válság évei: a működőképesség határán
    • 15.3.6. A budai karok kiválása/elcsatolása
  • chevron_right15.4. Az egyetem szervezeti felépítése és irányítása
    • 15.4.1. A vezetői hármas
    • 15.4.2. Döntéshozatali mechanizmus – a Szenátus és a decentralizált modell
    • 15.4.3. Egyéb vezető funkciók
    • 15.4.4. Campusok
    • chevron_right15.4.5. A karok
      • 15.4.5.1. Gazdálkodástudományi Kar
      • 15.4.5.2. Közgazdaságtudományi Kar
      • 15.4.5.3. Társadalomtudományi (és Nemzetközi Kapcsolatok) Kar
  • chevron_right15.5. Oktatás-képzés
    • 15.5.1. Áttérés a bolognai rendszerre
    • 15.5.2. Idegen nyelvű képzések
    • 15.5.3. Vezetőképzés – MBA
    • 15.5.4. Posztgraduális továbbképzés (KTI)
    • chevron_right15.5.5. Külügyi és diplomataképzés
      • 15.5.5.1. A nemzetközi kapcsolatok szak
      • 15.5.5.2. A külügyi/nemzetközi tanulmányok szak
    • 15.5.6. BIGIS
    • 15.5.7. Székhelyen kívüli (kihelyezett) képzések
    • 15.5.8. Kutatás, publikálás, kutatástámogatás
    • 15.5.9. Doktori képzés
  • chevron_right15.6. Kapcsolati háló
    • 15.6.1. Államigazgatási szervek (MNB, KÜM)
    • 15.6.2. Vállalati kapcsolatok, karriermenedzsment
    • 15.6.3. Nemzetközi kapcsolatok
  • chevron_right15.7. Gazdálkodás, intézményfejlesztés
    • 15.7.1. A gazdálkodást ellenőrző és segítő testületek
    • 15.7.2. Vállalkozási tevékenység
  • chevron_right15.8. Infrastruktúra: épületek és egyéb ingatlanok a Közgáz Campuson
    • 15.8.1. Az integrációk hatása az infrastruktúrára
    • 15.8.2. Budai szervezeti egységek
    • 15.8.3. Informatikai infrastruktúra
    • 15.8.4. Sportolási célú infrastruktúra
  • chevron_right15.9. Identitás és jövőkép: álláspontok az egyetem jellegéről: dilemmák és válaszok
    • 15.9.1. Az egyetem jövőképe: kiválóság, tudományosság, nemzetköziesedés
    • 15.9.2. Hazai rangsorok élén
    • 15.9.3. Nemzetközi rangsorok: mérsékelt jelenlét
    • 15.9.4. A pinceklubtól a Faculty Clubig
  • 15.10. Radikális megújulás: a „Corvinus-modell”
  • 15.11. Az egyetem rektorai és rektorhelyettesei (1991–2020)
• chevron_right16. Az egyetem saját kiadású periodikái • Huhák Heléna
  • 16.1. Közgazdász
  • 16.2. Vezetéstudomány (Budapest Management Review)
  • 16.3. Klub Köz/l/öny
  • 16.4. Egyetemi Szemle
  • 16.5. Fordulat
  • 16.6. Aula. Társadalom és gazdaság (Society and Economy In Central and Eastern Europe)
  • 16.7. BIGIS Közlemények – BIGIS Papers
  • 16.8. Turizmus Bulletin
  • 16.9. Köz-gazdaság (Köz-gazdaság – Review of Economic Theory and Policy)
  • 16.10. Grotius
  • 16.11. Corvinus Regional Studies
  • 16.12. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy
  • 16.13. Politikatudomány Online
  • 16.14. Corvinus Economics Working Papers
  • 16.15. Corvinus Law Papers
  • 16.16. Corvinus Journal of International Affairs
  • 16.17. Economania
  • 16.18. A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének blogja
• chevron_right17. Akik akartak valamit. Harminc év – változásokkal. Szubjektív reflexiók a közelmúltról • Összeállította: Sipos Júlia
  • 17.1. Tervgazdaságból a piacgazdaságba – de hogyan, kikkel?
  • 17.2. Szakmai felkészültséggel a rendszerváltásra – avagy a „Csáki–Zalai-reform”
  • 17.3. Egy új szakmai irány és egy előkelő klub, a CEMS
  • 17.4. Palánkai Tibor és az AIESEC, avagy indulás az európai integráció felé
  • 17.5. Egy átalakított lánc – egy új név
  • 17.6. A lét a tét
  • 17.7. Akadémiai minőség – emberi és környezeti kultúra
• 18. Szervezeti ábrák
• chevron_right19. Képzési helyszínek az egyetemen és elődintézményein, 1763–2020
  • 19.1. A közgazdasági és kereskedelmi felsőoktatás helyszínei Magyarországon (1763–1945)
  • 19.2. Az egyetem képzési helyszínei (1945–2020)
  • 19.3. Az egyetem képzési helyszínei Budapesten (1920–2020)
• chevron_right20. Tanári archontológia • Összeállította: Király Sándor
  • 20.1. Bevezető a Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményeinek archontológiájához, 1920–1990
  • 20.2. Az egyetem és elődintézményeinek vezetői
  • 20.3. Tanári archontológia (1920–1990)
• 21. Képek az egyetem történetéből
• Rövidítések
• chevron_rightFelhasznált források és szakirodalom
  • chevron_rightKiadatlan források
    • Levéltári források (fondok, állagok)
    • Interjúk
  • chevron_rightKiadott források és szakirodalom
    • Jogszabályok (törvények, felsőbb szintű rendeletek, határozatok)
    • Könyvek, tanulmányok, forráskiadványok, cikkek
    • Újságok, folyóiratok
    • Honlapok
• chevron_rightSummary
  • The Beginnings and the Collegium Oeconomicum
  • The Eastern Commercial Academy (1857–1920)
  • Economics Faculty of the Hungarian Royal University of Sciences (1920–1934)
  • The integrated university (1934–1948). Institutions established in Kassa, Kolozsvár and Újvidék (1940–1944)
  • The first period of the Marxist university (1948–1956)
  • The Karl Marx University of Economic Sciences (1957–1989)
  • Cultural and sport activities, colleges for advanced studies
  • The university from the regime change to our days (1990–2020)
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 776 0

Milyen elméleti megfontolások határozzák meg a felzárkózást? Miért alakul ki konvergencia vagy divergencia az egyes régiók és országok fejlődése között? Milyen tényezők határozzák meg egy régió versenyképességét, és hogyan tud ezek fejlesztésére hatni az Európai Unió kohéziós politikája? Milyen fejlettségi különbségek jellemzik az EU tagországait? Hogyan fejlődtek a kohéziós politika szabályozási keretei az elmúlt negyedszázad során, és milyen változásokat fogadtak el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan? Milyen intézményi és programkészítési előfeltételei vannak az uniós támogatások felhasználásának? Milyen problémák jellemzik az unió közös költségvetésének működését, és hogyan értékelhető a költségvetés napjainkra kialakult szerkezete? Milyen hatást gyakorolnak az uniós támogatások a kevésbé fejlett tagországok felzárkózására? Milyen kölcsönös előnyök származnak a gazdagabb és szegényebb tagországok számára? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, és elemzi az Európai Unió egészének fejlődése szempontjából is stratégiai jelentőségű regionális fejlesztési politikát.

„A könyv összefoglalja a szerző elméleti kutatási eredményeit, bemutatja és értékeli az uniós kohéziós politika alakulását, valamint hatásait az unión belüli felzárkózás, konvergencia szempontjából. A szerző rámutat arra, hogy az integrációs folyamatok a konvergencia és a divergencia kettősségében alakulnak. Bírálja azokat a nézeteket, miszerint a konvergenciához a piaci mechanizmusok önmagukban elegendőek lennének, és hogy léteznének automatikus kiegyenlítődési mechanizmusok. Hangsúlyozza, hogy a kiegyenlítődés nem valósul meg átfogó és tudatosan kialakított gazdaságpolitikai stratégiák és mechanizmusok nélkül. A kötet az unión belüli fejlettségi különbségeket a maguk komplexitásában vizsgálja, nem elégszik meg csak az egy főre eső GDP mutatókra való támaszkodással, hanem elemzi a kérdés szélesebb összefüggéseit, s a komplex mutatókon túl a nem-gazdasági tényezők jelentőségét is. A szerző nagy hangsúlyt helyez arra, hogy kimutassa a kohézió és a versenyképesség összefüggéseit, továbbá felhívja a figyelmet, hogy a kohézió hatása a kereskedelemteremtésen vagy a gazdasági növekedés ösztönzésén keresztül előnyös az egész unió számára. Emellett rámutat arra, hogy az EU közös költségvetésének adott szintje nem tesz lehetővé jelentősebb kohéziós transzfereket, ugyanakkor modellszámítások eredményeinek tükrében bizonyítja, hogy a támogatások hatásai távolról sem elhanyagolhatóak.”

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-kohezios-politika-es-felzarkozas-az-europai-unioban//