Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete


Kérdések, feladatok

 
  1. Miért fontos a szubszidiaritás megteremtése az új közigazgatási térszerkezet kialakításánál?
  2. Mit jelent a vertikális szubszidiaritás? Mi a jelentősége?
  3. Mit jelent a horizontális szubszidiaritás? Mi a jelentősége?
  4. Mi az összefüggés a struktúraváltás és az e-közigazgatás fejlődése között?
  5. Melyek a jogállami közigazgatási rendszerek jellemzői?
  6. Milyen alakító erőknek vannak kitéve az EU tagállamainak közigazgatásai?
  7. Mit jelent, mi a hatása a szubnacionális átalakító erőnek?
  8. Mit jelent, mi a hatása a szupranacionális átalakító erőnek?
  9. Milyen a hazai közigazgatási szerkezet?
  10. Mi indokolja a hazai közigazgatási szerkezet gyökeres átalakítását?
  11. Mit jelent a „lebegő megye” és a „lebegő kistérség / járás”?
  12. Mit jelent és milyen formákat szül a társulás szabadsága az önkormányzatoknak?
  13. Milyen feladatcsoportokat kellene meghagyni a főhatóságoknak?
  14. Ismertesse a megyék funkciócsoportjait!
  15. Mi a régió?
  16. Hogyan definiálja a régiót a Regionális Önkormányzatok Európai Chartája?
  17. Mit jelent a NUTS? És mit jelent a LAU?
  18. Mire hozták létre megoldásként a NUTS-ot és később a LAU-t?
  19. Mikor, miért és milyen régiókat hoztak létre hazánkban?
  20. Milyen alternatív regionális koncepciókat ismer? Ön szerint melyik a legjobb, és miért?
  21. Miért tekinthető visszalépésnek a rendszerváltás utáni települési közigazgatás?
  22. Milyen folyamatok hatnak ma a településekre?
  23. Milyen érvek szólnak a kistérségi-központú igazgatási modellek mellett?
  24. Milyen ellenérvek szólnak a jelenlegi atomizálódó településszerkezet ellen?
  25. Mikor lehetne fenntartani az atomizált települési önkormányzati szerkezetet?
  26. Miért lenne optimális az integrált közigazgatási és közszolgáltató egységek fenntartása?
  27. Hány embert és hány települést szolgálnak ki az okmányirodák? Miért és milyen szórás alakul ki ezeknél a számoknál?
  28. Milyen közigazgatási feladatai vannak egy kistérségnek?
  29. Miért jelenthet megoldást az e-közigazgatás a dinamikus térségszervezés szempontjából?
  30. Miért fontos a közigazgatási rendszer átalakítása az e-közigazgatási fejlesztések szempontjából?

Az e-közigazgatás elmélete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave