Ha a nonprofitoknál fontosnak tartottuk a közvéleményt, akkor a közszolgáltatások esetében azt kell mondanunk, hogy nem csupán fontos, hanem talán ez az elsőrendű környezeti elem, amire oda kell figyelni. Bár korábban nem igazán érdekelte ezeket a szervezeteket a célcsoportok véleménye, napjainkban a világon mindenütt elvárás az igényeknek való megfelelés. Az a hozzáállás, miszerint a beteg örüljön, hogy gyógyítják, az állampolgár, hogy megvédik a bűnözőtől, a tanuló pedig annak, hogy tanulhat, gyökeresen megváltozott. Az adófizetők egyrészt tudni akarják mi lesz a pénzükkel, másrészt elvárják, hogy megfelelő szolgáltatásokban részesüljenek. Az adókat nem csupán – sőt nagyrészt nem – az állampolgárok fizetik be a költségvetésbe, hanem az üzleti élet szereplői, ezért nem mindegy, hogy mit gondolnak a költségvetési közszolgáltatások tevékenységéről a forprofit vállalatok. A média az a hatalmi ág, amely a közszféra minden rezzenését követi, így a médiumok megítélése gyakran meghatározó lehet abban is, ahogyan az állampolgárok megítélik a költségvetési szervezeteket. A közvélemény befolyásolására a közszolgáltatók sokkal korlátozottabb eszköztárral rendelkeznek, mint akár az üzleti, akár a nonprofit szféra, így nem árt, ha a szervezetek folyamatosan kutatják és elemzik a különböző csoportok megítélését saját munkájukról. A közvélemény befolyásolásnak legfontosabb eszköze a PR, amelynek sajátos jellemzőit a marketingkommunikációs fejezetben részletezzük. Bár valamennyi stakeholder fontos a szervezet számára, a cél a fogyasztók pozitív megítélésének kialakítása és fenntartása.