Mikroökonómia középfokon

Tartalomjegyzék

• Mikroökonómia középfokon
• Impresszum
• A fordítók előszava a negyedik magyar nyelvű kiadáshoz
• Az első magyar nyelvű kiadás előszava
• chevron_rightElőszó
  • Sok út vezet a közgazdaságtan birodalmába
  • Mi változott a legutóbbi (magyar) kiadás óta?
• chevron_right1. A piac
  • 1.1. A modellkészítés
  • 1.2. Optimalizáció és egyensúly
  • 1.3. A keresleti görbe
  • 1.4. A kínálati görbe
  • 1.5. Piaci egyensúly
  • 1.6. Komparatív statika
  • chevron_right1.7. A bérlakások elosztásának egyéb módjai
    • A diszkrimináló monopolista
    • A közönséges monopolista
    • A lakbér szabályozása
  • 1.8. Melyik a legjobb eljárás?
  • 1.9. A Pareto-hatékonyság
  • 1.10. Összehasonlítjuk a bérlakások allokációjának különböző eljárási módjait
  • 1.11. Egyensúly hosszú távon
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right2. A költségvetési korlát
  • 2.1. A költségvetési korlát
  • 2.2. Két jószágfajta gyakran elegendő
  • 2.3. A költségvetési halmaz tulajdonságai
  • 2.4. Hogyan változik a költségvetési egyenes?
  • 2.5. Az ármérce
  • chevron_right2.6. Adók, támogatások és adagolás
    • Példa: az élelmiszerjegy-program
  • 2.7. A költségvetési egyenes változásai
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right3. A preferenciák
  • 3.1. A fogyasztói preferenciák
  • 3.2. A preferenciákkal kapcsolatos feltevések
  • 3.3. A közömbösségi görbék
  • chevron_right3.4. Példák a preferenciatípusokra
    • Tökéletes helyettesítés
    • Tökéletes kiegészítők
    • Káros jószágok
    • Semleges jószágok
    • Telítettség
    • Diszkrét jószágok
  • 3.5. A jól viselkedő preferenciák
  • 3.6. A helyettesítési határarány
  • 3.7. A helyettesítési határarány más magyarázatai
  • 3.8. A helyettesítési határarány viselkedése
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right4. A hasznosság
  • 4.1. A kardinális hasznosság
  • 4.2. A hasznossági függvény szerkesztése
  • chevron_right4.3. Néhány példa a hasznossági függvényekre
    • Példa: közömbösségi görbék meghatározása hasznosságokból
    • Tökéletes helyettesítés
    • Tökéletes kiegészítés
    • Kvázilineáris preferenciák
    • A Cobb–Douglas-preferenciák
  • 4.4. A határhaszon
  • 4.5. A határhaszon és a helyettesítési határarány
  • 4.6. Az ingázás hasznossága
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: a Cobb–Douglas-preferenciák
• chevron_right5. A választás
  • 5.1. Az optimális választás
  • 5.2. A fogyasztói kereslet
  • chevron_right5.3. Néhány példa
    • A tökéletes helyettesítés
    • Tökéletes kiegészítés
    • Semleges és káros jószágok
    • Diszkrét jószágok
    • Konkáv preferenciák
    • A Cobb–Douglas típusú preferenciák
  • 5.4. A hasznossági függvények becslése
  • 5.5. Az MRS-feltétel következményei
  • 5.6. Az adók megválasztása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: a Cobb–Douglas típusú keresleti függvények
• chevron_right6. A kereslet
  • 6.1. Normál és alsóbbrendű javak
  • 6.2. A jövedelemajánlati görbék és az Engel-görbék
  • chevron_right6.3. Néhány példa
    • Tökéletes helyettesítés
    • Tökéletes kiegészítés
    • A Cobb–Douglas típusú preferenciák
    • Homotetikus preferenciák
    • Kvázilineáris preferenciák
  • 6.4. Közönséges javak és Giffen-javak
  • 6.5. Az árajánlati görbe és a keresleti görbe
  • chevron_right6.6. Néhány példa
    • Tökéletes helyettesítés
    • Tökéletes kiegészítés
    • Egy diszkrét jószág
  • 6.7. Helyettesítés és kiegészítés
  • 6.8. Az inverz keresleti függvény
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right7. A kinyilvánított preferencia
  • 7.1. A kinyilvánított preferencia alapgondolata
  • 7.2. A kinyilvánított preferenciától a preferenciák felé
  • 7.3. A preferenciák feltárása
  • 7.4. A kinyilvánított preferencia gyenge axiómája
  • 7.5. A WARP ellenőrzése
  • 7.6. A kinyilvánított preferencia erős axiómája
  • 7.7. A SARP ellenőrzése
  • 7.8. Az indexszámok
  • chevron_right7.9. Árindexek
    • Példa: a társadalombiztosítási kifizetések indexálása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right8. A Slutsky-egyenlet
  • chevron_right8.1. A helyettesítési hatás
    • Példa: a helyettesítési hatás kiszámítása
  • chevron_right8.2. A jövedelmi hatás
    • Példa: a jövedelmi hatás kiszámítása
  • 8.3. A helyettesítési hatás előjele
  • 8.4. A kereslet teljes változása
  • 8.5. A változási arányok
  • 8.6. A kereslet törvénye
  • chevron_right8.7. Példák a jövedelmi és a helyettesítési hatásra
    • Példa: adó-visszatérítés
    • Példa: önkéntes valós idejű árképzés
  • 8.8. Egy másik helyettesítési hatás
  • 8.9. Kompenzált keresleti görbék
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: kismértékű adó visszatérítése
• chevron_right9. Vétel és eladás
  • 9.1. Nettó és bruttó kereslet
  • 9.2. A költségvetési korlát
  • 9.3. Az indulókészlet megváltozása
  • 9.4. Változik az ár
  • 9.5. Árajánlati és keresleti görbék
  • 9.6. A Slutsky-egyenlet újragondolása
  • chevron_right9.7. A Slutsky-egyenlet felhasználása
    • Példa: készletjövedelmi hatás kiszámítása
  • chevron_right9.8. A munkakínálat
    • A költségvetési korlát
  • chevron_right9.9. A munkakínálat komparatív statikája
    • Példa: a túlóra és a munka kínálata
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right10. Intertemporális választások
  • 10.1. A költségvetési korlát
  • 10.2. A fogyasztási preferenciák
  • 10.3. Komparatív statika
  • 10.4. A Slutsky-egyenlet és az intertemporális választások
  • 10.5. Az infláció
  • 10.6. A jelenérték – közelebbről
  • 10.7. A jelenérték elemzése több időszakra
  • chevron_right10.8. A jelenérték használata
    • Példa: jövőbeli pénzhozam, pénzáramlás értékelése
    • Példa: a hitelkártya valódi költsége
    • Példa: a szellemi tulajdonjogok kiterjesztése
  • chevron_right10.9. Kötvények
    • Példa: részletfizetéses kölcsönök
  • chevron_right10.10. Az adók
    • Példa: ösztöndíjak és megtakarítások
  • 10.11. A kamatláb megválasztása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right11. A vagyoni eszközök piacai
  • 11.1. A hozadékráta
  • 11.2. Az arbitrázs és a jelenérték
  • 11.3. A vagyoni eszközök közötti különbségek kiegyenlítődése
  • 11.4. Vagyoni eszközök fogyasztási hozadékkal
  • 11.5. A vagyoni eszközök hozadékának adózása
  • 11.6. Piaci buborékok
  • chevron_right11.7. Alkalmazások
    • A nem megújítható erőforrások
    • Mikor vágjuk ki az erdőt?
    • Példa: benzinárak az Öböl-háború idején
  • 11.8. Pénzügyi intézmények
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right12. A bizonytalanság
  • chevron_right12.1. A véletlentől függő, feltételes fogyasztás
    • Példa: a katasztrófakötvények
  • chevron_right12.2. Hasznossági függvények és valószínűségek
    • Példa: néhány példa a hasznossági függvényekre
  • 12.3. Várható hasznosság
  • 12.4. Miért ésszerű a várható hasznosság?
  • chevron_right12.5. A kockázat kerülése
    • Példa: a biztosítás iránti kereslet
  • 12.6. Diverzifikáció
  • 12.7. A kockázat szétterítése
  • 12.8. A részvénypiac szerepe
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: a befektetési adó hatása a kockázatos vagyoni eszközbe történő befektetésekre
• chevron_right13. Kockázatos vagyoni eszközök
  • 13.1. A hasznosság várható értéke és szórásnégyzete
  • 13.2. A kockázat mérése
  • 13.3. Üzletipartner-kockázat
  • 13.4. Egyensúly a kockázatos vagyoni eszközök piacán
  • chevron_right13.5. Hogyan igazodnak a hozamok?
    • Példa: a kockáztatott érték
    • Példa: a befektetési alapok rangsorolása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right14. A fogyasztói többlet
  • 14.1. Egy diszkrét jószág iránti kereslet
  • 14.2. Miként származtatjuk a hasznosságot a keresletből?
  • 14.3. A fogyasztói többlet más magyarázatai
  • 14.4. A fogyasztói többlettől a fogyasztók többletéig
  • 14.5. A folytonos kereslet közelítése
  • 14.6. Kvázilineáris hasznosság
  • chevron_right14.7. A fogyasztói többlet változásának értelmezése
    • Példa: változás a fogyasztói többletben
  • chevron_right14.8. Kompenzációs és egyenértékű változások
    • Példa: kompenzációs és egyenértékű változások
    • Példa: a kompenzációs és az egyenértékű változások kvázilineáris preferenciák esetén
  • 14.9. A termelői többlet
  • chevron_right14.10. Költség-haszon elemzés
    • Adagolás
  • 14.11. A nyereségek és a veszteségek kiszámítása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: néhány keresleti függvény
    • Példa: CV, EV és a fogyasztói többlet
• chevron_right15. A piaci kereslet
  • 15.1. Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
  • chevron_right15.2. Az inverz keresleti függvény
    • Példa: a „lineáris” keresleti görbék összegzése
  • 15.3. A diszkrét jószágok
  • 15.4. Az extenzív és az intenzív határ
  • chevron_right15.5. A rugalmasság
    • Példa: a lineáris keresleti görbe rugalmassága
  • 15.6. Rugalmasság és kereslet
  • chevron_right15.7. Rugalmasság és árbevétel
    • Példa: sztrájk és profit
  • 15.8. Állandó rugalmasságú keresletek
  • chevron_right15.9. A rugalmasság és a határbevétel
    • Példa: az ár megállapítása
  • 15.10. Határbevételi görbék
  • 15.11. A jövedelemrugalmasság
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • chevron_rightFüggelék
    • Példa: a Laffer-görbe
    • Példa: a rugalmasság egy másik alakja
• chevron_right16. Az egyensúly
  • 16.1. A kínálat
  • 16.2. A piaci egyensúly
  • 16.3. Két speciális eset
  • chevron_right16.4. Az inverz keresleti és kínálati görbék
    • Példa: egyensúly lineáris görbék esetén
  • chevron_right16.5. Komparatív statika
    • Példa: mindkét görbe eltolódása
  • chevron_right16.6. Adók
    • Példa: adózás lineáris keresleti és kínálati görbék esetén
  • 16.7. Az adó áthárítása
  • chevron_right16.8. Az adózás holtteherveszteségei
    • Példa: a pénzkölcsönök piaca
    • Példa: támogatás az élelmiszereken
  • chevron_right16.9. A Pareto-hatékonyság
    • Példa: sorban állás
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right17. Az árverések
  • chevron_right17.1. Az árverések osztályozása
    • A licitálási szabályok
  • 17.2. Az árverés tervezése
  • chevron_right17.3. További árverési formák
    • Példa: késői licitálás az eBay-n
  • chevron_right17.4. Pozíciós árverések
    • Két licitáló
    • Kettőnél több licitáló
    • Minőségi pontok
  • chevron_right17.5. Az árverések problémái
    • Példa: az ajánlat „kívülről történő” manipulása
  • 17.6. A győzelem átka
  • 17.7. A stabil házasság problémája
  • 17.8. Mechanizmustervezés
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right18. A technológia
  • 18.1. Ráfordítások és kibocsátások
  • 18.2. A technológiai korlátok leíása
  • chevron_right18.3. Példák a technológiatípusokra
    • Rögzített arányok
    • Tökéletes helyettesítés
    • Cobb–Douglas technológia
  • 18.4. A technológia tulajdonságai
  • 18.5. A határtermék
  • 18.6. A technikai helyettesítés aránya
  • 18.7. Csökkenő határtermék
  • 18.8. A csökkenő technikai helyettesítési arány
  • 18.9. Hosszú és rövid táv
  • chevron_right18.10. Mérethozadék
    • Példa: adattároló központok
    • Példa: „Másolj pontosan!”
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right19. Profitmaximalizálás
  • 19.1. A profit
  • 19.2. A vállalati szervezet
  • 19.3. Profit és tőzsdei érték
  • 19.4. A vállalatot korlátozó tényezők
  • 19.5. Állandó és változó tényezők
  • 19.6. Profitmaximalizálás rövid távon
  • 19.7. Komparatív statika
  • 19.8. Profitmaximalizálás hosszú távon
  • 19.9. Inverz tényezőkeresleti görbék
  • 19.10. Profitmaximalizálás és mérethozadék
  • chevron_right19.11. Kinyilvánított jövedelmezőség
    • Példa: hogyan reagálnak a farmerek az ártámogatásra?
  • 19.12. Költségminimalizálás
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right20. Költségminimalizálás
  • chevron_right20.1. Költségminimalizálás
    • Példa: költségminimalizálás speciális technológiák mellett
  • 20.2. Kinyilvánított költségminimalizálás
  • 20.3. Mérethozadék és költségfüggvény
  • 20.4. Hosszú távú és rövid távú költségek
  • 20.5. Állandó és majdnem állandó költségek
  • 20.6. Elveszett költségek
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right21. Költséggörbék
  • 21.1. Átlagos költségek
  • 21.2. Határköltségek
  • chevron_right21.3. Határköltségek és változó költségek
    • Példa: speciális költséggörbék
    • Példa: határköltségek két üzem esetén
  • 21.4. Internetes árverések költséggörbéi
  • 21.5. Hosszú távú költségek
  • 21.6. Az üzemméret diszkrét szintjei
  • 21.7. Hosszú távú határköltségek
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right22. Vállalati kínálat
  • 22.1. Piaci környezet
  • 22.2. Tiszta verseny
  • 22.3. A versenyző vállalat kínálati döntése
  • 22.4. Egy kivétel
  • chevron_right22.5. Még egy kivétel
    • Példa: operációs rendszerek árazása
  • 22.6. Az inverz kínálati függvény
  • chevron_right22.7. A profit és a termelői többlet
    • Példa: speciális költségfüggvényekhez tartozó kínálati függvények
  • 22.8. A vállalat hosszú távú kínálati görbéje
  • 22.9. Hosszú távú állandó átlagköltségek
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right23. Iparági kínálat
  • 23.1. Rövid távú iparági kínálat
  • 23.2. Rövid távú iparági egyensúly
  • 23.3. Hosszú távú iparági egyensúly
  • chevron_right23.4. Hosszú távú kínálati görbe
    • Példa: adózás hosszú és rövid távon
  • 23.5. A zérus profit értelmezése
  • chevron_right23.6. Állandó tényezők és gazdasági járadék
    • Példa: taxiengedélyek New Yorkban
  • 23.7. Gazdasági járadék
  • chevron_right23.8. Járadékszínvonal és ár
    • Példa: alkoholárusítási engedélyek
  • chevron_right23.9. Járadékpolitika
    • Példa: kormányföldek művelése
  • chevron_right23.10. Energiapolitika
    • Kétszintű olajárképzés
    • Árszabályozás
    • Jogosultsági program
  • chevron_right23.11. Szén-dioxid-kibocsátási adó vs. kvótakereskedelem
    • Az optimális szén-dioxid-kibocsátás
    • Szén-dioxid-kibocsátási adó
    • Kvótakereskedelem
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right24. A monopólium
  • 24.1. Profitmaximalizálás
  • 24.2. Lineáris keresleti görbe és a monopólium
  • chevron_right24.3. Haszonkulcsos árképzés
    • Példa: az adó hatása a monopolista vállalatra
  • 24.4. A monopóliumból fakadó hatékonyságveszteség
  • chevron_right24.5. A monopólium holttehervesztesége
    • Példa: a szabadalom optimális időtartama
    • Példa: a szabadalmak „besűrűsödése”
    • Példa: a burgonya kínálatának befolyásolása
  • 24.6. Természetes monopólium
  • chevron_right24.7. Mi okozza a monopóliumokat?
    • Példa: a gyémánt örökre szól
    • Példa: árverési érdekszövetségek
    • Példa: árrögzítés a számítógép-memóriák piacán
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right25. A monopolista viselkedés
  • 25.1. Árdiszkrimináció
  • 25.2. Elsőfokú árdiszkrimináció
  • chevron_right25.3. Másodfokú árdiszkrimináció
    • Példa: árdiszkrimináció a repülőjegyek piacán
    • Példa: a vényköteles gyógyszerek ára
  • chevron_right25.4. Harmadfokú árdiszkrimináció
    • Példa: lineáris keresleti görbék
    • Példa: az optimális árdiszkrimináció kiszámítása
    • Példa: árdiszkrimináció a tudományos folyóiratoknál
  • chevron_right25.5. Árukapcsolás
    • Példa: szoftvercsomagok
  • 25.6. Kétrészes árképzés
  • 25.7. Monopolisztikus verseny
  • 25.8. A termékdifferenciálás egy lokációs modellje
  • 25.9. Termékdifferenciálás
  • 25.10. Több fagylaltárus
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right26. Tényezőpiacok
  • 26.1. Monopólium a kibocsátás piacán
  • chevron_right26.2. Monopszónium
    • Példa: a minimálbér
  • 26.3. Az „upstream” és „downstream” monopólium
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right27. Oligopólium
  • chevron_right27.1. A stratégia megválasztása
    • Példa: árgarancia
  • chevron_right27.2. A mennyiségi vezérlés
    • A követő problémája
    • A vezérlő problémája
  • 27.3. Az árvezérlés
  • 27.4. Az árvezérlés és a mennyiségi vezérlés összehasonlítása
  • 27.5. Szimultán mennyiségi döntések
  • 27.6. Egy példa a Cournot-egyensúlyra
  • 27.7. Igazodás az egyensúlyhoz
  • 27.8. Több vállalat Cournot-egyensúlyi helyzete
  • 27.9. Szimultán ármegállapítás
  • 27.10. Összejátszás
  • chevron_right27.11. Büntető stratégiák
    • Példa: árgarancia és verseny
    • Példa: önkéntes exportkorlátozás
  • 27.12. A megoldások összehasonlítása
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right28. Játékelmélet
  • 28.1. A játék kifizetési mátrixa
  • 28.2. Nash-egyensúly
  • chevron_right28.3. Kevert stratégiák
    • Példa: „kő, papír, olló”
  • 28.4. A fogolydilemma
  • 28.5. Ismételt játékok
  • chevron_right28.6. A kartell érvényre juttatása
    • Példa: szemet szemért stratégia a légitársaságok árképzésében
  • 28.7. Szekvenciális játékok
  • 28.8. Játék belépési fenyegetéssel
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right29. Játékelméleti alkalmazások
  • 29.1. A legjobb válasz görbék
  • 29.2. Kevert stratégiák
  • chevron_right29.3. Koordinációs játékok
    • A nemek háborúja
    • A fogolydilemma
    • A biztosítékjáték
    • Gyáva nyúl
    • Hogyan koordináljunk?
  • 29.4. Versenyző játékok
  • 29.5. Az egymás mellett élés játékai
  • chevron_right29.6. Elkötelezettségi játékok
    • A béka és a skorpió
    • A kedves emberrabló
    • Amikor az erő gyengeség
    • Megtakarítás és nyugdíj
    • A késleltetés problémája
  • chevron_right29.7. Alku
    • Az ultimátumjáték
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right30. Viselkedési közgazdaságtan
  • chevron_right30.1. A keret hatása a fogyasztói elméletben
    • A járványdilemma
    • A lehorgonyzási hatás
    • Zárójelezés
    • Túl sok választási lehetőség
    • A preferenciák kiépülése
  • chevron_right30.2. Bizonytalanság
    • A kis számok törvénye
    • Pénzügyi eszközök integrálása és a veszteség elutasítása
  • chevron_right30.3. Az idő
    • Diszkontálás
    • Önfegyelem
    • Példa: túlzott önbizalom
  • chevron_right30.4. Stratégiai kölcsönhatások és társadalmi normák
    • Az ultimátumjáték
    • Méltányosság
  • 30.5. A viselkedési közgazdaságtan értékelése
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right31. A csere
  • 31.1. Az Edgeworth-négyszög
  • 31.2. Kereskedelem
  • 31.3. Pareto-hatékony elosztások
  • 31.4. Piaci kereskedelem
  • 31.5. Az egyensúly algebrája
  • 31.6. A Walras-törvény
  • chevron_right31.7. Relatív árak
    • Példa: egy számítási példa az egyensúlyra
  • 31.8. Az egyensúly létezése
  • 31.9. Egyensúly és hatékonyság
  • chevron_right31.10. A hatékonyság algebrája
    • Példa: monopólium az Edgeworth-négyszögben
  • 31.11. Hatékonyság és egyensúly
  • 31.12. Az első jóléti tétel következményei
  • 31.13. A második jóléti tétel következményei
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right32. A termelés
  • 32.1. A Robinson Crusoe-gazdaság
  • 32.2. Crusoe Rt.
  • 32.3. A vállalat
  • 32.4. Robinson problémája
  • 32.5. A kettő együtt
  • 32.6. Különböző technológiák
  • 32.7. Termelés és az első jóléti tétel
  • 32.8. Termelés és a második jóléti tétel
  • 32.9. Termelési lehetőségek
  • 32.10. Komparatív előny
  • 32.11. Pareto-hatékonyság
  • 32.12. Hajótörött Rt.
  • 32.13. Robinson és Péntek mint fogyasztók
  • 32.14. Decentralizált erőforrás-elosztás
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right33. Jólét
  • 33.1. Preferenciák aggregálása
  • 33.2. Társadalmi jóléti függvények
  • 33.3. A jólét maximalizálása
  • 33.4. Egyéniesített társadalmi jóléti függvény
  • 33.5. Igazságos elosztások
  • 33.6. Irigység és méltányosság
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
  • Függelék
• chevron_right34. Külső gazdasági hatások
  • 34.1. Dohányosok és nem dohányzók
  • 34.2. Kvázilineáris preferenciák és Coase tétele
  • chevron_right34.3. Termelési külső gazdasági hatások
    • Példa: környezetszennyezési utalványok
  • 34.4. A feltételek értelmezése
  • chevron_right34.5. Piaci jelzések
    • Példa: méhek és mandulatermesztés
  • chevron_right34.6. A közlegelő tragédiája
    • Példa: túlzásba vitt halászat
    • Példa: New England-i homárok
  • 34.7. Gépjárművek környezetszennyezése
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right35. Információtechnológia
  • 35.1. Rendszerek versenye
  • chevron_right35.2. A kiegészítő javak problémája
    • A kiegészítő javak gyártói közötti kapcsolatok
    • Példa: Apple iPod és iTunes
    • Példa: ki gyártja az iPod készüléket?
    • Példa: AdWords és AdSense
  • chevron_right35.3. Fogva tartás
    • Átváltási költségeket tartalmazó versenymodell
    • Példa: elektronikus számlafizetés
    • Példa: számhordozhatóság a mobiltelefonoknál
  • 35.4. Hálózatok külső gazdasági hatásai
  • 35.5. Hálózati külső gazdasági hatásokat tartalmazó piacok
  • chevron_right35.6. Piaci dinamika
    • Példa: hálózati külső gazdasági hatások a számítógépes szoftverek piacán
  • chevron_right35.7. A hálózati külső gazdasági hatások következményei
    • Példa: Yellow Pages
    • Példa: rádiós hirdetések
  • chevron_right35.8. Kétoldalú piacok
    • A kétoldalú piacok egy modellje
  • chevron_right35.9. A jogok kezelése
    • Példa: videokölcsönzés
  • chevron_right35.10. A szellemi tulajdon megosztása
    • Példa: kétoldalú online piacok
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_right36. Közjavak
  • 36.1. Mikor kell a közjavakról gondoskodni?
  • 36.2. A közjószág egyéni beszerzése
  • 36.3. Potyázás
  • 36.4. A közjószág különböző szintjei
  • chevron_right36.5. Kvázilineáris preferenciák és a közjavak
    • Példa: ismét a környezetszennyezésről
  • 36.6. A potyázás problémája
  • 36.7. Összevetés a magánjavakkal
  • chevron_right36.8. Szavazás
    • Példa: napirend-manipuláció
  • chevron_right36.9. A Vickrey–Clarke–Groves mechanizmus
    • A Groves-mechanizmus
    • A VCG-mechanizmus
  • chevron_right36.10. Példák a VCG-mechanizmusra
    • Vickrey-árverés
    • Clarke–Groves-mechanizmus
  • 36.11. A VCG-mechanizmus problémái
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdés
  • Függelék
• chevron_right37. Aszimmetrikus információ
  • 37.1. Tragacspiac
  • chevron_right37.2. Minőség alapú választás
    • A minőség megválasztása
  • 37.3. Kontraszelekció
  • 37.4. Erkölcsi kockázat
  • 37.5. Erkölcsi kockázat és kontraszelekció
  • chevron_right37.6. Jelzés
    • Példa: a báránybőrhatás
  • chevron_right37.7. Ösztönzők
    • Példa: vállalati szavazati jogok
    • Példa: a kínai gazdasági reformok
  • chevron_right37.8. Aszimmetrikus információ
    • Példa: az állandó megfigyelés költségei
    • Példa: a Grameen bank
  • Összefoglalás
  • Áttekintő kérdések
• chevron_rightMatematikai függelék
  • F.1. Függvények
  • F.2. Grafikonok
  • F.3. A függvények tulajdonságai
  • F.4. Inverz függvények
  • F.5. Egyenletek és azonosságok
  • F.6. Lineáris függvények
  • F.7. Változások és változási arányok
  • F.8. Meredekségek és tengelymetszetek
  • F.9. Abszolút érték és logaritmus
  • F.10. Deriváltak
  • F.11. Második deriváltak
  • F.12. A szorzási szabály és a láncszabály
  • F.13. Parciális deriváltak
  • F.14. Optimalizálás
  • F.15. Feltételes optimalizálás
• chevron_rightVálaszok
  • 1. A piac
  • 2. A költségvetési korlát
  • 3. A preferenciák
  • 4. A hasznosság
  • 5. A választás
  • 6. A kereslet
  • 7. A kinyilvánított preferencia
  • 8. A Slutsky-egyenlet
  • 9. Vétel és eladás
  • 10. Intertemporális választások
  • 11. Az aktívák piacai
  • 12. A bizonytalanság
  • 13. Kockázatos aktívák
  • 14. A fogyasztói többlet
  • 15. A piaci kereslet
  • 16. Az egyensúly
  • 17. Az árverések
  • 18. A technológia
  • 19. Profitmaximalizálás
  • 20. Költségminimalizálás
  • 21. Költséggörbék
  • 22. Vállalati kínálat
  • 23. Iparági kínálat
  • 24. A monopólium
  • 25. A monopolista viselkedés
  • 26. Tényezőpiacok
  • 27. Oligopólium
  • 28. Játékelmélet
  • 29. Játékelméleti alkalmazások
  • 30. Viselkedési közgazdaságtan
  • 31. A csere
  • 32. A termelés
  • 33. Jólét
  • 34. Külső gazdasági hatások
  • 35. Információtechnológia
  • 36. Közjavak
  • 37. Aszimmetrikus információ

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 809 5

Hal Ronald Varian korszakalkotó műve nyolc angol nyelvű kiadást ért meg, amelynek a legfrissebb magyar változatát tartja kezében az olvasó. A mű 37 fejezete bőven tartogat újdonságokat a korábbi magyar kiadásokhoz képest: a játékelméleti alkalmazásokat és a viselkedési közgazdaságtant bemutató fejezeteket, a megújult/modernizált árverésekkel foglalkozó részt, több mint 20 új példát, amelyek mindegyike valamely, a 21. század gazdasági élete által felvetett, többnyire köz ismert helyzetet ír le a közgazdasági modellek nyelvén. Mindez bizonyítja, hogy Hal Varian szellemi frissessége semmit nem kopott az évek során, s számára is kihívás a globális olvasóközönség szolgálata.

Hal Varian 1947-ben született, a kaliforniai Berkeley University professzor emeritusa. Rendszeresen publikál és nekifog A mikroökonómia középfokon újabb kiadásainak. Mindegyik kiadás hoz valami újat, izgalmasat, érdekeset, amitől a könyv továbbra is a legelismertebb mikroökonómiai tankönyvek közé tartozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varian-mikrookonomia-kozepfokon//