MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Mikroökonómia középfokon
Túl sok választási lehetőség
A hagyományos elmélet szerint minél több választási lehetőségünk van, annál jobb. Ez az állítás azonban nem veszi figyelembe a döntés költségeit. A bőség társadalmaiban a fogyasztók könnyen eltelhetnek a választási lehetőségekkel és nehéznek érzik azt, hogy döntésre jussanak.
Tartalomjegyzék
- Mikroökonómia középfokon
- Impresszum
- A fordítók előszava a negyedik magyar nyelvű kiadáshoz
- Az első magyar nyelvű kiadás előszava
- Előszó
- 1. A piac
- 1.1. A modellkészítés
- 1.2. Optimalizáció és egyensúly
- 1.3. A keresleti görbe
- 1.4. A kínálati görbe
- 1.5. Piaci egyensúly
- 1.6. Komparatív statika
- 1.7. A bérlakások elosztásának egyéb módjai
- 1.8. Melyik a legjobb eljárás?
- 1.9. A Pareto-hatékonyság
- 1.10. Összehasonlítjuk a bérlakások allokációjának különböző eljárási módjait
- 1.11. Egyensúly hosszú távon
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 1.1. A modellkészítés
- 2. A költségvetési korlát
- 3. A preferenciák
- 3.1. A fogyasztói preferenciák
- 3.2. A preferenciákkal kapcsolatos feltevések
- 3.3. A közömbösségi görbék
- 3.4. Példák a preferenciatípusokra
- 3.5. A jól viselkedő preferenciák
- 3.6. A helyettesítési határarány
- 3.7. A helyettesítési határarány más magyarázatai
- 3.8. A helyettesítési határarány viselkedése
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 3.1. A fogyasztói preferenciák
- 4. A hasznosság
- 5. A választás
- 6. A kereslet
- 6.1. Normál és alsóbbrendű javak
- 6.2. A jövedelemajánlati görbék és az Engel-görbék
- 6.3. Néhány példa
- 6.4. Közönséges javak és Giffen-javak
- 6.5. Az árajánlati görbe és a keresleti görbe
- 6.6. Néhány példa
- 6.7. Helyettesítés és kiegészítés
- 6.8. Az inverz keresleti függvény
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 6.1. Normál és alsóbbrendű javak
- 7. A kinyilvánított preferencia
- 7.1. A kinyilvánított preferencia alapgondolata
- 7.2. A kinyilvánított preferenciától a preferenciák felé
- 7.3. A preferenciák feltárása
- 7.4. A kinyilvánított preferencia gyenge axiómája
- 7.5. A WARP ellenőrzése
- 7.6. A kinyilvánított preferencia erős axiómája
- 7.7. A SARP ellenőrzése
- 7.8. Az indexszámok
- 7.9. Árindexek
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 7.1. A kinyilvánított preferencia alapgondolata
- 8. A Slutsky-egyenlet
- 8.1. A helyettesítési hatás
- 8.2. A jövedelmi hatás
- 8.3. A helyettesítési hatás előjele
- 8.4. A kereslet teljes változása
- 8.5. A változási arányok
- 8.6. A kereslet törvénye
- 8.7. Példák a jövedelmi és a helyettesítési hatásra
- 8.8. Egy másik helyettesítési hatás
- 8.9. Kompenzált keresleti görbék
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 9. Vétel és eladás
- 9.1. Nettó és bruttó kereslet
- 9.2. A költségvetési korlát
- 9.3. Az indulókészlet megváltozása
- 9.4. Változik az ár
- 9.5. Árajánlati és keresleti görbék
- 9.6. A Slutsky-egyenlet újragondolása
- 9.7. A Slutsky-egyenlet felhasználása
- 9.8. A munkakínálat
- 9.9. A munkakínálat komparatív statikája
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 9.1. Nettó és bruttó kereslet
- 10. Intertemporális választások
- 10.1. A költségvetési korlát
- 10.2. A fogyasztási preferenciák
- 10.3. Komparatív statika
- 10.4. A Slutsky-egyenlet és az intertemporális választások
- 10.5. Az infláció
- 10.6. A jelenérték – közelebbről
- 10.7. A jelenérték elemzése több időszakra
- 10.8. A jelenérték használata
- 10.9. Kötvények
- 10.10. Az adók
- 10.11. A kamatláb megválasztása
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 10.1. A költségvetési korlát
- 11. A vagyoni eszközök piacai
- 11.1. A hozadékráta
- 11.2. Az arbitrázs és a jelenérték
- 11.3. A vagyoni eszközök közötti különbségek kiegyenlítődése
- 11.4. Vagyoni eszközök fogyasztási hozadékkal
- 11.5. A vagyoni eszközök hozadékának adózása
- 11.6. Piaci buborékok
- 11.7. Alkalmazások
- 11.8. Pénzügyi intézmények
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 11.1. A hozadékráta
- 12. A bizonytalanság
- 12.1. A véletlentől függő, feltételes fogyasztás
- 12.2. Hasznossági függvények és valószínűségek
- 12.3. Várható hasznosság
- 12.4. Miért ésszerű a várható hasznosság?
- 12.5. A kockázat kerülése
- 12.6. Diverzifikáció
- 12.7. A kockázat szétterítése
- 12.8. A részvénypiac szerepe
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 13. Kockázatos vagyoni eszközök
- 14. A fogyasztói többlet
- 14.1. Egy diszkrét jószág iránti kereslet
- 14.2. Miként származtatjuk a hasznosságot a keresletből?
- 14.3. A fogyasztói többlet más magyarázatai
- 14.4. A fogyasztói többlettől a fogyasztók többletéig
- 14.5. A folytonos kereslet közelítése
- 14.6. Kvázilineáris hasznosság
- 14.7. A fogyasztói többlet változásának értelmezése
- 14.8. Kompenzációs és egyenértékű változások
- 14.9. A termelői többlet
- 14.10. Költség-haszon elemzés
- 14.11. A nyereségek és a veszteségek kiszámítása
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 14.1. Egy diszkrét jószág iránti kereslet
- 15. A piaci kereslet
- 15.1. Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- 15.2. Az inverz keresleti függvény
- 15.3. A diszkrét jószágok
- 15.4. Az extenzív és az intenzív határ
- 15.5. A rugalmasság
- 15.6. Rugalmasság és kereslet
- 15.7. Rugalmasság és árbevétel
- 15.8. Állandó rugalmasságú keresletek
- 15.9. A rugalmasság és a határbevétel
- 15.10. Határbevételi görbék
- 15.11. A jövedelemrugalmasság
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 15.1. Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- 16. Az egyensúly
- 17. Az árverések
- 18. A technológia
- 18.1. Ráfordítások és kibocsátások
- 18.2. A technológiai korlátok leíása
- 18.3. Példák a technológiatípusokra
- 18.4. A technológia tulajdonságai
- 18.5. A határtermék
- 18.6. A technikai helyettesítés aránya
- 18.7. Csökkenő határtermék
- 18.8. A csökkenő technikai helyettesítési arány
- 18.9. Hosszú és rövid táv
- 18.10. Mérethozadék
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 18.1. Ráfordítások és kibocsátások
- 19. Profitmaximalizálás
- 19.1. A profit
- 19.2. A vállalati szervezet
- 19.3. Profit és tőzsdei érték
- 19.4. A vállalatot korlátozó tényezők
- 19.5. Állandó és változó tényezők
- 19.6. Profitmaximalizálás rövid távon
- 19.7. Komparatív statika
- 19.8. Profitmaximalizálás hosszú távon
- 19.9. Inverz tényezőkeresleti görbék
- 19.10. Profitmaximalizálás és mérethozadék
- 19.11. Kinyilvánított jövedelmezőség
- 19.12. Költségminimalizálás
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 19.1. A profit
- 20. Költségminimalizálás
- 21. Költséggörbék
- 22. Vállalati kínálat
- 22.1. Piaci környezet
- 22.2. Tiszta verseny
- 22.3. A versenyző vállalat kínálati döntése
- 22.4. Egy kivétel
- 22.5. Még egy kivétel
- 22.6. Az inverz kínálati függvény
- 22.7. A profit és a termelői többlet
- 22.8. A vállalat hosszú távú kínálati görbéje
- 22.9. Hosszú távú állandó átlagköltségek
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 22.1. Piaci környezet
- 23. Iparági kínálat
- 23.1. Rövid távú iparági kínálat
- 23.2. Rövid távú iparági egyensúly
- 23.3. Hosszú távú iparági egyensúly
- 23.4. Hosszú távú kínálati görbe
- 23.5. A zérus profit értelmezése
- 23.6. Állandó tényezők és gazdasági járadék
- 23.7. Gazdasági járadék
- 23.8. Járadékszínvonal és ár
- 23.9. Járadékpolitika
- 23.10. Energiapolitika
- 23.11. Szén-dioxid-kibocsátási adó vs. kvótakereskedelem
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 23.1. Rövid távú iparági kínálat
- 24. A monopólium
- 25. A monopolista viselkedés
- 25.1. Árdiszkrimináció
- 25.2. Elsőfokú árdiszkrimináció
- 25.3. Másodfokú árdiszkrimináció
- 25.4. Harmadfokú árdiszkrimináció
- 25.5. Árukapcsolás
- 25.6. Kétrészes árképzés
- 25.7. Monopolisztikus verseny
- 25.8. A termékdifferenciálás egy lokációs modellje
- 25.9. Termékdifferenciálás
- 25.10. Több fagylaltárus
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 25.1. Árdiszkrimináció
- 26. Tényezőpiacok
- 27. Oligopólium
- 27.1. A stratégia megválasztása
- 27.2. A mennyiségi vezérlés
- 27.3. Az árvezérlés
- 27.4. Az árvezérlés és a mennyiségi vezérlés összehasonlítása
- 27.5. Szimultán mennyiségi döntések
- 27.6. Egy példa a Cournot-egyensúlyra
- 27.7. Igazodás az egyensúlyhoz
- 27.8. Több vállalat Cournot-egyensúlyi helyzete
- 27.9. Szimultán ármegállapítás
- 27.10. Összejátszás
- 27.11. Büntető stratégiák
- 27.12. A megoldások összehasonlítása
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 28. Játékelmélet
- 29. Játékelméleti alkalmazások
- 30. Viselkedési közgazdaságtan
- 31. A csere
- 31.1. Az Edgeworth-négyszög
- 31.2. Kereskedelem
- 31.3. Pareto-hatékony elosztások
- 31.4. Piaci kereskedelem
- 31.5. Az egyensúly algebrája
- 31.6. A Walras-törvény
- 31.7. Relatív árak
- 31.8. Az egyensúly létezése
- 31.9. Egyensúly és hatékonyság
- 31.10. A hatékonyság algebrája
- 31.11. Hatékonyság és egyensúly
- 31.12. Az első jóléti tétel következményei
- 31.13. A második jóléti tétel következményei
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 31.1. Az Edgeworth-négyszög
- 32. A termelés
- 32.1. A Robinson Crusoe-gazdaság
- 32.2. Crusoe Rt.
- 32.3. A vállalat
- 32.4. Robinson problémája
- 32.5. A kettő együtt
- 32.6. Különböző technológiák
- 32.7. Termelés és az első jóléti tétel
- 32.8. Termelés és a második jóléti tétel
- 32.9. Termelési lehetőségek
- 32.10. Komparatív előny
- 32.11. Pareto-hatékonyság
- 32.12. Hajótörött Rt.
- 32.13. Robinson és Péntek mint fogyasztók
- 32.14. Decentralizált erőforrás-elosztás
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- Függelék
- 32.1. A Robinson Crusoe-gazdaság
- 33. Jólét
- 34. Külső gazdasági hatások
- 35. Információtechnológia
- 35.1. Rendszerek versenye
- 35.2. A kiegészítő javak problémája
- 35.3. Fogva tartás
- 35.4. Hálózatok külső gazdasági hatásai
- 35.5. Hálózati külső gazdasági hatásokat tartalmazó piacok
- 35.6. Piaci dinamika
- 35.7. A hálózati külső gazdasági hatások következményei
- 35.8. Kétoldalú piacok
- 35.9. A jogok kezelése
- 35.10. A szellemi tulajdon megosztása
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdések
- 35.1. Rendszerek versenye
- 36. Közjavak
- 36.1. Mikor kell a közjavakról gondoskodni?
- 36.2. A közjószág egyéni beszerzése
- 36.3. Potyázás
- 36.4. A közjószág különböző szintjei
- 36.5. Kvázilineáris preferenciák és a közjavak
- 36.6. A potyázás problémája
- 36.7. Összevetés a magánjavakkal
- 36.8. Szavazás
- 36.9. A Vickrey–Clarke–Groves mechanizmus
- 36.10. Példák a VCG-mechanizmusra
- 36.11. A VCG-mechanizmus problémái
- Összefoglalás
- Áttekintő kérdés
- Függelék
- 36.1. Mikor kell a közjavakról gondoskodni?
- 37. Aszimmetrikus információ
- Matematikai függelék
- F.1. Függvények
- F.2. Grafikonok
- F.3. A függvények tulajdonságai
- F.4. Inverz függvények
- F.5. Egyenletek és azonosságok
- F.6. Lineáris függvények
- F.7. Változások és változási arányok
- F.8. Meredekségek és tengelymetszetek
- F.9. Abszolút érték és logaritmus
- F.10. Deriváltak
- F.11. Második deriváltak
- F.12. A szorzási szabály és a láncszabály
- F.13. Parciális deriváltak
- F.14. Optimalizálás
- F.15. Feltételes optimalizálás
- F.1. Függvények
- Válaszok
- 1. A piac
- 2. A költségvetési korlát
- 3. A preferenciák
- 4. A hasznosság
- 5. A választás
- 6. A kereslet
- 7. A kinyilvánított preferencia
- 8. A Slutsky-egyenlet
- 9. Vétel és eladás
- 10. Intertemporális választások
- 11. Az aktívák piacai
- 12. A bizonytalanság
- 13. Kockázatos aktívák
- 14. A fogyasztói többlet
- 15. A piaci kereslet
- 16. Az egyensúly
- 17. Az árverések
- 18. A technológia
- 19. Profitmaximalizálás
- 20. Költségminimalizálás
- 21. Költséggörbék
- 22. Vállalati kínálat
- 23. Iparági kínálat
- 24. A monopólium
- 25. A monopolista viselkedés
- 26. Tényezőpiacok
- 27. Oligopólium
- 28. Játékelmélet
- 29. Játékelméleti alkalmazások
- 30. Viselkedési közgazdaságtan
- 31. A csere
- 32. A termelés
- 33. Jólét
- 34. Külső gazdasági hatások
- 35. Információtechnológia
- 36. Közjavak
- 37. Aszimmetrikus információ
- 1. A piac
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 809 5
Hal Ronald Varian korszakalkotó műve nyolc angol nyelvű kiadást ért meg, amelynek a legfrissebb magyar változatát tartja kezében az olvasó. A mű 37 fejezete bőven tartogat újdonságokat a korábbi magyar kiadásokhoz képest: a játékelméleti alkalmazásokat és a viselkedési közgazdaságtant bemutató fejezeteket, a megújult/modernizált árverésekkel foglalkozó részt, több mint 20 új példát, amelyek mindegyike valamely, a 21. század gazdasági élete által felvetett, többnyire köz ismert helyzetet ír le a közgazdasági modellek nyelvén. Mindez bizonyítja, hogy Hal Varian szellemi frissessége semmit nem kopott az évek során, s számára is kihívás a globális olvasóközönség szolgálata. Hal Varian 1947-ben született, a kaliforniai Berkeley University professzor emeritusa. Rendszeresen publikál és nekifog A mikroökonómia középfokon újabb kiadásainak. Mindegyik kiadás hoz valami újat, izgalmasat, érdekeset, amitől a könyv továbbra is a legelismertebb mikroökonómiai tankönyvek közé tartozik.
Hivatkozás: https://mersz.hu/varian-mikrookonomia-kozepfokon//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
