Korrupció
Büntetés, integritás, kompetencia
7. melléklet
Kompetencia | Definíció |
---|---|
A folyamat végigkövetése | Képesség adott ügymenet vagy az ügy folyamatának nyomon követésére (monitoringjára) az iktatástól a jogerőre emelkedésig (postázásig). |
Alaposság | Adott feladat teljes körű, gondos – ha kell, részletekbe menő – körültekintő és megfontolt végzésének képessége. |
Becsületesség |
Adott feladat megbízható, lelkiismeretes és (erkölcsi) elvárásoknak megfelelő végzésének képessége. |
Csapatmunka | Másokkal együtt a csoport tagjaként közös feladatok és célok végzésének képessége. |
Döntési képesség | Döntéshozatal képessége, amely magában foglalja adott ügy, probléma vagy lehetőség azonosítását, megértését, a körülmények vagy környezet mérlegelését, valamint adott döntés szempontjából releváns tényezők mérlegelését és a lehetséges következmények megítélését. |
Együttműködési készség | Képesség adott szervezeten vagy szervezeti egységen belül a másokkal való kapcsolat kialakítására, fenntartására és közös tevékenységben (feladatban) való aktív részvételre. |
Emberekkel bánni tudás | Képesség, amely lehetővé teszi, hogy adott személy (vezető, ügyintéző) másokat adott cél érdekében mozgósítson, különböző természetű vagy ellenérdekű embereket adott ügynek megnyerjen, illetve manipuláljon. |
Empátia (mások megértése) | Mások megértésének képessége. Képesség, amelynek segítségével adott személy képes mások problémáit, helyzetét, érzelmeit felismerni és megérteni, illetve mások helyzetébe beleélni magát. |
Eredmény- központúság | Képesség olyan teljesítmény kifejtésére, amelyben adott személy az ügy végső következményére vagy a tevékenység céljára összpontosítva cselekszik. |
Felelősség vállalása | Képesség adott tevékenység vállalásából származó következmények viselésére (vö. elszámoltathatóság). |
Hibából tanulás | Képesség a helytelen megközelítés vagy cselekvés (például hibás döntés) felismerésére, belátására, következtetések levonására, és azonos vagy hasonló helyzet előfordulása esetén a szükséges korrekció elvégzésére. |
Igazságosság |
Képesség a helyes eljárásnak mint erkölcsi kritériumoknak megfelelő ügyintézésre, döntéshozatalra vagy méltányos hozzáállás tanúsítására. |
Információelemzés | Képesség a folyamatban levő eljáráshoz, tevékenységhez rendelkezésre álló információk azonosítására, vizsgálatára és kiértékelésére. |
Információfeldolgozás képessége | Képesség az információk azonosítására, gyűjtésére, felhasználására, kiértékelésére, rögzítésére és tárolására. |
Innovatív készség | Képesség a munkával összefüggő problémák vagy lehetőségek újszerű megközelítésére, megoldásokra és új módon való kezelésükre. |
Integritás (a felmérésben a könyvnél szűkebb értelmezés) | Képesség a társadalmi, etikai és szervezeti normák befogadására és normáknak megfelelő viselkedésre. |
Jövőorientáltság | Képesség a perspektivikus látásmódra, a távlatokban gondolkodásra és az ennek megfelelő cselekvésre. |
Képességek fejlesztése | Képesség adott személy készségeinek, jártasságainak és attitűdjeinek fejlesztésére (megtervezésére, fejlődésének elősegítésére, a követelményeknek vagy elvárásoknak megfelelő változtatására). |
Kezdeményezőképesség | Képesség, proaktív hozzáállás (magatartás) adott helyzetben alkalmak, lehetőségek kihasználására adott cél teljesítése érdekében külön ösztönzés nélkül. |
Kitartás | Képesség a kívánt cél elérése érdekében az akaratot és energiát az ügy/feladat elvégzéséig vagy ésszerű időtartamon át adott ügyre vagy feladatra összpontosítani. |
Kockázatképesség | Képesség cselekvés kezdeményezésére olyan helyzetben, amikor a cselekvés kimenete nemcsak előny, hanem hátrány is lehet. |
Kommunikáció (befolyásolás) | Képesség mások meggyőzésére, gondolkodásának, cselekvésének irányítására, módosítására vagy megváltoztatására közvetítő eszközök, módszerek vagy információ felhasználásával. |
Konfliktuskezelés |
Képesség ellentmondásos helyzetben interperszonális stílus vagy módszer használatára, amelynek segítségével a személyek közötti konfliktus (ellentmondás) hatásosan oldódik, enyhül vagy megszűnik. |
Következetesség |
Képesség belsőleg ellentmondásmentes, a tárgyi követelményeknek megfelelő gondolkodásra vagy munkavégzésre. |
Kreativitás | Képesség hagyományostól eltérő, alternatív, újszerű vagy innovatív megközelítésre, megoldásokra vagy lehetőségek meglátására. |
Kritikus szemlélet |
Képesség a logikai következetlenségek, hibák vagy belső ellentmondások feltárására. |
Lehetőségek feltárása | Képesség a szervezettel, tevékenységgel vagy ügymenettel kapcsolatos kedvező alkalmak, lehetőségek, esélyek (opportunitások), illetve előnyös (alternatív) megoldási módozatok kigondolására, felismerésére és feltárására. |
Logikus gondolkodás |
Képesség adott ügyhöz vagy ügyvitelhez kapcsolódó információk között meglévő összefüggések felismerésére, értelmezésére, elemzésére és következtetések levonására az ügymenetnek vagy munkafolyamatnak megfelelően. |
Más emberek motiválása | Képesség másoknál a teljesítés igényét kiváltani; képesség mások ösztönzésére, – akár azok motivációival, szándékaival szemben is. |
Megbízhatóság | Képesség, amely lehetővé teszi, hogy adott személy a munkavégzés során az erkölcsi normáknak és szabályoknak megfelelően viselkedik, illetve a munkaköri előírásokat és jogszabályokat a várakozásoknak megfelelően betartja. |
Munkához való hozzáállás | Képesség a feladatok ellátásának (munkavégzés) minőségét befolyásoló magatartás kifejtésére. |
Önuralom | Képesség az indulatok tudatos megfékezésére; képesség, amelynek segítségével adott személy a számára kiélezett helyzetben nem ösztönösen viszonyul a másikhoz, hanem képes visszafogni magát és megfontolni cselekedetét. |
Precizitás (pontosság a munkában) | Munkavégzéssel kapcsolatos képesség, amely magában foglalja a munka, feladat vagy ügy hibátlan, elvárt módon és határidőre történő teljesítését. |
Problémamegoldó készség | Munkavégzéssel kapcsolatos képesség; a problémák azonosításának, a lehetséges megoldások megtalálásának, meghatározásának és a problémák eredményes megoldásának képessége. |
Pszichológiai érzék | Készség vagy beállítódás interperszonális helyzetekben (többnyire konfliktusos helyzetekben, ügyfélfogadáskor, tárgyaláson, párbeszédben stb.) a helyzetnek megfelelő vagy a helyzetet kezelő magatartás tanúsítására. |
Rugalmas gondolkodás |
Képesség a gondolkodás, a szellemi tevékenység szituációnak megfelelő módosítására. |
Stratégiai gondolkodás | Képesség logikai feltételek, tények, valamint erőforrások és körülmények figyelembevételével a megszerzett információk hosszú távú céloknak vagy víziónak megfelelő feldolgozására és alternatívák kidolgozására. |
Stressztűrés |
Képesség a munkával összefüggő stresszhelyzetek kezelésére anélkül, hogy változna a teljesítmény. |
Szakmai ismeret | Képesség az elméleti, tárgyi (szakmai) és technikai tudás adott pozíciónak (munkakörnek) megfelelő szintű megszerzésére. |
Számszerűsítési készség | Képesség az ügymenet (ügyvitel, ügyintézés) során az intézkedések, eredmények számszerű, mérhető formában való megjelenítésére. |
Teljesítménymotiváció | Képesség magas szintű aktivitás kifejtésére, teljesítmény elérésére belső ösztönzés alapján. |
Teljesítőképesség | Képesség a szervezeti, szervezeti egységgel vagy üggyel kapcsolatban megfogalmazott célok elérésére. |
Tisztesség | Képesség az interperszonális kapcsolatokban az erkölcsös viselkedésre, az ügyintézés során az elvárt vagy előírt munkaköri normáknak megfelelő viselkedésre. |
Utasítások megértésének képessége | Képesség az utasítások pozíciónak megfelelő felfogására (fogadására, feldolgozására és értelmezésére). |
Ügyfél-orientáltság | Képesség az ügyfelek igényeinek, elvárásainak azonosítására, ügyfélkapcsolatok kialakítására és fenntartására, valamint az ügyfelek részére szolgáltatások nyújtására. |
Vezetési technikák | Képesség a helyzetnek megfelelő vezetési módszerek és technikák alkalmazására. |
Tartalomjegyzék
- Korrupció Büntetés, integritás, kompetetncia
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés
- I. A korrupció jellemzői, okai, az ellene folytatott küzdelem irányai és színterei
- 1. A korrupció fogalma és jellemzői
- 2. A korrupció forrásvidéke
- 2.1. Világtérkép alapján
- 2.2. Hazai tájakon
- 2.2.1. Az állami, önkormányzati vagyon és közszolgáltatási jogok privatizációja
- 2.2.2. Állami beruházások
- 2.2.3. Állami támogatások
- 2.2.4. Európai uniós támogatás
- 2.2.5. Közbeszerzések
- 2.2.6. Választási és pártfinanszírozás
- 2.2.7. Állami igazgatási, hatósági engedélyezések, ellenőrzések
- 2.2.8. A korrupció tipikus eseteinek modelljei és szereplői
- 2.2.1. Az állami, önkormányzati vagyon és közszolgáltatási jogok privatizációja
- 2.1. Világtérkép alapján
- 3. A korrupciós kihívások, különös tekintettel az INTOSAI, a számvevőszékek szerepvállalására
- 4. A korrupció Elleni küzdelem színterei
- 4.1. A nemzetközi szervezetek korrupcióellenes tevékenysége
- 4.2. Néhány ország korrupcióellenes gyakorlatának fő jellemzői
- 4.3. A nem kormányzati szervezetek korrupcióellenes tevékenysége
- II. A holland integritási metodológia és magyar alkalmazása
- 5. A holland metodológia törvényi és intézményi alapjai
- 6. Kockázatelemzés és értékelési módszertan
- 6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői
- 6.2. Kockázatelemzés
- 6.3. Értékelési módszertan
- 6.3.1. Az értékelési módszertan vázlatos ismertetése
- 6.3.2. A veszélyeztetettség és a kockázatok felmérése
- 6.3.3. Az integritásirányítási rendszer fejlettségi szintjének értékelése
- 6.3.3.1. A fejlettségi szint definíciója
- 6.3.3.2. Az intézkedések csoportjai
- 6.3.3.3. Az integritásirányítási rendszeren belüli csoportok részletes ismertetése
- 6.3.3.3.1. Jogszabályok és egyéb szabályok
- 6.3.3.3.2. Felelősségek
- 6.3.3.3.3. Hivatali szervezet és belső kontrollok
- 6.3.3.3.4. Biztonság
- 6.3.3.3.5. Értékek és normák
- 6.3.3.3.6. Integritással kapcsolatos tudatosság
- 6.3.3.3.7. A vezetés hozzáállása
- 6.3.3.3.8. Szervezeti kultúra
- 6.3.3.3.9. Új alkalmazottak felvétele és kiválasztása
- 6.3.3.3.10. Integritással kapcsolatos szabálysértések kezelése
- 6.3.3.3.11. Szabályozási keret
- 6.3.3.3.12. Veszélyeztetettség/kockázatelemzés
- 6.3.3.3.13. Elszámolási kötelezettség
- 6.3.3.3.14. Ellenőrzés és monitoring
- 6.3.3.3.1. Jogszabályok és egyéb szabályok
- 6.3.3.1. A fejlettségi szint definíciója
- 6.3.4. Eltéréselemzés
- 6.3.5. Integritással kapcsolatos kockázatok feltérképezése
- 6.3.6. A kockázatelemzés, kockázatitérkép-készítés megvalósítási stratégiája
- 6.3.1. Az értékelési módszertan vázlatos ismertetése
- 6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői
- 7. A holland számvevőszék integritást támogató tevékenysége
- 8. Integritási esettanulmányok a magyar közigazgatásban
- 9. Javaslatok a korrupció elleni küzdelem magyar keretrendszerére
- 9.1. Általános kiinduló tapasztalatok
- 9.2. A korrupció elleni küzdelem integritásirányítási rendszere
- 9.2.1. Az integritásirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények
- 9.2.2. Az integritásirányítási rendszer logikai-elméleti összefüggései
- 9.2.3. Az integritásirányítási rendszerben együttműködő hazai intézmények szervezeti rendszere és feladatai
- 9.2.4. Az Állami Számvevőszék szerepvállalása a korrupció elleni rendszer alkalmazásában
- 9.2.5. Az integritás erősítése mint a közigazgatási szervezet korszerűsítése
- 9.2.6. A kormány Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programja
- 9.2.1. Az integritásirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények
- 9.1. Általános kiinduló tapasztalatok
- III. Az integritás kompetencia alapú erősítése
- 10. A kompetenciaszemlélet és alkalmazásának irányai
- 11. A kompetencia és az integritás kapcsolatának megteremtése
- 12. Két empirikus önkormányzati vizsgálat eredményei
- 13. Javaslatok a kompetencia menedzsment integritás célú alkalmazására
- Felhasznált irodalom
- Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 771 5
Az egész társadalmat megkárosító korrupció elleni küzdelemben - hiszen a korrupt személyek a köz
vagyonát csökkentik - napjainkban előtérbe került a korrupció megelőzése, ehhez kapcsolódóan
pedig a veszélyeztetett személyek és szervezetek feddhetetlenségének, integritásának erősítése.
Ennek érdekében biztosítani kell az egyéni képességek, készségek és szakmai felkészültség összhangját,
vagyis a megfelelő kompetenciákat. Ezen felül meggyőződésem, hogy a korrupció elleni
küzdelem elképzelhetetlen az erkölcsi alapok folyamatos megerősítése nélkül. Jelen könyv a fenti
folyamat tudományos igényű feldolgozását nyújtja. Nemcsak a nemzetközi szervezetek és az egyes
országok gyakorlati esetekkel illusztrált példáit mutatja be, hanem merít az elmúlt években egyre
gyarapodó magyarországi eszköztárból is. Kiemelendő, hogy a könyv az integritás és a kompetencia
fejlesztését, erősítését szorgalmazó fő mondanivalója összhangban van az ilyen irányú kormányzati
célkitűzésekkel, így tartalmas szakirodalmi munkaként jó szívvel ajánlható nemcsak a gyakorlati szakemberek,
de a közigazgatás fejlesztésének ügye iránt érdeklődő minden olvasó számára. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szerencsés pillanat, amikor egy jelentős kutatási eredmény és annak gyakorlati alkalmazása találkozik.
Meggyőződésem, hogy magas színvonalú alapmű kerül mindazok kezébe, akik gyakorlati eszközökhöz
szeretnének jutni a korrupció elleni küzdelemhez, vagy akár csak érdeklődnek az ilyen jelenségek
„természetrajza" iránt. Báger Gusztáv professzor az Állami Számvevőszék keretében - jórészt
irányításával - végzett kutatások alapján a legalkalmasabb időben írt könyvet a korrupció ellen folytatott
küzdelem irányairól. A szerző a „büntetésről" a hangsúlyt - a nemzetközi tapasztalatokkal
összhangban - a megelőzésre, az integritás kultúrájának erősítésére és - új irányt mutatva - a kompetenciaszemlélet alkalmazására javasolja helyezni. E könyv hivatott arra, hogy hiánypótló szakkönyvként
és tananyagként segítse hazánkban a korrupció elleni fellépést, a megelőzését szolgáló
gyakorlat meghonosítását. Kovács Árpád a Szegedi Tudományegyetem professzora
Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-korrupcio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero