Muraközy László (szerk.)

Földobott kő?

Tények és tendenciák a 21. században

Az egyensúlyhiány kialakulása (a „flow” probléma), 2001–2008

A „devizahitelezés” nem speciálisan magyar jelenség, azaz megjelenése és felfutása nem magyarázható kizárólag országspecifikus jellemzőkkel. Az úgynevezett „pénzügyi dollarizáció” a fejlődő országok jól ismert jelensége (a kiinduló klasszikusnak Calvo 1999-es tanulmányát szokás tekinteni), és közismert következménye, hogy ezekben az országokban a leértékelődést követően nagyobb a bankválságok valószínűsége, lassabb és nagyobb volatilitású a gazdasági növekedés, a pénzügyi közvetítés kevésbé mély (lásd pl. Nicolo–Honohan–Ize, 2005; Levy Yeyati 2005). Később számosan vizsgálták, nemcsak a dél-amerikai és a kelet-ázsiai országokat, hanem a kelet-európai úgynevezett „pénzügyi euroizáció” kérdéskörét is. (Többek között: Ize–Levy Yeyati, 2003; Ize, 2005; Backé–Zumer, 2005; Basso–Calvo-Gonzalez–Jurgilas, 2007; Luca–Petrova, 2008; Rosenberg–Tirpák, 2008; Neanidis–Savva, 2009; Zettelmeyer–Nagy–Stephen, 2010; EBCI, 2011; Banai–Király–Várhegyi, 2010; Bethlendi, 2011.) A korábbi tanulmányok elsősorban a betét oldali „dollarizációt” vizsgálták. A későbbi elemzések, így szinte valamennyi Kelet-Európát vizsgáló tanulmány már egyaránt vizsgálja a betét és hitel oldali euroizációt, sőt, kimutatták a kelet-európai euroizáció azon sajátosságát, hogy számos országban ellentétesen mozgott a betétek és hitelek euroizációja (Basso–Calvo-Gonzalez–Jurgilas, 2007, 37.).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 841 5

Gazdaság

Könyvünk az Akadémiai Kiadó Gazdaságpolitikai kerekasztal soroza tának immár az ötödik kötete. A sorozat 2011¬ben Akadémiai Nívódíjban részesült. Az első könyv, Fecseg a felszín és hallgat a mély címmel, azt vizsgálta, hogyan siklott ki a magyar rendszerváltás sokat ígérő folyamata a kétezres évek elejére. A második kötet A jelen a jövő múltja címmel előre tekintett, a lehetséges utakat, pályákat kereste és vázolta fel, illetve az előrehaladást gátló „csapdákat", elkerülendő zsákutcákat elemezte. A harmadik kötet Válságban és válság nélkül címmel a nemzetközi pénzügyi vihar körülményeit is mérlegelve jelezte, hogy Magyarország tovább sodródik az európai főáramlattól való lemaradás felé. A negyedik könyv, 20 év múlva. Vissza a jövőbe címmel, az elmúlt két évtized tanulságai alapján, az előttünk álló lehetőségeket és követendő irányokat elemezte.

Jelen kötetünk továbblépett Magyarország helyzetének és a hazánknak irányadó és meghatározó európai környezet elemzésében. Benczes István, Csaba László, Győrfy Dóra, Muraközy László, valamint a Király Júlia-Banai Ádám, Tóth István György-Keller Ádám és Török Ádám-Kovács Bernadett szerzőpárosok most is hosszabb távú közelítésben, történelmi és nemzetközi összefüggéseibe helyezve elemzik Magyarország helyzetét, tárják fel a gazdaság, a társadalom, a gazdaságpolitika különböző rétegeit, ahogyan ezt a Tények és tendenciák a 21. században alcím is jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-foldobott-ko//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero