Tartalomjegyzék

• Jövőkutatás az innovációért
• Impresszum
• Lektori előszó 1.
• Lektori előszó 2.
• Bevezetés
• chevron_right1. fejezet • A jövőkutatás nemzetközi fejlődéstörténete
  • A jövőkutatás kezdetei az 1910-es és 1940-es évek között
  • A jövőkutatás tudománnyá válása az 1950-es, 1960-as években
  • A globalizáció és a transzformációk korszaka az 1970-es években
  • A jövőkutatás érett tudománnyá válása az 1980-as, 1990-es években
  • Foresight és futures literacy a 21. században
  • Jövőbeli kutatási irányok
  • Következtetések
• chevron_right2. fejezet • A jövőkutatás céljai, feltételezései és alapvetései
  • chevron_rightA jövőkutatás céljai
    • A lehetséges jövők tanulmányozása
    • A kívánatos jövők meghatározása
    • A valószínű jövők meghatározása
    • A megvalósítható jövők azonosítása
    • A gyenge jelek azonosítása
    • A vadkártyák azonosítása
    • Jövőképek alkotása és elemzése
    • A jövőkutatás tudásbázisának ismerete
    • A jövőkutatás etikai alapjainak ismerete
    • A múlt interpretálása és a jelen orientálása
    • A tudás és az értékek integrálása a társadalmi cselekedetek kialakításához
    • A demokratikus participáció erősítése a jövő alakítása érdekében
  • chevron_rightA jövőkutatás feltételezései
    • A jövő példátlan
    • Nincs egyetlen jövő
    • Nincsenek jövőtények
    • Bizonyos jövők jobbak, mint mások
    • A jövőről való gondolkodás az emberi cselekedetek alapja
    • A jövő ismerete a leghasznosabb tudás az egyéni és kollektív boldoguláshoz
    • A jövő megismerhetősége a reflexív jövőtudás-teremtésben rejlik
    • A jövő nyitott és nem predeterminált
    • A jövő felgyorsul
    • A jövő meglepő
    • A jövőbeli kimenetelek többé-kevésbé befolyásolhatók emberi és kollektív cselekedetek által
    • Az idő egyirányú és visszafordíthatatlan, de finomstruktúrával rendelkezik
    • A döntéseknek hosszú távú következményei is vannak
    • Az emberek kreatív projektkövetők
    • A jövőre állítások fogalmazhatók meg
  • chevron_rightA jövőkutatás alapvetései
    • A jövőkutatás komplex
    • A jövőkutatás holisztikus és transzdiszciplináris szemlélettel rendelkezik
    • A jövőkutatás szkeptikus
    • A jövőkutatás közösen biztosított diverzitás
    • A jövő jelen idejű
    • A társadalmat várakozások és döntések alakítják
    • A jövőalternatívák preferálása objektív értékítéleteken alapul
    • A jövőkutatás befelé és kifelé irányul
    • Bármely jövőre vonatkozó hasznos ötletnek nevetségesnek kell tűnnie
    • A jövő a változásokon keresztül alakítható
    • A jövőkutatás különbözik a tervezéstől
    • A jövőkutatás megelőzi a stratégiaalkotást és szorosan kapcsolódik hozzá
    • A jövő alakítása közös felelősség
    • A jövőtudás megbízhatósága külső és belső validáción alapul
  • Következtetések
• chevron_right3. fejezet • A jövőkutatás elméleti és episztemológiai alapjai
  • A pozitivizmus irányzata
  • A posztpozitivizmus és a posztmodernizmus
  • A kritikai realizmus
  • Az evolúciós irányzat
  • A posztnormál megközelítés
  • A metamodernizmus irányzata
  • Integrált jövőkutatás
  • Következtetések
• chevron_right4. fejezet • Jövőtudás-teremtés és -hasznosítás
  • A futures literacy fogalmi háttere
  • chevron_rightA futures literacy keretrendszer
    • Az ontológiai perspektíva
    • Az episztemológiai perspektíva
    • Az előretekintő feltételezések klaszterei
  • chevron_rightA futures literacy laboratóriumok
    • Az FLL folyamata és dimenziói
    • Az FLL viszonya a foresight keretekhez
    • Az FLL-ek kialakítási szempontjai
  • Következtetések
• chevron_right5. fejezet • A jövőkutatás módszertana
  • chevron_rightA jövőkutatási módszerek összefoglalása
    • Környezetvizsgálat
    • Delphi-módszer
    • Jövőkerék
    • Trendhatás-elemzés
    • Kölcsönhatás módszer
    • Jövősokszög
    • Helyettesítő elemzés
    • Káoszvizsgálat
    • Döntésmodellezés
    • Robusztus döntéshozatal
    • Statisztikai és gépi tanulási modellezés
    • Ágens modellezés
    • Előrejelzési piacok
    • Többféle perspektíva elemzés
    • Jövőképalkotás
    • Rendszerelemzés
    • Morfológiai elemzés
    • Technológiai sorrendelemzés
    • Jövőorientált technológiaelemzés
    • Szcenárió módszer
    • Participatív módszerek
    • Backcasting
    • Anomáliafeloldás
    • Relevancia fák
    • Causal layered analysis
    • Tudományos-technológiai roadmapping
    • Rendszerdinamika
    • Horizon scanning
    • Szimulációk és játékok
    • Zseniális előrejelzés, intuíció és vízió
  • Módszerkombinációk
  • Következtetések
• chevron_right6. fejezet • A magyar jövőkutatás általános fejlődéstörténete és a jövőkutatás oktatása
  • A magyar jövőkutatás kialakulása, motivációi, előtörténete és szakaszolása
  • Az intézményesült magyar jövőkutatás szervezeti alakulása
  • chevron_rightA jövőkutatás művelése a Magyar Tudományos Akadémia keretei között
    • A Jövőkutatási Bizottság 1976–2011 között
    • A Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság 2012-től
  • chevron_rightA jövőkutatás oktatása Magyarországon
    • A jövőkutatás oktatása a hazai egyetemeken
    • A bolognai folyamat keretei és a PhD-képzés
    • Nemzetközi együttműködés a jövőkutatás oktatása terén
    • Tananyagellátás
  • A magyar jövőkutatás nemzetközi kapcsolatai
  • chevron_rightHazai és nemzetközi konferenciák a hazai jövőkutatók szervezésében
    • Magyar jövőkutatási konferenciák (1972–2018)
    • Hazai rendezésű nemzetközi konferenciák (2001–2003)
    • Hazai rendezésű európai regionális tanácskozás (1987)
    • Hazai rendezésű WFSF konferenciák (1990, 2005)
  • Következtetések
• chevron_right7. fejezet • A magyar jövőkutatás első szakaszának kutatási témái és tudományos eredményei 1968 és 1989–1990 között
  • chevron_rightAz első szakasz kutatási témái és tudományos eredményei
    • A jövőkutatás tudományát megalapozó szakkönyvek
    • Összefoglaló tanulmánykötetek a magyar jövőkutatás első szakaszából
    • Jövőkutatási fejlődéstanulmányok
    • Tervezéssel, előrejelzéssel és modellezéssel foglalkozó tanulmányok
    • Környezeti modellezés
    • Az oktatástechnológia jövője
    • A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűnözés jövőbeli alakulása
  • Következtetések
• chevron_right8. fejezet • A magyar jövőkutatás második szakasza 1989–1990 és a 2010-es évek között
  • A korszak legfontosabb kihívásai és a jövőkutatás megújulása
  • chevron_rightA magyar jövőkutatás második szakaszának tudományos eredményei
    • Káoszelmélet és káoszvizsgálatok a hazai jövőkutatásban
    • Jövőorientáltság-vizsgálatok
    • Komplex jövőképek
    • Technológiai foresight és innovációpolicy-alkotás Magyarországon
    • Foresight módszerek és gyakorlatok a COST A22 fényében
    • Globalizációs és transzformációs kutatások
    • Stratégiaalkotási tanulmányok
    • Változás és jövő
    • Participatív jövőkutatás Magyarországon
    • Szakképzés és jövő
    • Fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások a második szakaszban
    • A prediktív modellezés módszertani fejlesztése
  • Következtetések
• chevron_right9. fejezet • A magyar jövőkutatás továbbfejlődése és tudományos eredményei a 2010-es, 2020-as években
  • chevron_rightA hazai jövőkutatás tudományos eredményei 2010–2024 között
    • A felsőoktatás jövője – A jövő szerepe a felsőoktatásban
    • Környezeti foresight
    • Fenntarthatósági átmenet kutatások
    • Vállalati foresight és stratégiaalkotás
    • A társadalom jövőjével kapcsolatos kutatások
    • Innovációs kutatások
    • Orvos-egészségügyi jövőkutatás
    • Interaktív jövőkutatás
    • A jövőkutatás paradigmái
    • State of the Future Index (SOFI) és Future Outside and Inside (FOI) elemzések
    • Regionális foresight
    • Körforgásos gazdaság és életciklus elemzések
    • Jövőorientáltság-vizsgálatok a harmadik szakaszban
    • Összefoglaló tanulmányok
  • Következtetések
• Összefoglalás
• Rövidítések jegyzéke
• Felhasznált irodalom
• Summary

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 852 1

Ebben a jubileumi kötetben máig tartó időutazásra teszünk kísérletet. A világgazdaság néhány kiválasztott területének kutatási eredményeit követjük nyomon az 1970-es és 1980-as évektől napjainkig. A kötetben szereplő nyolc tanulmány egy-egy korabeli kutatási jelentés rövid bemutatásával indul, kiemeli ezeknek az elemzéseknek a mai napig helytálló megállapításait, értékeit. Ezt követően ugyanannak a témának egy mai viszonyokra vonatkozó elemzése következik, amely arra is törekszik, hogy bemutassa a mai folyamatok és a megelőző évtizedek jelenségei közötti összefüggéseket. Ezzel a módszerrel konkrét példákon keresztül tudjuk bemutatni egyrészt a világgazdasági folyamatokban megfigyelhető hosszabb távú tendenciák érvényesülését, másrészt azt is, hogy ezek feltárásában, a folyamatok jövőbeli várható továbbfejlődésének előrejelzésében a VKI kutatói milyen eredményeket tudtak elérni.

A kötetben helyet kapott tanulmányok nyolc témakörhöz kapcsolódnak. Az első blokkban a globalizáció folyamatai által megváltozó világgazdaság átfogó kérdései, problémái, a világgazdasági válságok, a centrum és periféria viszonya, a globalizálódó vállalati működés kérdései kaptak helyet. A második rész a világgazdasági kihívásokra adott különböző szintű gazdaságpolitikai válaszokkal foglalkozik. Miként lehet sikeresen alkalmazkodni, integrálódni a globális világgazdaságba? A globalizációval párhuzamosan kibontakozó regionalizáció, a sikeres világgazdasági integrációt elősegítő állami szerepvállalás, a mezőgazdaság problémái kapnak itt helyet. Egy fejezet pedig Közép- és Kelet-Európa rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi fejlődésének modellszerű sajátosságait tárja fel. A tárgyalt, aktuális világgazdasági kérdések a szakmai közvélemény érdeklődésére tart számot, de emellett a világgazdaság és a nemzetközi gazdaság témáinak mesterszintű oktatásához is hasznos tudásanyagot nyújt.

A Szerkesztő

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-valsag-es-megujulas//