Alapvetően változik meg az eddigi kép, ha a várakozások racionálisak. Ebben az esetben a permanens jövedelemre vonatkozó várakozások kialakításakor nemcsak egyes múltbeli, hanem a jelenben rendelkezésre álló valamennyi, a jövőt érintő információt is felhasználnak. A fogyasztási célú kiadások szintjének revíziójához nem elegendő, ha a folyó jövedelem szintje megváltozik, hiszen ha ez a változás előre látható volt, a racionálisan várakozó aktorok előzetesen ezt a fejleményt is számításba vették becsléseik készítésekor. Ahogy a REH monetáris politikai vonatkozásainál is láttuk, itt is igaz lesz, hogy csak a várható jövedelmek meglepetésszerű változása változtathatja meg a permanens jövedelemre vonatkozó becsléseket. A becslések kialakításakor valamennyi (ismert) releváns információ felhasználásra került, így csak a nem várt események és információk idézhetnek elő módosításokat. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy az újraértékelés szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy a gazdasági szereplők mit gondolnak majd információik alapján e sokkhatásról. Ha hatását tartósnak ítélik meg, permanens jövedelmükre vonatkozó várakozásaikat átalakítják – egyébként ez a módosítás egészen csekély is lehet, vagy akár el is maradhat. Különbséget kell tennünk tehát aközött, hogy egy fiskális politikai lépés (például adómódosítás) befolyásolja a permanens jövedelemre vonatkozó várakozásokat, illetve aközött, hogy ezen akció megváltoztatja e várakozásokat. Igaz az, hogy valamennyi fiskális politikai lépés befolyásolja a becsléseket, hiszen a racionálisan várakozó aktorok az ezekre vonatkozó információkat határozottan figyelembe veszik – ám egy-egy döntés csakis akkor változtatja meg e várakozásokat, ha az információ eddig nem volt ismert az aktorok számára.