A modern kori befektetési alap története az 1800-as évek közepére nyúlik vissza, amikor az első ilyen alap, a Foreign and Colonial Government Trust megalakult az Egyesült Királyságban. A befektetések kollektivizálásának ötlete egyébként már Kr. e. 200 körül megszületett olyan konstrukciók révén, amelyeket ma inkább életjáradékoknak tekintünk. Az első alapok Hollandiában, az Egyesült Királyságban, majd az Egyesült Államokban jelentek meg, de sokáig csak zárt végűek működtek. Az első nyílt végű alap, a Massachusetts Investors Trust az utóbbi országban jelent meg először, 1924-ben, s 50 ezer dollár összegyűjtésével először 45 részvénybe fektetett. A nagy gazdasági világválságot követő jogszabályi változások – elsőként az 1933-as Securities Act –, valamint az 1934-es Stock Exchange Act, előírták az alapok kötelező állami regisztrációját és egy kibocsátási tájékoztató elkészítését, majd 1940-ben megjelent az Investment Company Act, amely megteremtette a befektetési alapok működésének jogszabályi kereteit. Ezek a jogszabályok a mai napig hatóan lendületet adtak a befektetési alapok amerikai piaci térnyerésének. Az alapok specializálódási folyamatában mérföldkőnek számít az első pénzpiaci alap megjelenése az USA-ban 1972-ben, valamint az első lakossági, retail indexkövető alap felbukkanása, amelyet ma Vanguard 500 index alapnak hívnak. Nagyon nehéz azt pontosan megmondani, hogy manapság hány darab befektetési alap működik, és mekkora vagyont kezel a világon, hiszen naponta alakulnak-szűnnek meg, és az sem mindig egyértelmű, hogy ki, mit tekint befektetési alapnak, hiszen sokan a zárt végű alapokat nem veszik bele a statisztikába. (Ezekről az alapokról kicsit később beszélünk.) A befektetésialap-piac intézményi szempontból is óriási méretű. A növekedésnek nagy lökést adott a többi intézményi befektető, így különösen az életbiztosító társaságok és a nyugdíjalapok megjelenése, valamint a tőkepiacok globalizálódása. 1990-re már háromezernél is több befektetési alap működött a világban kb. 1000 milliárd dollár kezelt vagyonnal. A teljes piac mérete 2003 végén meghaladta a 11 000 milliárd eurót,68 melyből az egyesült államokbeli alapok vagyona több mint 5800 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg alacsonyabb volt a 2001. év végi értéknél, amikor 13 000 milliárdnál is többet kezeltek az alapok. A részvénykitettség aránya volt a legnagyobb, 4500 milliárd eurónyi, kb. 35%. A 2009. év harmadik negyedévében a kezelt vagyon értéke már több mint 15 000 milliárd euró volt (pontosan: 15,28) az Európai Befektetési Alapok és Vagyonkezelők Szövetsége adatai szerint.69