Erdős Mihály, Mérő Katalin

Pénzügyi közvetítő intézmények

Bankok és intézményi befektetők


A teljesítménymérés

Ebben a részben a befektetési alapok által elért hozameredmények értelmezésének és értékelésének a legfontosabb elemeivel ismerkedünk meg. Témánk, vagyis az intézményi befektetők működésének bemutatása szempontjából nincs nagy jelentősége például a kötvény- és a részvényportfóliók napi menedzselésének vagy a származékos ügyletek használatának, hiszen ezeket a tudnivalókat elsősorban a portfóliómenedzsereknek kell elsajátítaniuk. Az itt May (2003), valamint a Reilly és Brown (2000) alapján bemutatásra kerülő ismeretek és módszerek viszont más típusú befektetések kapcsán is használhatók. Ez egyébként nem véletlen olyan szempontból sem, hogy a befektetési alapokat kezelő szervezetek sokszor más befektetők vagyonát is kezelik (vagyonkezelő). Különböző vagyonkezelési stratégiák vannak, de a későbbi teljesítményértékelési módszerek tárgyalása miatt fontos a viszonyítási alaphoz (benchmarkhoz, referenciaindexhez) történő kapcsolat alapján megkülönböztethetők megismerése. Passzív vagyonkezelés vagy passzív portfóliókezelés alatt azt értjük, hogy a befektetéskezelő egy előre meghatározott portfóliót követ, az abba tartozó eszközöket vásárolja és adja el. Ez a portfólió sokszor egy tőkepiaci index vagy indexek csoportja, így a feladat ennek az összetételét és valamennyi változását legjobban követő befektetési eszközösszetétel kialakítása és folyamatos fenntartása. Ha ez a feladat sikerül, akkor a mintául szolgáló portfólió-összetétel hozamához nagyon közel eső teljesítmény érhető el a kezelt portfólióval. A piacot reprezentáló tőkepiaci index(ek) másolása esetében a passzív vagyonkezelő a piaci hozamot célozza meg, de nem többet vagy kevesebbet. Meggyőződése szerint a piacot nem lehet szisztematikusan megverni, így nem is akar sokat tenni ezért. Aktív vagyonkezelés esetében az adott értékpapírok alapos megválasztásával és a portfólióban történő szerepeltetésük, súlyuk gondos kialakításával a megcélzott referenciaindexet kívánják felülmúlni. Az ilyen stratégiát követő hisz abban, hogy okosabb, mint a referenciaindex, s ha ez a piacot reprezentálja, akkor, mint az egész piac. Referenciaindex nem csak tőkepiaci index vagy indexek együttese lehet, hanem a versenytársak teljesítménye is (peer group) vagy egy előre meghatározott hozamszint (abszolút hozam). A versenytársak esetében nehézkes a tényleges portfólió-összetétel megismerése az összehasonlításhoz, nem ismert a felvállalt kockázatuk, s csak utólag tehető meg ez az értékelés. Az abszolút hozam esetében a siker nem feltétlenül jelent kedvező piaci teljesítményt egy adott időszakban, hiszen a szintje független azoktól. A tőkepiaci indexek referenciaindexként történő alkalmazása azért előnyös, mert értékük alakulása független egy-egy szervezettől és folyamatosan, publikusan elérhető mindenki számára.

Pénzügyi közvetítő intézmények

Tartalomjegyzék


    Kiadó: Akadémiai Kiadó

    Online megjelenés éve: 2016

    ISBN: 978 963 059 835 4

    Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

    Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

    A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

    Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

    A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

    Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

    Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//

    BibTeXEndNoteMendeleyZotero

    Kivonat
    fullscreenclose
    printsave