Tartalomjegyzék

• Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. rész: Háttér
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Az elemzés célja
    • 1.2. A könyv szerkezete
  • chevron_right2. A Nemzetközi Valutaalap szerepvállalása, tevékenysége és azok változásai
    • 2.1. A szerepvállalás általános jellemzői
    • chevron_right2.2. A Nemzetközi Valutaalap működésének négy modellje
      • 2.2.1. Likviditás és stabilitás a tagországok közreműködésével (1. modell)
      • 2.2.2. Likviditás és stabilitás az SDR létrehozásával (2. modell)
      • 2.2.3. A Bretton Woods-i rendszer értékelése az 50. évforduló tükrében
      • 2.2.4. Az IMF mint pénzügyi közvetítő és tanácsadó (3. modell)
      • 2.2.5. Az IMF mint globális „végső hitelező” és válságmenedzser (4. modell)
  • chevron_right3. A Világbank-csoport szerepvállalásának, tevékenységének és szerkezetének változása
    • 3.1. A Világbank fő feladatai
    • chevron_right3.2. A Világbank működésének négy modellje
      • 3.2.1. Az újjáépítés finanszírozása (1. modell)
      • 3.2.2. A Világbank „egy szegénység nélküli világért” (2. modell)
      • 3.2.3. A szerkezeti kiigazítás elvének érvényesítése (3. modell)
      • 3.2.4. Kölcsönök nyújtása az országstratégiák és a szegénységmérséklő keretprogramok alapján (4. modell)
    • chevron_right3.3. A Világbank-csoport tagjainak szerepvállalása
      • 3.3.1. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)
      • 3.3.2. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
      • 3.3.3. Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA)
      • 3.3.4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)
  • 4. Magyarország integrációjának motivációi
• chevron_rightII. rész: Magyarország és a Bretton Woods-i intézmények közötti együttműködés elemzése
  • 5. Az elemzés módszere
  • chevron_right6. Elemzés, előrejelzés, gazdaságpolitikai felügyelet
    • chevron_right6.1. A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége
      • 6.1.1. Gazdaságpolitikai felügyelet
      • 6.1.2. Az átláthatóság növelése a közpénzügyekben
      • 6.1.3. Nemzetközi normák betartása
      • 6.1.4. A nemzeti pénzügyi szektor vizsgálati programjának értékelése (FSAP)
    • chevron_right6.2. A Világbank tevékenysége
      • 6.2.1. Az országstratégiák kidolgozása
      • 6.2.2. Az országtanulmányok (CEM)
    • 6.3. Az IMF és a Világbank együttműködésére jellemző kölcsönös kötelezettségek
  • chevron_right7. Nemzetközi (globális) szabályozás
    • 7.1. Az IMF multilaterális felügyelete
    • 7.2. A délkelet-ázsiai válság hatásai
    • 7.3. Az IMF szerepe a globális válság kitörésében
  • chevron_right8. Hitelnyújtás
    • chevron_right8.1. A Nemzetközi Valutaalap kölcsönnyújtásainak mechanizmusa
      • 8.1.1. Az IMF gazdaságpolitikai követelményei, a kölcsönök kondicionalitása
      • 8.1.2. A washingtoni konszenzus és a kondicionalitás
      • 8.1.3. Magyarország hitelfelvételei az IMF-től
    • chevron_right8.2. A Világbank kölcsönnyújtásai
      • 8.2.1. A Világbank szerkezetátalakítási kölcsönnyújtásai
      • 8.2.2. Világbanki hitelezés és a privatizáció
    • 8.3. Együttműködés a Világbank-csoport más tagjaival
  • chevron_right9. Multilaterális (fejlesztési) együttműködés
    • 9.1. A fejlesztési együttműködés mechanizmusa
    • chevron_right9.2. Magyarország részvétele a fejlesztési együttműködésben
      • 9.2.1. Magyarország kötelezettségvállalásai
      • 9.2.2. A fejlesztési együttműködés előnyei
  • chevron_right10. Technikai segítségnyújtás
    • 10.1. A Nemzetközi Valutaalap szakmai segítségnyújtása
    • 10.2. A Világbank szakmai segítségnyújtása
  • chevron_right11. Az együttműködés gazdaságpolitikai hatásainak típusai
    • 11.1. Gazdaságpolitikai értékelés
    • 11.2. Gazdaságpolitikai ajánlás
    • 11.3. Kemény befolyásolás
    • 11.4. Puha befolyásolás
    • 11.5. Keresztbefolyásolás
    • 11.6. Semleges hatású projektek
    • 11.7. Néhány következtetés
  • chevron_right12. A Világbank szerepének értékelése a piacgazdasági átmenet időszakában magyarországon
    • chevron_right12.1. A célok relevanciája
      • 12.1.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.1.2. Globális szabályozás
      • 12.1.3. Kölcsönzési program
      • 12.1.4. Technikai segítségnyújtás
    • chevron_right12.2. A világbanki támogatási eszközök kiválasztása és tervezése
      • 12.2.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.2.2. Kölcsönzési program
    • chevron_right12.3. A világbanki programok hatásossága
      • 12.3.1. Elemzés és gazdaságpolitikai tanácsadás
      • 12.3.2. Kölcsönzési program
    • 12.4. A világbanki programok folyamatának szervezettsége és hatékonysága
    • chevron_right12.5. Az intézményi fejlesztések hatásai
      • 12.5.1. Kölcsönzési program
      • 12.5.2. Technikai segítségnyújtás
    • 12.6. A program eredményeinek fenntarthatósága és egyéb következtetések
• chevron_rightIII. rész: Magyarország és az európai pénzügyi intézmények közötti együttműködés elemzése
  • chevron_right13. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal való együttműködés
    • 13.1. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulása és szerepvállalása
    • 13.2. Elemzés, értékelés és előrejelzés
    • 13.3. Hitelnyújtás és tőkebefektetés
    • 13.4. Technikai segítségnyújtás
  • chevron_right14. Az Európai Beruházási Bankkal való együttműködés
    • 14.1. Az Európai Beruházási Bank szerepvállalása és nyitása Kelet-Európa felé
    • 14.2. Magyarország EIB-vel való együttműködésének keretei
    • 14.3. Az EIB-hitelek alakulása
    • 14.4. Multilaterális (fejlesztési) együttműködés
    • 14.5. Az EIB-vel való együttműködés perspektívája
  • chevron_right15. Az Európa Tanács fejlesztési bankjával való együttműködés
    • 15.1. A bank missziója és a csatlakozás hosszú időszaka
    • 15.2. A bank működése
    • 15.3. A CEB hitelezési eljárása
    • 15.4. Magyarország CEB-hitelfelvételei
• chevron_rightIV. rész: Gazdaságpolitikai és együttműködési modell szintézis
  • chevron_right16. A magyar gazdaság- és pénzügypolitika a nemzetközi intézmények követelményeinek tükrében
    • 16.1. Makrogazdasági kilátások és gazdaságpolitikai feladatok, kockázatok
    • 16.2. Költségvetési politika
    • 16.3. Monetáris politika
    • 16.4. Strukturális reformok, foglalkoztatás, versenyképesség
    • 16.5. A pénzügyi rendszer stabilitása
    • 16.6. Néhány főbb következtetés
  • chevron_right17. A nemzetközi intézményekkel való együttműködés általánosított modellje
    • 17.1. Az együttműködési modell főbb tényezői és kritériumai
    • chevron_right17.2. Az együttműködési kapacitást meghatározó tényezők
      • 17.2.1. Az intézmények szerepvállalása
      • 17.2.2. Az intézmények funkciói
      • 17.2.3. A kedvezményezett ország együttműködési motivációja, készsége és erőfeszítései
    • chevron_right17.3. Az együttműködés folyamatjellemzői
      • 17.3.1. A hitelfelvétel mennyiségi korlátozása
      • 17.3.2. A hitelnyújtás pénzügyi feltételei
      • 17.3.3. Az együttműködést közvetett módon befolyásoló tényezők
    • chevron_right17.4. Az együttműködés eredményessége, hatásossága
      • 17.4.1. A gazdaságpolitikai és fejlesztési célok megvalósulása
      • 17.4.2. Az intézményrendszer fejlesztése, hatékonysága
      • 17.4.3. A „jó kormányzás” elősegítése
      • 17.4.4. A civil szférával történő párbeszéd
    • 17.5. A graduálás szerepe és jellege
• Záró gondolatok
• Irodalom
• chevron_rightFüggelék
  • Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightMellékletek
  • 1. melléklet: A Világbank által finanszírozott programok
  • 2. melléklet: Az EBRD által finanszírozott programok
  • chevron_right3. melléklet: A Világbank Csoport együttműködési javaslata az Európai Unió tagjelölt közép- és kelet-európai országainak támogatására
    • I. Bevezetés
    • II. Világbank politikája a csatlakozó országok felé
    • III. A Világbank és a csatlakozó országok közötti együttműködés prioritásai
    • IV. Különböző válogatott témák/stratégiák

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 810 1

A magyar szakirodalomban gyakoriak az olyan könyvek, amelyek arról szólnak, hogy miért nem működnek bizonyos intézmények, vagy arról, hogy miként lenne jó működniük. Ugyanakkor számos olyan fontos szereplő van a világgazdaságban, akiknek alaposan értenünk kellene a szerepét és a működését ahhoz, hogy jól fel tudjuk mérni gazdaságpolitikai alternatíváinkat. Ehhez azonban nemcsak ajánlásokra van szükségünk, hanem elmélyült intézményi elemzésekre is. Báger Gusztáv alapművet írt: a meghatározó nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről szóló elemző kézikönyvét az elméleti és a gyakorlati megközelítés ritka szerencsés keverékeként ajánlom a gazdaságpolitika iránt érdeklődő olvasóknak.

Török Ádám

egyetemi tanár

Pannon Egyetem, BME,

az MTA rendes tagja

A távolságtartó elegancia, a hűvös, tudományos igényesség, az előítélet-mentesség és a tudatosan felvállalt, érzelmet, kötődést sugárzó nézőpont együtt meglehetősen ritkán sajátja a világgazdaság folyamataival, meghatározó pénzügyi intézményeivel foglalkozó szakkönyveknek. Báger Gusztávnak sikerült ilyen ívű, igényű könyvet írnia. Olyat, mint amilyet több évtizedes pályáján maga is bejárt. Az olvasó egy vonzóan szerény, szakmailag pontos és gazdag, s nem utolsósorban magyarságát nyelvi igényességében is kifejező munkát vehet a kezébe. E könyvet azért is ajánlom jó szívvel, mert meggyőződésem, széles ismeretanyaga segít bennünket abban, hogy változó szűkebb és tágabb világunkhoz önfeladás nélkül, értékeinket őrizve, ugyanakkor helyünket, lehetőségeinket valóságukban látva alkalmazkodjunk, és így jussunk előre. A könyvet mindazoknak ajánlom, akik nyitottak a világra, akik tudni és érteni akarják, mi hogyan épül, működik és hat, és ha nem, akkor miért nem.

Kovács Árpád

egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem,

a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-magyarorszag-integracioja-a-nemzetkozi-penzugyi-intezmenyekbe//