Tartalomjegyzék

• Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban
• Impresszum
• chevron_rightI. Az üzleti kutatás kihívásai és ellentmondásai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Könyvünk célja
    • 1.2. Célközönség
    • 1.3. A könyv használatáról
  • chevron_right2. Kutatás az üzleti tudományok terén
    • 2.1. Miért van szükség kutatásra?
    • 2.2. Kutatás kontra józan ész
    • 2.3. Különböző kutatási irányok
    • 2.4. Indukció és a dedukció
    • 2.5. Mi van előbb: az elmélet vagy az adatok?
    • 2.6. Tudáskészségek és a kutatás
    • 2.7. Miért soha véget nem érő folyamat a kutatás?
    • chevron_right2.8. A kutatás és az etika
      • 2.8.1. A kutató és a válaszadó
      • 2.8.2. A kutató erkölcsi felelőssége
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
• chevron_rightII. A kutatási folyamat
  • chevron_right3. A kutatási folyamat
    • 3.1. A folyamati nézőpont
    • 3.2. Kutatási szintek
    • 3.3. Kutatás és tudás
    • 3.4. Mi van előbb: az elmélet vagy a kutatás?
    • chevron_right3.5. Néhány fontos kérdés
      • 3.5.1. Fogalmak
      • 3.5.2. Definíciók
      • 3.5.3. Elmélet
      • 3.5.4. Módszerek
    • 3.6. Záró megjegyzések
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right4. Kutatási problémák
    • 4.1. Kutatási ötletek
    • 4.2. Hogyan boldoguljunk a kutatási problémákkal?
    • 4.3. A kutatási probléma és a kutatási cél
    • chevron_right4.4. Modellek a kutatásban
      • 4.4.1. Általános fogalmak és konkrét felhasználás
      • 4.4.2. A modell céljai
    • 4.5. A korábbi szakirodalom áttekintésének szerepe
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right5. Kutatási terv
    • 5.1. A tervezés problémája
    • chevron_right5.2. A probléma strukturáltsága és a kutatási terv
      • 5.2.1. Feltáró kutatás
      • 5.2.2. Leíró kutatás
      • 5.2.3. Ok-okozati kutatás
    • chevron_right5.3. Az „ok” problémája
      • 5.3.1. Az elmélet jelentősége
    • 5.4. A klasszikus kísérlet
    • 5.5. Érvényességet veszélyeztető tényezők
    • chevron_right5.6. Egyéb kutatási tervek
      • 5.6.1. Keresztmetszeti kutatások
      • 5.6.2. Idősorok
      • 5.6.3. Az egyszeri esettanulmány
    • chevron_right5.7. A kutatási tervvel szemben támasztott követelmények
      • 5.7.1. A kutatás és a döntések
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right6. Mérések
    • chevron_right6.1. A mérés meghatározása
      • 6.1.1. Tárgyak, tulajdonságok és mutatók
    • chevron_right6.2. Mérési szintek (skálák)
      • 6.2.1. Névleges szint (skála)
      • 6.2.2. Sorrendi szint (skála)
      • 6.2.3. Intervallumszint (skála)
      • 6.2.4. Arányskála
    • chevron_right6.3. Érvényesség és megbízhatóság a mérésben
      • 6.3.1. Érvényesség és megbízhatóság
      • 6.3.2. Többszörös mutatószámok
      • 6.3.3. Fogalmi érvényesség
      • 6.3.4. Az érvényesség egyéb formái
    • 6.4. A mérések jobbá tétele
    • 6.5. Mérések a „kvalitatív” kutatásban
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right7. Adatforrások
    • chevron_right7.1. Szekunder adatok
      • 7.1.1. A szekunder adatok előnyei
      • 7.1.2. A szekunder adatok hátrányai
      • 7.1.3. A szekunder adatok típusai
    • chevron_right7.2. Primer adatok
      • 7.2.1. A primer adatok előnyei
      • 7.2.2. A primer adatok hátrányai
      • 7.2.3. A primer adatok típusai
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right8. Adatgyűjtés
    • 8.1. Kvalitatív kontra kvantitatív módszerek
    • chevron_right8.2. Mikor használjunk kvalitatív módszereket?
      • 8.2.1. Történeti áttekintés
      • 8.2.2. Fókuszcsoportok
      • 8.2.3. Esettanulmányok
    • 8.3. Megfigyelések
    • 8.4. Kommunikáció
    • chevron_right8.5. Felmérések
      • 8.5.1. Kérdőívek megszerkesztése
      • 8.5.2. Irányvonalak kérdőív összeállításához
    • chevron_right8.6. Megkérdezések
      • 8.6.1. Felkészülés az interjúra
      • 8.6.2. A megkérdezés előtti teendők
      • 8.6.3. Az interjú
      • 8.6.4. A megkérdezés utáni teendők
    • chevron_right8.7. Fókuszcsoportok
      • 8.7.1. A fókuszcsoportok előnyei/hátrányai
      • 8.7.2. A fókuszcsoportos vizsgálatok lebonyolítása
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right9. Mintavétel az empirikus kutatásban
    • 9.1. Miért kell mintát venni?
    • 9.2. Mintavételi eljárások
    • chevron_right9.3. Véletlen minták
      • 9.3.1. Egyszerű véletlen mintavétel
      • 9.3.2. Szisztematikus mintavétel
      • 9.3.3. Rétegzett mintavétel
      • 9.3.4. Csoportos mintavétel
    • 9.4. A mintanagyság meghatározása
    • 9.5. Mintavétel a kvalitatív kutatásban
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right10. Az adatok előkészítése és elemzése
    • chevron_right10.1. Szerkesztés és kódolás
      • 10.1.1. Szerkesztés
      • 10.1.2. Kódolás
    • 10.2. A statisztika szerepe
    • chevron_right10.3. Egy változó elemzése
      • 10.3.1. Az eloszlás leírása diagramokkal
      • 10.3.2. A szórás mérőszámai
      • 10.3.3. A gyakorisági eloszlások típusai
    • 10.4. Kereszttábla
    • chevron_right10.5. Hipotézisek ellenőrzése
      • 10.5.1. Néhány intő szó
    • 10.6. A számítógép használata a kutatásban
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
• chevron_rightIII. Végrehajtás
  • chevron_right11. Kvantitatív adatelemzés
    • chevron_right11.1. Különbségek vizsgálata
      • 11.1.1. Egy átlagra vonatkozó hipotézisek
      • 11.1.2. Két átlagra vonatkozó hipotézisek
      • 11.1.3. Kapcsolódó minták
      • 11.1.4. Kettőnél több csoport összehasonlítása
    • chevron_right11.2. A változók közötti összefüggés (kovariáció)
      • 11.2.1. A korrelációs együttható
      • 11.2.2. Parciális korreláció
    • chevron_right11.3. Változók közötti kapcsolat magyarázata és előrejelzése
      • 11.3.1. Egyszerű lineáris regresszió
      • 11.3.2. Többváltozós regresszió
      • 11.3.3. Mesterséges változók
      • 11.3.4. Diszkriminanciaelemzés
      • 11.3.5. Logisztikus regresszióelemzés
    • chevron_right11.4. Adattömörítés, adatszerkezet és dimenziók
      • 11.4.1. Faktorelemzés
      • 11.4.2. Főkomponens-elemzés
    • chevron_right11.5. További módszerek
      • 11.5.1. Klaszterelemzés
      • 11.5.2. Többdimenziós skálázás
      • 11.5.3. Kanonikus korrelációelemzés
      • 11.5.4. Többváltozós elemzés
      • 11.5.5. Strukturális egyenletmodellezés
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right12. Kvalitatív adatelemzés
    • 12.1. A kvalitatív kutatás jellemzői
    • 12.2. Kvalitatív adatok
    • chevron_right12.3. Elemzési eljárások
      • 12.3.1. Analitikus tevékenységek
      • 12.3.2. Adattömörítés
    • 12.4. Értelmezés
    • chevron_right12.5. A kvalitatív elemzés stratégiái
      • 12.5.1. Az elmélet mint kiindulópont
      • 12.5.2. Az adat (megfigyelés) mint kiindulópont
      • 12.5.3. Esettanulmányok elemzése
    • 12.6. Kvalitatív adatok számszerűsítése
    • 12.7. Érvényesség a kvalitatív kutatásban
    • chevron_right12.8. A számítógépek használata a kvalitatív kutatásban
      • 12.8.1. Néhány intő szó
    • 12.9. Esettanulmányok és a háromszögelés
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right13. Kultúrák közötti kutatás
    • 13.1. A nemzetközi dimenzió
    • 13.2. Adatgyűjtés néhány kultúrák közötti kutatásban
    • 13.3. Kultúrák közötti adatok gyűjtése
    • 13.4. Kultúrák közötti adatok elemzése
    • 13.5. A kultúrák közötti kutatás megbízhatóságának növelése
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
  • chevron_right14. A végső jelentés megírása
    • 14.1. Az írott jelentés célja és jelentősége
    • chevron_right14.2. Irányvonalak
      • 14.2.1. Közönség
      • 14.2.2. Jó kommunikáció
      • 14.2.3. Nyelv és gördülékenység
      • 14.2.4. Alak és stílus
      • 14.2.5. Címsorok
    • chevron_right14.3. A jelentés szerkezete
      • 14.3.1. Címoldal
      • 14.3.2. Tartalomjegyzék
      • 14.3.3. Vezetői összefoglaló
      • 14.3.4. Bevezetés és problémafelvetés
      • 14.3.5. Elméleti háttér
      • 14.3.6. Módszertan
      • 14.3.7. Kapott eredmények
      • 14.3.8. Következtetések
      • 14.3.9. Lábjegyzetek
      • 14.3.10. Bibliográfia és hivatkozások
    • 14.4. Szóbeli prezentáció
    • 14.5. Publikációs célú írás
    • Ajánlott irodalom
    • Kérdések
    • Gyakorlatok
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 859 0

Ez a világos és lényegretörő kézikönyv ideális azoknak, akik szakdolgozatot vagy beszámolót írnak, elemzéseket készítenek. A Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban megmutatja, hogyan kell megfogalmazni a problémát, kiválasztani a kutatási módszert, érvelni és motiválni, valamint hogyan kell az adatokat összegyűjteni, elemezni és bemutatni.

Amire az olvasónak szüksége van, s itt egy helyen megtalálja:

• tanácsok a kutatási probléma megfogalmazásához - felkészít a kérdés és a célkitűzések megértésére, mielőtt hozzálátna a munkához;

• a különböző módszerek jelentőségének magyarázata - szisztematikus megközelítést nyújt a kutatás folyamatához;

• a különböző kvalitatív és kvantitatív módszerek értékelése - segít kiválasztani a projekthez leginkább megfelelő módszert;

• a kutatási elméletek és ezek gyakorlati alkalmazásának ismertetése - valós, gyakorlati összefüggésben segíti az elmélet megértését;

• világos, tömör és hasznos jelentések elkészítése - a szerkezeti felépítés követelményeit és lehetőségeit összefoglalja.

A nagy sikerű mű negyedik, átdolgozott kiadása a kultúrák közötti kutatás témáját, az etikai szempontokat és a kvalitatív szoftverek alkalmazásait is sorra veszi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ghauri-gronhaug-kutatasmodszertan-az-uzleti-tanulmanyokban//