Az adatok manipulálására analitikai eljárásokat alkalmaznak. Az értelmezésen keresztül a kutató érthetővé teszi az összegyűjtött (és manipulált) adatokat. Az adatelemzéssel összevetve az értelmezés jellemzően intuitívabb és szubjektív művelet. Többféle módja lehetséges, és bizonyos „lencse”, vagyis egyfajta fogalmi vagy elméleti „szemüveg” használatát jelenti. A lényeg, hogy az adatok meghatározott fogalmak, nézőpontok vagy elméletek használatával nyernek értelmet. Ilyen például a metaforák használata. A metafora megköveteli tőlünk, hogy a világ valamely aspektusát ne a hétköznapi „ahogy van”, hanem inkább a „mintha” hozzáállásunkkal szemléljük. Amikor egy metaforát használunk lencseként, a területek között összefüggést, hasonlóságokat és megegyezőségeket keresünk. Az egyik területet összevetjük a másikkal vagy az alapján szemléljük. Az összehasonlítás során az egyik terület elemeit leképezzük a másik elemeire. A metaforák nemcsak fontos szerepet játszanak a kutatásban, de abból a szempontból is döntő jelentőségűek, hogy az emberek hogyan értelmezik megfigyeléseiket és tapasztalataikat (erről bővebben lásd: Lakoff–Johnson, 1980). Érdekes példa, hogy Alvin Toffler miként használja a hullám metaforát – vagyis a fizikai világunkhoz tartozó egyik jelenséget, az óceánt – arra, hogy megragadja a társadalmunkban végbemenő drámai változásokat – és hogy elképzelje a jövőbeli változásokat (Toffler, 2001).