Molnár Tamás

Empirikus területi kutatások és módszerek

Szorossági mérőszámok alkalmazása a területi kutatásokban

Mielőtt áttekintenénk a főbb szorossági mérőszámcsoportokat, le kell szögezni, hogy a mutatók kiválasztása függ az adatbázis tulajdonságától (milyen ismérv alapján lehet csoportosítani), illetve az alkalmazható mérési skála típusától. Az ismérveket és a mérési skálákat, valamint az ezek között meglévő kapcsolatot az 1. fejezetben részletesen ismertettem, így azt itt nem részletezem. Az egyes mérőszámok körültekintő alkalmazásához azonban szükséges beszélni az egyes jelenségek közötti kapcsolatok fajtáiról. Az ismérvek közötti kapcsolatok nagyon sokfélék lehetnek, amelyek két idealizált szélsőség között helyezkednek el. Az egyik véglet az, amikor két tényező között szakmai szempontból semmiféle értékelhető kapcsolat nem valószínűsíthető. Ilyen például, amikor a hajszín és a testmagasság között próbálunk kimutatni összefüggést. Nagyon áttételesen esetleg kereshetünk kapcsolatot, de szakmailag igen nehézkes lenne alátámasztani azt az elvet, hogy például a hajszín meghatározza a magasságot vagy fordítva. Annak ellenére, hogy tisztán csak a módszertant alkalmazva akár szoros összefüggést is ki lehetne mutatni a két jelenség között, hiszen az elemzésekkor számokkal dolgozunk, így bármilyen változók között tapasztalható szignifikáns kapcsolat még akkor is, ha a vizsgált jelenségeket szakmai szempontból nem illett volna párba állítanunk. Vagy gondoljunk, például arra, hogy egy kukoricával bevetett szántóföldön egy lelkes horgász keres csalinak valót. Van-e annak értelme, hogy a kukorica termésátlaga és a talált földigiliszták mennyisége között keresünk kapcsolatot? Bizonyára nincs, és csak mosolygunk a nyilvánvalóan viccnek szánt példán, habár áttételesen meg lehet magyarázni a kettő közötti összefüggést: minél több földigiliszta van egy termőhelyen, azok mozgása annál átjárhatóbb és levegősebb talajt eredményez. Így hozzájárul a csapadékvíz és műtrágya hatékonyabb felvételéhez, ráadásul nem tömörödik annyira a talaj, mindezek eredőjeként pedig növekszik a termésátlag. A tényezők közötti kapcsolatok vizsgálata esetén több olyan dolgot is említhetnénk, amikor csak látszólag van kapcsolat a változók között.

Empirikus területi kutatások és módszerek

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 022 9

Gazdaság

A könyv, amit az olvasó a kezében tart, csak látszólag a szűk szakmai berkeken belül érthető olvasmány. A szerző módszertani és didaktikai szempontból logikusan felépítette, az egyszerűbb metódusok felől a bonyolultabbak felé, minden esetben világosan bemutatva a számítások lépéseit és korántsem mellékesen, a közérthető értelmezéseket. A konkrét alapadatokkal végzett elemzések rendszere észrevétlenül beavatja az érdeklődőket a területi folyamatok aktuális kérdéseibe és főbb trendjeibe. Ez nemcsak a területfejlesztéssel, regionális versenyképességgel foglalkozó szakemberek, hanem minden uniós állampolgár számára nagyon fontos napjaink Európájában.

Dr. Bóka István

a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke

A szerző a napjainkban előtérbe kerülő térbeli szemlélet alapján tárgyalja a statisztikai elemző módszereket. A sokak által száraznak tartott tudományterületet közérthetően, az elemzések eredményeit elmagyarázva és értelmezve tárja elénk a főbb összefüggéseket. A könyv annak ellenére megtartja a szakmaiságot, hogy a nem szakmabeli közönség számára is érdekes olvasmánynak ígérkezik. Ajánlom a csak pusztán érdeklődő olvasónak, az egyetemek polgárainak, a felsőfokú szakképzésen részt vevőknek, az alap- és mesterszakon tanulóknak, valamint a doktori (PhD) fokozat megszerzése előtt álló kutatóknak egyaránt.

prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„What you can't measure, you can't control." Napjaink materiális beállítottságú szemlélete megköveteli az állítások és vélemények számokkal, módszerekkel való alátámasztását. Ez a könyv teljes egészében eleget tesz ennek a követelménynek. Konkrét alapadatokkal, módszeresen mutatja be a területiséggel összefüggő elemző metodikákat. Külön figyelmet érdemel az a rész, ahol a szerző ismerteti, hogy milyen adatbázishoz milyen adekvát módszerek használhatóak, kiküszöbölve ezzel a szakmailag helytelen eredmények kockázatát. A művet hasznos kézikönyvként forgathatják a területi elemzésekkel foglalkozó szakemberek, az egyetemi hallgatók, valamint a vállalatok és egyéb szervezetek elemzéssel foglalkozó munkatársai egyaránt.

Kakuk Béla ügyvezető igazgató

UCMS Group Hungary Kft.

Hivatkozás: https://mersz.hu/molnar-empirikus-teruleti-kutatasok-es-modszerek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero