Varga Attila

Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés

Innováció, vállalkozás és gazdasági növekedés a GMR-Európa-modellben


A szűk keresztmetszetért történő büntetés (PFB) módszere

A kompozit indikátorokkal szembeni alapvető elvárás, hogy az adott, általában komplex jelenség esetében egy összesített pontszámot és rangsorrendet adjon a vizsgált egységek, jelen esetben a régiók vonatkozásában. Az összesített pontszám azonban nem teszi lehetővé azt, hogy azonosíthassuk a működés gyenge és erős pontjait. Ehhez a szuperindex elemeit, az alindexeket és a pilléreket kell vizsgálnunk. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy az indexet alkotó pillérek milyen kapcsolatban állnak egymással. Az általunk képviselt rendszerszemlélet alapján az indexet alkotó pillérek összefüggnek egymással, mégpedig olyan módon hogy az adott ország vállalkozói teljesítményét leginkább a szűk keresztmetszetet képező pillér határozza meg (Acs et al., 2014; Rappai–Szerb, 2011). A szűk keresztmetszet a rendszer leggyengébb elemeként, pilléreként definiálható. Az adott régió vállalkozói teljesítménye szempontjából a szűk keresztmetszetet a 14 pillér leggyengébb, legalacsonyabb szintű pillére jelenti. A szűk keresztmetszet miatti büntetés elvének gazdaságpolitikai jelentősége van. A vállalkozói magatartás, képességek és törekvések szoros kölcsönhatásban állnak egymással, ha ezek nem kiegyenlítettek, akkor a vállalkozás esetleges pozitív hatásai nem érvényesülnek. A szűk keresztmetszetért történő büntetés módszere abból indul ki, hogy a pillérek közül a legalacsonyabb értékkel rendelkező szűk keresztmetszetet okoz, és emiatt az ennél jobb pillérek pozitív hatásai sem érvényesülnek teljes egészében. A gyakorlatban az egyes pilléreket a normalizálás után a PFB (Penalty for Bottleneck) módszernek megfelelően egy büntetőfüggvény segítségével a leggyengébb pillérhez igazítjuk. Ha ezt a leggyengébb pillért, a szűk keresztmetszetet sikerül javítani, akkor ez pozitív hatással lesz az index további pilléreire is, azaz multiplikatív hatással lesz az egész REDI-mutató értékére. Ezzel szemben a relatíve magas értékű pillér javítása csak az adott pillérhez tartozó érték szintjét emeli, így összességében a REDI sokkal kisebb emelkedése várható. A stabil és hatékony pillérkonfigurációk azok, amelyek harmonizáltak, azaz az összes pillér ugyanazon a szinten áll.

Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 015 1

A területfejlesztési politikában erőteljes fordulat figyelhető meg, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a részérdekeken alapuló „forrásosztogatás” pazarlóan működik. Szükség van előzetes hatásértékelésre, az egyes régiókra vonatkozó fejlesztéspolitikai elképzelések miként befolyásolhatják az ország fejlődését. Ebben a témakörben Varga Attila és munkatársai nemzetközileg is úttörő és kiemelkedő eredményeket értek el, több országban alkalmazzák az általuk kidolgozott modelleket. A könyv kiválóan felhasználható tankönyvként a mester- és doktori képzésekben, de kézikönyvként is a gazdaságpolitikai döntések előkészítése során.

Lengyel Imre, az MTA doktora,

intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

Varga Attila a világ egyik legjelentősebb regionális gazdasági modellezője. Intuíciói és kezdeményezései különösen fontos szerepet játszottak az európai regionális fejlődési folyamatok elemzése és értékelése során. A könyv, amely mind a szakpolitikusok, mind a kutatók széles közönsége számára hozzáférhető stílusban íródott, további fontos lépéseket tesz a mai és a jövőbeni fejlesztési programok értékelésének az irányába. A kötet időszerű, éleslátó, és a legmodernebb modellezési és szimulációs technikákra épít. Alapvető olvasmány.

Philip McCann

a Groningeni Egyetem professzora és az Európai Bizottság

regionális politikai biztosának szaktanácsadója

az EU Kohéziós Politika reformja és értékelése tárgyában

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-regionalis-fejlesztespolitikai-hataselemzes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave