Ha közel akarunk kerülni a világ folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez, ha meg akarjuk érteni a globális gazdaság belső viszonyait, területi kapcsolatrendszereit, egyszóval a lényegét, akkor nem mellőzhetjük, hogy néhány általános alapfogalmat, néhány ezzel kapcsolatos alapvető összefüggést megismerjünk. Még akkor sem, ha látszatra elegendőnek tűnik, ha értjük, hogy a gazdaság világtérképe, és ezzel együtt a folyamatok is változnak. Hogy hagyományos ipari régiók helyett újak jöttek létre (és az ún. „hagyományos” ipari régiókon belül jelentős átalakulási folyamat zajlik még mindig). Hogy a világ fejlődését alakító csúcstechnológiai komplexumok kialakulása és tartós működése volt megfigyelhető kezdetben az Egyesült Államokban, de ami azután nem terjedt szét az egész globális gazdaságban. Hogy globális pénzügyi és vállalati kontrollfunkciók kialakulása, erőteljes fejlődése inkább a globális városokhoz köthető, amelyek létrejöttét jelentős mértékben segítette, hogy a tőketulajdon és funkció szétválásával a nagyvárosokban vált lehetségessé a tőkefunkció kiterjedt gyakorlása. De még akkor sem mellőzhetjük a térbeliség alapjainak ismeretét, ha számos egyéb hasonló lényeges, területi átrendeződéssel is járó fontos történésről vélekedünk úgy, hogy jól értjük, jól értelmezzük.