A globális gazdaság földrajzi dimenziói

Tartalomjegyzék

• A GLOBÁLIS GAZDASÁG FÖLDRAJZI DIMENZIÓI
• Impresszum
• A szerzőkről
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightA térbeliség alapjai és néhány megjelenési formája
  • chevron_right1. Alapkategóriák, összefüggések, példák
    • 1.1. A tér
    • 1.2. A hely
    • 1.3. A tér, a hely és az idő viszonyrendszere
    • 1.4. A lépték (arány, scale)
  • chevron_right2. Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban
    • 2.1. A tér a gazdaságföldrajzi elemzésben
    • 2.2. A hely a gazdaságföldrajzi elemzésben
    • 2.3. A lépték és a gazdaságföldrajz
    • 2.4. A kötetben használt fontosabb térkategóriák és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak
  • chevron_right3. A kulturális fordulat és hatása a gazdaságföldrajzban
    • chevron_right3.1. Miért értelmezzük a gazdaság és kultúra kapcsolatát másképpen, mint húsz éve?
      • 3.1.1. A munkapiac globalizációjának kulturális összefüggései
      • 3.1.2. A vállalati kapcsolatrendszerek kulturális beágyazottsága
      • 3.1.3. A kultúra mint gazdasági hajtóerő
    • 3.2. Kultúra és gazdaság – változó világkép és definíciós kérdések
    • chevron_right3.3. A gazdaság kulturális földrajzának néhány megjelenési formája
      • 3.3.1. A fogyasztás kulturális földrajza
      • 3.3.2. A termelés kulturális földrajza
      • 3.3.3. A tőke- és pénzpiacok kulturális földrajza
• chevron_rightA globális gazdaság megközelítései
  • chevron_right4. A globális gazdaság előzményei: a modern gazdaság történeti korszakai és térstruktúrái
    • 4.1. A gazdaság térbeli rendszereinek formálódása
    • 4.2. A kereskedelmi kapitalizmus jellemzői és térstruktúrái (16–18. század)
    • chevron_right4.3. A hosszú 19. század: ipari forradalmak és modernizáció
      • 4.3.1. Az iparosodás és az ipari forradalmak
      • 4.3.2. A társadalom modernizációja
      • 4.3.3. Az iparosodás földrajzi hatásai és térstruktúrái
    • 4.4. Háború – válság – kilábalás
    • chevron_right4.5. A szervezett kapitalizmus térstruktúrái
      • 4.5.1. A háború utáni növekedés és a gazdaság átalakuló szervezeti keretei
      • 4.5.2. Térfolyamatok a szervezett kapitalizmusban
  • chevron_right5. A globális gazdaság ágazati és területi jellemzői
    • chevron_right5.1. A fordizmus válsága és az erre adott első válaszok
      • 5.1.1. A válság jelei és okai
      • 5.1.2. A válságra adott első válaszok
    • chevron_right5.2. A rugalmas termelés kialakulása és koncepciója
      • 5.2.1. Az infrastrukturális keretek és a regulációs mód átalakulása
      • 5.2.2. A felhalmozási rezsim új termelési paradigmája: a rugalmas termelés
      • 5.2.3. A transznacionális vállalatok és a termelési hálózatok
      • 5.2.4. Posztfordizmus – globalizáció – globális gazdaság
    • 5.3. A gazdaság szerkezeti átalakulása
    • chevron_right5.4. A rugalmas termelés térstruktúrái
      • 5.4.1. Hatások és válaszok különböző földrajzi léptékekben
      • 5.4.2. A globális városok
      • 5.4.3. A rugalmas termelés nyertesei: a posztfordi sikerrégiók
      • 5.4.4. Az átalakulás vesztes térségei
    • chevron_right5.5. Posztfordi szerkezetváltás – ágazati esettanulmányok
      • 5.5.1. A kohászat térbeli átrendeződése
      • 5.5.2. Az autóiparban bekövetkezett térbeli-termelési változások
      • 5.5.3. A szoftvergyártás térbelisége
  • chevron_right6. A centrumok és erőterek változásai a világgazdaságban
    • chevron_right6.1. A világgazdasági pólusok áthelyeződése
      • 6.1.1. A gazdasági pólus mozgása az Észak-atlanti térségen belül
      • 6.1.2. A világgazdaság erőközpontjának eltolódása a Pacifikus-térség irányába
      • 6.1.3. Napjaink világgazdasági erőközpontjai: a Triád-koncepció
    • chevron_right6.2. Nemzetek feletti formális és informális szerveződések
      • 6.2.1. Gazdasági integrációk a globális gazdaságban
      • 6.2.2. A nemzetek feletti szervezetek és a globalizálódás
    • chevron_right6.3. Gazdaságilag felemelkedő nagytérségek a globális gazdaság perifériáin
      • 6.3.1. A kőolaj mint gazdaságstratégiai fegyver
      • 6.3.2. Délkelet-Ázsia integrációja
      • 6.3.3. A globális Észak kihívói
      • 6.3.4. Az Európai Unió keleti perifériája
    • 6.4. Az új hatalmak hátországának megszervezése – Kína példája
    • 6.5. Konklúziók: a világrendszer-elméletek
  • chevron_right7. A tőkeáramlás és a globális kereskedelem földrajzi dimenziói
    • chevron_right7.1. A tőkemozgások globális kereteinek formálódása
      • 7.1.1. A liberalizációs folyamat mozgatórugói
      • 7.1.2. Lépések a növekvő mobilitás és az instabilitás felé
      • 7.1.3. A technológiai fejlődés és a pénzügyi innovációk szerepe
    • 7.2. A globális tőkeáramlások rendszerei
    • 7.3. A globális kereskedelem térstruktúrái
  • chevron_right8. A világgazdaság és a globális munkaerőpiac
    • chevron_right8.1. A globális munkaerőpiac szerveződési rendje
      • 8.1.1. A rugalmas felhalmozási rezsim hatása a munkaerőpiacokra
      • 8.1.2. A munkaerőpiac új modellje
    • 8.2. A gyarmati rendszer felbomlásához kapcsolódó vándorlások
    • 8.3. Gazdasági tartalmú népességmozgások az 1960–70-es évektől
    • 8.4. A kvalifikált munkaerő kibocsátása és fogadása – vannak, akik egyenlőbbek?
    • 8.5. A kelet-európai térség és a globális munkaerőpiacok
    • 8.6. Migrációs folyamatok az Amerikai Egyesült Államokban – esettanulmány
  • chevron_right9. A kulturális gazdaság globalizálódásának néhány földrajzi aspektusa
    • chevron_right9.1. A kulturális globalizáció
      • 9.1.1. Fogalmi kérdések
      • 9.1.2. A kulturális globalizáció háttere
    • chevron_right9.2. A kulturális gazdaság néhány ágazatának földrajzi sajátosságai
      • 9.2.1. A médiavállalkozások globális hálózatai
      • 9.2.2. A Gutenberg-galaxis vége?
      • 9.2.3. A globális zeneipar
      • 9.2.4. A filmipar globális és regionális szerveződése
      • 9.2.5. A sport mint szórakoztató „iparág”
      • 9.2.6. A turizmus és a tér eladásának kulturális kérdései
    • 9.3. A kulturális globalizációhoz kapcsolódó konfliktusok
    • 9.4. A hely szerepe a kulturális globalizációban
  • chevron_right10. A globális gazdaság környezeti és társadalmi konfliktusai
    • chevron_right10.1. Környezeti konfliktusok és a globális gazdaság
      • 10.1.2. A fejlődés fenntarthatatlansága
      • 10.1.2. Néhány kritikus globális környezeti probléma
      • 10.1.3. Kísérletek a globális környezetvédelemre
    • chevron_right10.2. Társadalmi és gazdasági konfliktusok
      • 10.2.1. A globális jövedelmi egyenlőtlenségek
      • 10.2.2. Bevándorlás és idegenellenesség
      • 10.2.2. Konfliktusok a transznacionális nagyvállalatokhoz kapcsolódóan
    • 10.3. A globalizációellenes mozgalmak
    • 10.4. Globális problémák – globális megoldások?
• chevron_rightA tudás szerepe a globális gazdaságban
  • chevron_right11. Az infokommunikációs eszközök, rendszerek fejlődése, terjedése
    • 11.1. A technológiák versenye
    • 11.2. Mobilitás az adatkommunikációban
    • 11.3. Az infokommunikációs technológiák térbeli terjedése
  • chevron_right12. Az információ, az oktatás, a kutatás és fejlesztés
    • 12.1. Az információ
    • 12.2. Az oktatás
    • 12.3. A kutatás és fejlesztés, az innováció
  • chevron_right13. A helyét kereső információgazdaság
    • 13.1. Az információgazdaság értelmezései
    • 13.2. Az információgazdaság és az új gazdaság
  • chevron_right14. A globális kibertér
    • 14.1. A kibertér, életünk része
    • 14.2. A kibertér a virtuális valóság tere
• Zárszó
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 877 4

A mű a globális gazdaságot a társadalomföldrajz eszköztárával mutatja be - naprakész adatokkal, széleskörű szakirodalmi háttérrel, kiválóan illusztrált elemzésekkel, valamint az információs és kommunikációs technológiák révén gyökeresen átalakult globális gazdaság térszerkezetének bemutatásával. A lebilincselően olvasmányos mű a földrajzi és közgazdasági képzések számára éppúgy meggyőződéssel ajánlható, mint a téma iránt érdeklődő szakembereknek.

Kocsis Károly akadémikus

A globális gazdaság földrajzi dimenziói tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a társadalomföldrajz a geográfián kívül is képes tartós tekintélyt szerezni. A szerzők színvonalas és információgazdag feldolgozást készítettek, amelybe beépítették más tudományterületek eredményeit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-a-globalis-gazdasag-foldrajzi-dimenzioi//