Pavluska Valéria

Kultúramarketing

Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások


A kulturális szféra sokszektorúsága és szektorokon belüli sokszínűsége

A kulturális ágazat egyik sajátossága, hogy sok ágazattal ellentétben átmetszi az intézmények mindhárom – állami, piaci és nonprofit – szektorát. A kulturális tevékenységet végző szervezetek körében megtaláljuk például az állami tulajdonban lévő nemzeti és az önkormányzati tulajdonban lévő helyi kulturális szolgáltató intézményeket. Itt vannak a nonprofit szférából az egyesületek, az alapítványok és a kulturális nonprofit gazdasági társaságok, valamint a piaci szektorból a legkülönbözőbb kulturális vállalkozások, a kft.-k, rt.-k, amelyek főleg a kulturális iparok szervezeti-gazdálkodási formái. Mindhárom szektorra jellemző, hogy vannak olyan szervezetei is, amelyek nem primer – vagyis közvetlen – kulturális tevékenységet végeznek, hanem támogatói, finanszírozói szerepkörben vannak jelen a kulturális ágazatban. Mindhárom szektor tehát igen változatos szerepet tölt be a kulturális életben: vannak, amelyek főtevékenységként kulturális javakat, szolgáltatásokat állítanak elő, más szervezetek, intézmények elsősorban támogatást nyújtanak kulturális produkciók létrehozásához, sőt mások az öntevékeny művészeti tevékenységeknek adnak teret. A szektorok közötti arányokra – elsősorban a történelmi hagyományokból fakadóan – az jellemző, hogy míg az európai országokban általában jelentős és kiterjedt állami kulturális szerepvállalás figyelhető meg, addig például az Amerikai Egyesült Államokban ezt a szerepet a magánszféra és azon belül is igen jelentős mértékben a magán nonprofit szektor tölti be. A kulturális szférában az egyes szektorok a következő főbb funkciókat látják el:

Kultúramarketing

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 881 1

Örülök, hogy Pavluska Valéria könyve az Akadémiai Kiadó marketing szakkönyvtár sorozatában megjelent. Amióta világ a világ, a kultúra mindig a fogyasztás tárgya volt. A mai fogyasztáselmélet egyik legnagyobb dilemmája a kultúra fogyasztásának és a fogyasztás kultúrájának kérdése. Többek között ezt a dilemmát is igyekszik feloldani ez a kiválóan szerkesztett, tudományosan igényes, rendkívül sokrétű, a kultúramarketinget új megvilágításba helyező könyv. Ajánlom a kötetet oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, a kultúra területén dolgozó szakembereknek, és mindenkinek, aki szeretne elmélyülni a kulturális marketing elméletében és gyakorlatában.

Hetesi Erzsébet intézetvezető egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar

Pavluska Valéria nem csupán kiváló szakemberként, hanem kultúrafogyasztó értelmiségiként is hiteles feldolgozója a kulturális életben adekvát marketing tevékenységnek. A folyamatok értelmezésével és további kérdések feltevésével nemcsak a marketing szakemberek, hanem a területen tevékenykedő menedzserek számára is nagyon hasznos kiadványt ad. Munkája felhívja a figyelmet arra, hogy a marketing nem csupán az értékesítés eszköze, nem a reklám szinonimája, nem csorbítja a művészet szabadságát, és helyesen alkalmazva nem a kulturális termék devalválása, hanem minél szélesebb körben történő értékesítése a célja. A kultúrában alkalmazható marketing komplex, a kulturális tevékenység egészét átható gondolkodás- és cselekvésmód. Célja a művészeti, kulturális önkifejezés és a piaci viszonyok egyensúlyban tartása mellett elérni a közönségsikert, amely mintegy legitimálja az adott kulturális tevékenységet, a művészeti irányt annak érdekében, hogy a befogadó, a mecénás, a szponzorok és a fenntartók pénzügyi támogatásával a művészetek és a kulturális élet valódi szabadságát, lehetőségeit gyarapítsa.

Horváth Zsolt igazgató

Pannon Filharmonikusok-Pécs

Hivatkozás: https://mersz.hu/pavluska-kulturamarketing//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave